Kövess minket!

Marketing

„A könnyűzene nem csak biznisz”

Ricsipí után Bajnai Zsoltot a Nemzeti Kulturális Alap Hanfoglaló Program Ideiglenes Kollégiumának vezetőjét is megkérdeztük a ByeAlex-Majka-ügyről, a támogatási rendszerről, az utánpótlás nevelésről és az előadók helyzetéről.

Milyen előadóknak érdemes támogatás nyújtani?

Nehéz kérdés. A Hangfolgaló – idén októberig Cseh TamásProgram nevében azt tudom mondani, hogy megpróbáltunk felvázolni egy könnyűzenei életpálya-modellt. Ez úgy néz ki, hogy ha valaki elkezd zenélni és szeretné magát megmutatni, akkor az elmegy egy helyi, megyei tehetségkutató versenyre, ahol kap egy szakmai értékelést. Amennyiben jól szerepel, pályázik hozzánk az induló előadó alprogramba, ahol az első lemez, videóklip elkészítéséhez kaphat támogatást. A következő évben részese lehet az előzenekari vagy a klubtámogatói alprogramunknak, majd pár év múlva a nemzetközi alprogramunk segítségével tovább tudja egyengetni a karrierjét. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az állam – beleértve az önkormányzatokat, illetve minden egyéb szervezeteket – rengeteg támogatást nyújt fesztiváloknak, akkor az előadó még számos alkalommal közönséghez juthat.

Ebből kifolyólag, mi egy művésznek vagy formációnak 5-8 éven keresztül tudunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy belépjen egy olyan piacra, amely valljuk be meglehetősen szűk és kevés forrással rendelkezik.

Tehát a Hangfoglaló Program nemcsak a kezdőkről szól, hiszen azzal, hogy közel száz klubbot támogatunk az országban, a fővárosban és a határon túli területeken, olyan helyeket tudunk életben tartani, ahol bárki felléphet vagy megszervezhető egy országos turné.

Visszatérve a kérdésre: azt, hogy kinek érdemes segíteni, nagyon nehéz megmondani, mert nehéz megjósolni, hogy kiből mi lesz. Az elmúlt három évben mindig sikerült olyanokat találni – például a Margaret Island -, akikbe érdemes volt befektetni. Természetesen azt is el kell fogadni, hogy mindig lesznek olyan művészeti produkciók, amelyek nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy nagy piramist, amelynek az alján nagyon sokan vannak, de a csúcsra csak kevesen jutnak fel. Ha mi nem segítünk a kezdő pályázóknak, akkor többet veszítünk, mint a támogatások megspórolásával esetleg nyerünk.

Általában a kezdő együtteseket támogatják?

Részben, hiszen a kilenc alprogramból csak egy szól erről. Az viszont nagyon fontos, hogy az ország 19 megyéjében és a fővárosban, illetve – ettől az évadtól – a határon túl öt helyen támogatunk egységes támpontok alapján szervezett tehetségkutatókat. Ez egy olyan hívószó, amelyre egy éven keresztül tud készülni egy kezdő zenekar. Ugyanakkor az induló előadói alprogramnál sem csak a Hangfoglaló Program kollégiuma dönt, hanem felkérjük a szakmát, hogy segítsen olyan zenekarokat találni, akiknek érdemes ezt a lökést megadni, amely néhány évvel előrébb viszi őket, segítséget nyújt nekik, hogy bekerüljenek a körforgásba. Ez egy utánpótlás nevelés, amely minden szakma területén meg kell, hogy legyen.

Ezek a támogatások mekkora összegek szoktak kitenni?

Az induló előadói alprogramban egységesen kétmillió forint áll rendelkezésre, amely pár tízezer, százezer forinttal ugyan eltérhet a pályázat megírásától függően. Ezért cserébe egy új lemez, illetve egy videóklip elkészítését kérjük, illetve a saját promóciós eszközök gyártását és lemezbemutató turnét lehet belőle finanszírozni.

 

Fotó: Induló zenekarok / Díjátadó – csehtamasprogram.hu

 

Ez elegendő arra, hogy beindítsák a karrierjüket?

Ez is egy nehéz kérdés, mert az, hogy ezt a pénzt mire fordítják, mire mennyit költenek, nagyon sok mindentől függ. Az biztos, hogy lökést ad, hiszen profi stúdióban, profi körülmények között kell dolgozniuk, teljesíteniük, ráadásul egy mentor segíti őket. Természetesen minden pénzt el lehet rosszul is költeni, de ez már mindig a támogatottokon múlik. Mi kilógunk kicsit a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) többi kollégiuma közül, mert nem csak odaítéljük a támogatást és legközelebb egy év múlva látjuk a beszámolókat, hanem folyamatosan tartjuk a pályázókkal a kapcsolatot. Hangsúlyozom azonban, hogy ezek a támogatások nem csak az NKA, hanem a zenekarok részéről is egyfajta befektetésnek tekinthetők. És az biztos, hogy rossz irány, ha erre a támogatásra honoráriumként tekintenek.

 

Fotó: Februári mentori találkozó – csehtamasprogram.hu

 

Mi történik akkor, ha láthatóan nem térül meg a befektetett pénz?

Másra nehezen tudják fordítani a támogatást, mint amit a pályázatban megjelöltek, ráadásul az NKA szigorúbban ellenőrzi a teljesítéseket, számlákat. Ugyanakkor itt mindig egy művészeti tevékenységről van szó, ahol nehéz megítélni, hogy az elkészült produkció megüti-e azt a színvonalat, amelyet a piac meg a szakma is megkíván. De általában ezzel kevésbé szokott baj lenni.

Az egy másik dolog, hogy a fiatal zenészek hajlandók-e menetelni vagy azt mondják, hogy „ebből én nem élek meg”. Láttunk arra is példát, hogy nagyon ígéretes tehetségek elkoptak idő előtt.

De ez máshol is így van. El tudom azt fogadni, hogyha mondjuk egy irodalmi mű megírására támogatást ad az NKA. Ettől még nem biztos, hogy bárki ki is akarja azt majd adni, de ha kiadják, még mindig nem biztos, hogy bárki terjeszteni fogja, és akkor az olvasói értékelésről még nem is beszéltünk. Ez így működik. Egy biztos, az eredményt soha nem fogjuk tudni mérni, ha az NKA nem nyújt támogatásokat, és így az adott projekt nem valósul meg. A Hangfoglaló Programmal négy év alatt 2,7 milliárd forintot fordított és fordít a hazai könnyűzenére, remélve, hogy ez valamilyen formában megtérül, hasznosul, eredményt hoz. Egy tízmilliós országban, ahol számos remek zenekar van, kötelességünk legalább ennyit erre szánni.

A támogatások elbírálása milyen úton történik?

Egy előadó csak a produkciója és az életműve miatt nem fog kapni pénzt, minden esetben pályázni kell. Kilenc alprogramunk van, amelyekhez igazodva írjuk ki a pályázatokat. A nyílt pályázati felhívásokra 30 napig lehet jelentkezni. Az egyes alprogramok pályázatai természetesen nagyon eltérőek, hiszen mást kérünk egy nemzetközi projekttől, egy klubtól vagy éppen egy induló zenekartól. Az utóbbiaknál például három dalt is csatolni kellett, majd a kollégium által szűkített pályázói körből, egy élő meghallgatás után, egy 15 fős szakmai zsűri javaslatára választottuk ki az idei 20 formációt.

Az elmúlt hetek legnagyobb könnyűzenei botránya volt a ByeAlex, Majka dal támogatása, tervezik, hogy szigorítják a pályázati elbíráslások menetét?

Nem ezt érzem az elmúlt hetek legnagyobb könnyűzenei problémájának, ráadásul nem is a mi kollégiumunktól kapták a támogatást. A Hangfoglaló Programnál immár negyedik éve, minden újra kiírandó pályázatot újra átrágunk: mi volt jó, mik a tapasztalatok, mik a szakmai visszajelzések, hol szigorítsunk, hol ne szigorítsunk. Ennek ellenére

néha az az érzésem, hogy úgy tekintenek ránk, mintha fakabátos hivatalnokok lennénk, akiknek semmi közük a világhoz, csak irkálnak meg átalakítanak dolgokat. Pedig ez nem így van, az elmúlt négy évben körülbelül ezerháromszáz szakmabelivel dolgoztunk együtt, viszont még így sem lehet kizárni azt, hogy ne szülessen olyasmi, ami nem mindenkinek tetszik.

Az adott dalról azt tudom mondani, hogy az én ízlésemnek nem felel meg, magamtól nem is hallgatnám meg, de ez ettől miért ne készülhetne el egy ilyen dal is?

A legélesebb kritika a produkcióval szemben az volt, hogy lealacsonyító a dalszövege a nőkre nézve.

Ezt én is kikérem magamnak, de olyasmit, amivel nem értek egyet, nem tudok azonosulni, nem hallgatok meg, nem nézek meg. Vannak tévéműsorok, színházi előadások, amelyeket nem nézek meg, könyvek, amelyeket nem veszek a kezembe, de ez csak annyit jelent, hogy nem vagyunk egyformák, mások az ízlések.

A NKA közleménye szerint a pályázat nem írta elő a forgatókönyvek, dalszövegek bemutatását.

Erről nem tudok konkrétan nyilatkozni, mert nem a mi kollégiumunk pályázata volt. Ugyanakkor az indulózenekaroknál, amikor klipet kell készíteni, akkor mi sem kérjük, hogy nyújtsák be a forgatókönyvet. Nálunk könnyebbség, hogy a felkért mentor ott van az előadók mellett.

A közleményben az is szerepel, hogy nem támogatnak obszcén tartalmakat. Az NKA körülbelül másfélmillió forinttal járult hozzá a Ganxsta Zolee és a Kartel együttes munkájához az elmúlt években. A kettő hogy fér össze?

Szerintem fura dolog az NKA-tól vagy a mi kollégiumunktól elvárni, hogy azt mondjuk: „ez Magyarországon nem vállalható”.

Ganxsta Zolee esetében egy olyan előadóról van szó, aki az év jelentős részében körbe turnézza az országot, számtalan önkormányzati rendezvényre kap meghívást, nagyon sokan jegyet váltanak a koncertjére. Ezen az alapon ki vagyok én, hogy azt mondjam: Ganxsta Zolee márpedig alkalmatlan arra, hogy az adóforintokból fenttartott programból pénzt kapjon? Ön ezt merné vállalni?

Nem akarom ebbe a helyzetbe beleképzelni magam.

Ők is ugyanúgy adó befizetők, az ő produktumuk után is keletkezik adó. Esetükben, határon túli magyaroknak szerettek volna koncertezni, amelyben szerintem semmi kivetnivaló nincs. Egyébként, ha a Ganxta Zolee tényleg olyan dolgokat mondd, énekel, amely törvénybe és erkölcsbe ütközik, hogy ki kell őt zárni a hazai könnyűzenei életből, akkor ezt valaki vállalja fel!

De ez nem lehet az NKA feladata.

Ön szerint jó irányba halad a könnyűzene marketingje?

Ha megnézzük, hogy a YouTube-on egy-egy formációnak micsoda elérése van, akkor szerintem sokan vagyunk, akik azt gondoljuk, hogy nem ez jó iránya. Tovább, ha megnézzük azt is, hogy egy városi napon vagy ingyenes fesztiválon ötszáz tízéves tinédzser lány elé milyen zene kerül, akkor hasonló érzéseink vannak. Borzasztó nehéz, hogy miképpen tudjuk az értékes magyar zenét eljuttatni az emberekhez.

Kicsit visszakanyarodva a ByeAlexhez meg a Ganxsta Zolihoz, úgy csinálunk, mintha ez lenne a magyar zene. Nem vesszük észre, hogy a Szabó Benedek és a Galaxisok is használnak néha csúnya szavakat vagy a Quimby is, és hosszan lehetne sorolni a szerintem egyébként színvonalas, értéket teremtő produkciókat, amelyek olykor kiverik a biztosítékot, de mégiscsak ettől a mai magyar kultúra részei, hozzátesznek ahhoz.

Már, ha képesek vagyunk elfogadni, hogy nem az a magyar kultúra, amit én vagy egy-egy ember szeret, hanem egy rendkívül komplex dolog.

Nem lenne jó egy közszolgálati médium átalakítása olyanra, mint amilyen a Petőfi Rádió volt annak idején?

Én úgy érzékelem, hogy a Petőfinél van erre hajlandóság meg együttműködési készség.

Erre nekünk nincs befolyásunk, de fantasztikus lenne. Az én vágyaim között szerepel az, hogy legyenek különféle tematikus – például hard rock – rádiók, amelyeket az ország minél több pontján el lehet érni. Ugyanakkor könnyűzenei sajtóra is szüksége volna, amely értő módon tud erről beszélni. De a lehetőségeinket nem vagyunk képesek átugrani. Az rettentően fontos, hogy minél több helyre eljuttassuk az igényes, élő zenét. Azon kell dolgoznunk, hogy az embereket ki tudjuk erre a rendezvényekre csalogatni. Lehet azt mondani, hogy egy klubkoncerten valamelyik vidéki városban csak hetven ember volt, de azok között biztos lesz jó néhány olyan, akiket úgy megfogtunk, hogy máskor is elfog jönni vagy elhív másokat is. Ezt tehetjük per pillanat, mi a Hangfoglaló Programmal.

Mit tapasztal, milyen a kezdő zenekarok felhozatala?

Azt látjuk, hogy a megyei tehetségkutatókon több száz zenekar próbál szerencsét évente. Mi az induló előadói alprogrammal mindig azt gondoljuk, hogy már nem lesz több jelentkező, mint az előző évben, pedig de. A közreműködésünkkel elindult a Hangszert a kézbe program nyolc nagyvárosban, ahova eljött huszonnégyezer fiatal.

 

Fotó: Egy hangszer a kézben – csehtamasprogram.hu / Csákvári Zsigmond

 

Volt olyan, aki a kiállítás mind a négy napján ott volt, és végig próbálta az összes hangszert, de volt olyan is, akit este hatkor úgy kellett „hazazavarni”. Igenis, nagyon sokan zenélnek, de a hangszert oda kell adni a gyerekek kezébe. Hangszerboltból egyre kevesebb van, és amúgy sem merik elkérni például a gitárokat, hogy kipróbálják. Lehetőséget kell teremtenünk, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom