Kövess minket!

Marketing

A háztartások 77 százaléka rendelkezik digitális vétellel

2015 őszén több mint 3,5 millió háztartás fizetett elő TV-szolgáltatásra Magyarországon. A Nielsen Közönségmérés Alapozó Felmérésének adatai alapján az összes tévés háztartás 77%-ában volt digitális vétel, az IPTV elterjedtsége 14%.

2015 őszén több mint 3,5 millió háztartás rendelkezett TV-előfizetéssel, az összes magyar tévés háztartás 91 százaléka. Analóg kábeles vétel 970 ezer háztartásban volt elérhető, közel 3 millió háztartás pedig valamilyen digitális platformon keresztül fogta a televíziós adásokat, ezen belül az IPTV-vel rendelkező háztartások száma meghaladta a félmilliót (a háztartások egyidejűleg több vételi móddal is rendelkezhetnek). Az időeltolásos tévé-nézést lehetővé tevő DVR/VOD eszközzel rendelkező háztartások aránya 53% volt.

A digitális vételi mód folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években: 2011-ben 45%, 2012-ben 51%, 2013-ban 66%, 2014-ben 71%, 2015-ben pedig 77%-ot ért el azon háztartások aránya, melyek valamilyen digitális vételi móddal rendelkeznek. Bár a digitális földi vételi mód elterjedtsége 2011 és 2014 között 4%-ról 14%-ra nőtt, 2015-ben ez az arány 13%-ra mérséklődött. Ugyanakkor a digitális kábeles vagy IPTV-s vételi mód térnyerése tovább folytatódott: 36%-ról 42%-ra növelte részesedését, a digitális műholddal rendelkező háztartások aránya pedig 23% körül alakult a vizsgált időszakban, ami 2 százalékponttal volt magasabb a 2014-es állapothoz képest.

2015 őszén a digitális kábellel vagy IPTV-vel rendelkező háztartások átlagosan 67 magyar nyelvű csatornát értek el, a szolgáltatói digitális műholddal rendelkezők pedig 57-et. Azon háztartások, amelyeknél a legjobb vételi mód az analóg kábeles, átlagosan 38 magyar csatornát tudtak fogni, a csak digitális földi vétellel rendelkezők közül az előfizetők átlagosan 37, míg az előfizetés nélküli háztartásoknak 9 magyar csatorna vételére volt lehetőségük.

A vizsgált időszakban a tévés háztartások 54%-a egy TV-készülékkel rendelkezett. A háztartások 35%-ában két készülék volt használatban, 11%-ban pedig három vagy még több. A készülékek technológiai jellemzői 2014-hez képest tovább javultak. Az LCD, plazma vagy LED tévével rendelkező háztartások aránya 49%-ről 56%-ra emelkedett, de hasonló mértékben nőtt a HD-re alkalmas készülékek aránya is. 2015 őszén az MPEG4-es tunert tartalmazó TV-készülékek elterjedtsége 45% volt, ez szintén jelentős növekedés az előző évhez képest. Nagyméretű, 94 cm vagy nagyobb képátmérőjű készülékkel a háztartások 24%-a rendelkezett, Smart TV-vel 12%, míg 3D tévékészülékkel 7%.

A legfiatalabb tévékészülék a háztartások egyharmadában legfeljebb 3 éves, 44 százalékuknál 4-10 éves, és a háztartások közel egynegyedében ennél is régebbi volt. A legnagyobb képátmérő tekintetében a háztartások megoszlása nagyjából egyenletesen alakult: 27 százalékuknál legfeljebb 55 cm, további 25%-nál 63 vagy 72 centiméteres, 23 százalék esetében 82 cm volt a tévékészülék képátmérője, és minden negyedik háztartás 94cm-es vagy ennél is nagyobb tévékészülékkel rendelkezett.

2015 őszén a magyar tévés háztartások 65%-a rendelkezett valamilyen számítógéppel, és ezen belül többségben vannak azok, akik már nem, vagy nem kizárólag hagyományos PC-t használnak. A háztartások 91%-a használt valamilyen mobiltelefont, több mint felében okostelefon volt, ami 2014-hez képest 6 százalékpontos növekedést jelent. Ez a növekmény pedig egyértelműen a kettő vagy annál több okostelefonnal rendelkező háztartásoknak köszönhető, melyek aránya 26%-ról 34%-ra emelkedett 2014 óta, vagyis a háztartások körében egyre jellemzőbb, hogy tagjaik közül többen is rendelkeznek ilyen készülékkel, miközben az „egy okostelefonos” háztartások aránya 22%-ról 20%-ra csökkent. A tablet elterjedtsége a vizsgált időpontban 14% volt, és továbbra is csupán a családok 2%-nál használtak kettőt vagy akár még többet.

Interneteléréssel a magyar tévés háztartások 65%-a rendelkezett. A háztartások 17%-ára volt jellemző, hogy valamely tagja magyar TV-csatornák élő vagy archív adását nézte az interneten, és 27%-ában néztek letöltve filmet, külföldi sorozatot.

A tanulmányhoz készített grafikonokat a mellékelt dokumentum tartalmazza.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom