Kövess minket!

Marketing

A koronavírus a hírekben is uralta a tavaszt

A Clementine az online felületeken megjelent hírekből készített strukturált adatbázist, melyen megvizsgálta a súlypontok változását az érintett témákat illetően.

A hang- és szöveganalitikai elemzéssel foglalkozó Clementine szakértői annak jártak utána, hogy a vírushelyzet egyes fázisai az elmúlt hónapokban mennyire befolyásolták a legnagyobb hazai hírportálok cikkeit, témaválasztását. A 24.hu, a 444.hu, az Index, az MTI, az Origo, a Portfolio és a QUBIT cikkeit a szakértők az IBM SPSS Modeler és Python-szoftverek segítségével elemezték. A magyar nyelvű szövegekből álló strukturált adatbázis előállításához a saját fejlesztésű ClemTEXT szoftverüket is használták eszközként, hiszen a kutatáshoz a szövegek nyelvtani előkészítésére is szükség volt.

A vizsgált hírportálokon 2020. január 26. és június 29. között több, mint 30 000 hír jelent meg a koronavírus terjedéséről. Ezekből legaktívabban az Index vette ki a részét, az írások 27,3%-a itt jelent meg.

Időszakos trendek

Az elemzésből kiderült, hogy a koronavírussal kapcsolatos hírek, információk kezdetben 3-4 nagyobb témakör köré csoportosultak, majd a járvány terjedésével egyre több aspektus került a média és ezen keresztül a közvélemény figyelmének középpontjába. Január végén a kínai helyzet, februárban inkább a világgazdasági hatások és a vírus globális terjedése iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, majd márciustól megjelentek a belföldi intézkedések és a hazai gazdaság is mint középponti témák. Áprilist az operatív törzs, a járványügyi állapot, valamint a belföldi veszélyhelyzet uralta, májusban pedig leginkább az ellenszer kérdésköréről olvashattunk. Megállapítható, hogy a hírek tökéletesen követték egy-egy járványügyi helyzet tipikus életciklusait.

„Számomra meglepő volt, hogy február közepéig tulajdonképpen úgy tűnt, a vírus – legalábbis a hírek szerint – elkerül minket. Addig csak a külföldi helyzetről szóló tudósításokat, egészségügyi statisztikákat lehetett olvasni, a gazdasági hatás is csupán február közepén jelent meg a vizsgált oldalakon, hazánk helyzete pedig csak március elejétől került az újságírók középpontjába. Érdekes, hogy az ellenszer témaköre a szöveganalitikai elemzésben csupán májusban jelenik meg mint önálló topik” – mondta el Mészáros Evelin, a Clementine elemzője, a projekt vezetője.

Terjedés

A sajtó a hazai helyzet mellett folyamatosan beszámolt más országok vírusstatisztikáiról is. A fertőzöttek számát az egyes országok említéseinek számával összehasonlítva kiderül, hogy a cikkekben folyamatosan a leginkább fertőzött külföldi országokról tudósítottak: február közepéig Kína uralta a médiát, majd az első lombardiai megbetegedésektől kezdve egyre többször emlegették Olaszországot, mígnem március elején át is vette a vezetést.

Az egyedi járványkezelési stratégiát alkalmazó Svédország és a példaként figyelt Ausztria említésszáma folyamatosan alulmaradt a legfertőzöttebb országokétól.

A „leg”-ek

A leggyakrabban használt kifejezés egyértelműen a „fertőzött” volt, 27 273 alkalommal írták le az újságírók.

A University of Oxford az egyes kormányok válaszait egy úgynevezett Stringency Index (szigorúsági index) mérőszám segítségével hasonlítja össze, 0-tól 100-ig terjedő skálán. A Clementine a Magyarországra vonatkozó mutató változásait – azaz az egyes kormányzati intézkedéseket – vetette össze a hírek számával. A legaktívabb időszak mindkét tekintetben a március volt: az első korlátozások és az első elhunyt betegről szóló híradást követően szinte percről percre jelentek meg a lakosságot tájékoztató tartalmak. A március 15-i rendhagyó hosszú hétvégét követően keletkezett a vizsgált oldalakon a legtöbb cikk: megkezdődött a sok családot érintő digitális oktatás, bejelentették a határzárat – ezek a témák jobban megmozgatták a magyar sajtót, mint a gazdasági intézkedések április 6-i bejelentése.

„Több mint 15 éve foglalkozunk szöveganalitikával, úttörői vagyunk a magyar nyelv elemzését adatbányászati eszközökkel segítő technológia fejlesztéseknek. Jelen kutatásunkkal innovatív megoldásainkat állítottuk egy komoly kihívás elé: azt kívántuk bemutatni, hogy a szóhasználatukban, stílusukban széles skálán mozgó újságírói tartalmak között képesek vagyunk a statisztika eszközeivel összefüggéseket felmutatni. A módszertan természetesen alkalmazható bármilyen szöveg- és hanganalitikai megközelítést igénylő feladat, probléma megválaszolásához” – mondta el Körmendi György, a Clementine ügyvezetője.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom