Kövess minket!

Marketing

A fogyasztók azt szeretnék, ha a márkák empatikusabb üzenetekkel kommunikálnának

Hasznos marketinginformációk az első, EMEA régióban elvégzett tanulmányból, amely a fogyasztók krízis alatti különböző hirdetési tevékenységekhez való hozzáállását vizsgálja. (X)

Azt mondják, hogy minden krízis új lehetőségeket rejt magában – azonban hogy ez ne legyen egy újabb klisé, olyan hasznos adatokra van szükség, amelyek segítségével újragondolhatók a stratégiák és az üzletfejlesztés. Ezen a fronton annak ellenére, hogy míg véleményből sok van, eredeti, helyi célközönségre vetített kutatásból kevés áll a rendelkezésünkre. Csatlakozzon az EMEA-régió öt vezető regionális videohirdetési cégének közös projektjéhez, vagyis a Union Media egyesüléshez, amelynek tagja a Közép- és Délkelet-Európában, a Közel-Keleten és Afrikában is vezető szerepet betöltő Project Agora is. A Union épp most tette közzé a fogyasztók viselkedését vizsgáló tanulmányának eredményeit „Márkamegfelelőség és a kontextus ereje egy krízis idején” címmel. A kutatást április közepétől május elejéig végezték, amikor is a fogyasztókra még vonatkozott a kijárási korlátozás vagy épp feloldották azt és 10 kulcsfontosságú EMEA-piacot fedett le, így például Franciaországot, a GCC-térséget (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait, Katar), Németországot, Görögországot, Olaszországot, Hollandiát, Romániát, Spanyolországot, Svédországot és az Egyesült Királyságot.

A márkabiztonság és a kontextus fontosságának fő témája köré épülő tanulmány a marketing szakemberek olyan fontos kérdéseit járja körbe, mint a változó tartalomfogyasztási preferenciák és a bizalom különböző szintjei, illetve az, hogy a fogyasztók hogyan észlelik a márkák kommunikációs stratégiáit a járvány alatt. Ezenkívül a jelenlegi helyzet márkákra gyakorolt tényleges hatásának témája is alaposan megvizsgálásra került médiatípus szerint, de a koronavírussal kapcsolatos tartalmak mellett megjelenő hirdetések témakörét is vizsgálták. Ami érdekes a tanulmányban az az, hogy ez az első olyan alkalom, hogy több piacot hasonlítottak össze a helyi sajátosságok felismerése érdekében a fogyasztók hirdetésekhez való hozzáállásának terén.

A híroldalak bizalmat élveznek

Az eredményeket illetően érdekes párhuzamot húzhatunk. Egyrészt az összesített adatok alapján a főbb kérdések szinte teljes mértékben azt az eredményt hozták, amire számítottunk: a járvány például jelentős emelkedést hozott a hír- és a közösségi média tartalmak fogyasztásában, a neves híroldalakat tartják a legmegbízhatóbb információforrásnak (10-ből 9 piacon a hírekben jobban bíznak az emberek, mint a közösségi média tartalmakban), valamint a szakmai tartalmakat kínáló weboldalak (akár híroldalak, akár specifikus szakmai oldalak) lettek a leghatékonyabb hirdetési csatornák azáltal, hogy értéket adnak a kommunikációs üzeneteknek.

Mondj valamit!

Sőt, mi több, 10-ből 9 piacon a fogyasztóknak nincs kifogásuk azellen, hogy a márkák továbbra is kommunikáljanak, de üzenetük megfogalmazása alkalmazkodjon a jelenlegi helyzethez. Valójában nincsenek az ellen, hogy a koronavírussal kapcsolatos tartalmak mellett más témájú hirdetések is megjelenjenek. A fogyasztók 70%-a (átlagosan) ezt a márkaidentitástól és a kontextustól, a cikk természetétől teszi függővé.

Észak és dél

Másrészt azonban, ha az összesített adatokat levetítjük helyi részhalmazokra, jelentős különbségekre figyelhetünk fel – és nem is annyira az olyan általános paraméterekben, mint a nem vagy az életkor, hanem sokkal inkább ország szinten. És ebben rejlik az igazság: egy bizonyítottan észak-dél különbségtől, amely valószínűleg a kultúra és a történelem miatt alakult ki (például a hollandok és a svédek jobban hagyatkoznak a hírekre, míg a GCC-országok, így Görögország, Spanyolország és Olaszország esetében a közösségi média tartalmak fogyasztása nőtt meg) a járvány előrehaladtával kapott – ugyanilyen fontos – különböző eredményekig, az olaszok például kevésbé érzékenyek arra, hogy a koronavírussal kapcsolatos hírek mellett hirdetések jelennek meg és ők állnak a legpozitívabban ahhoz, hogy a márkák továbbra is kommunikálnak.

A relativitáselmélet

Ezek az eredmények még szembetűnőbbek, ha megvizsgáljuk, hogyan változik a koronavírussal kapcsolatos hírek melletti hirdetéselhelyezés és bizonyos márkák előnyben részesítése az iparágban, mivel ez a tanulmány a különböző szektorokat vizsgálja, így például az étel és ital, a telekommunikáció, a bank/biztosítás, a kormány, a gyógyszeripar, a gépjárműipar, a divat és szépségipar szektorát. A britek például kifejezetten az étellel és itallal, a görögök a szépségápolási termékekkel, a románok a telekommunikációval, a GCC-országok lakói pedig a divattal kapcsolatos hirdetésekre figyelnek fel. Ami megdöbbentőnek tűnik, és amit a marketing igazgatóknak és médiatervezőknek figyelembe kell venniük az az, hogy a legtöbb szektorban a koronavírussal kapcsolatos hírek mellett elhelyezett hirdetésekre való fogékonyság eltérése a helyi piacok között gyakran túlszárnyalja a 40 százalékot is.

Iparágunkat időnként sztereotípiákkal és egy ’ez mindenre jó lesz’ megközelítésmóddal támadják. E krónikus probléma megoldása sürgőssé vált a jelenlegi krízis alatt. A megoldás sarokköve az, hogy megértjük az országok közötti fontos különbségeket, miközben együttműködünk az elmélyült tudással rendelkező helyi szereplőkkel, valamint alkalmazzuk az ebből szerzett tapasztalatokat a kommunikációs stratégiánk során.

A helyi kontextus most mindennél fontosabb.

Töltse le a teljes tanulmányt és fejlessze kommunikációs stratégiáját piac szerint azáltal, hogy választ kap a következő kérdésekre:

• Hogyan változtak meg a fogyasztók tartalomfogyasztási szokásai és médiába vetett bizalmuk?

• Mit gondolnak a fogyasztók, hogyan kellene a márkáknak megformálnia a reklámstratégiájukat?

• Hogyan befolyásolja a vásárlási kedvet az, hogy a koronavírussal kapcsolatos hírek mellett hirdetések jelennek meg?

• Melyek azok az egyéni tényezők, amelyek ezt a leginkább befolyásolják?

• Milyen mértékben befolyásolja a médiatípus a márka iránti rokonszenvet és preferenciát?

Tanulmány letöltése: https://bit.ly/2Yfn4iu

Marketing

Ők kapják a Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat

A magyar filmgyártást évtizedekig meghatározó operatőröket elismerő Kovács László-Zsigmond Vilmos életműdíjat kap Szilágyi Virgil, Lukács Lóránt, Kovács Gyula és Rák József – közölték a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny szervezői az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szilágyi Virgil többek között az Átok és szerelem (1986) és az Isten malmai (1976) című alkotások fényképezésével a magyar tévéfilmek egyik legmeghatározóbb operatőrévé vált. Lukács Lóránt az Abigél (1978) és a Kisváros (1993) című sorozatokban nyújtott operatőri munkásságával írta bele magát a magyar mozgóképművészet történelmébe. Kovács Gyula kameraman olyan filmekben dolgozott, mint például Makk Károly Szerelem (1971) vagy éppen Szabó István Oscar-díjas Mephisto (1981) című alkotásai.

Rák József kiemelkedő munkái mellett – például A gímszarvas (1971) vagy a Visszafelé (1983) című alkotások -, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nyújtott nagy értékű, lassan négy évtizedes munkájáért kap életműdíjat.

A Bojkovszky Béla-díjat idén Stecz István műteremmester, fővilágosító kapja, aki harminc éven át dolgozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Média Intézetének műtermében, ahol kezei alatt számtalan diák vált a szakma mesterévé.

Az idei versenyre március 5-ig hat kategóriában – diákfilm, dokumentumfilm, természetfilm, kisjátékfilm, tévéfilm és játékfilm – nevezhetnek a 2020-as magyar filmek alkotói és gyártói. A diákfilm kategória versenyzőinek ismét esélyük van elnyerni a Sparks kamera és lámpakölcsönző cég hatvanezer amerikai dollár értékű Panavision filmes kameracsomagját.

A 2021-es Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny zsűritagjai Bordás Róbert, Tóth Zsolt H.S.C. és Vajda Péter H.S.C. operatőrök – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

Új digitális piac köti össze a magyar termelőket a vásárlókkal

Egyelőre tesztüzemben működik a kozertplusz.hu felülete, de nyár végére szeretnék az egész országot lefedni a házhoz szállítással.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Március elsején indult el hazánk legújabb online termelői piacának hivatalos tesztüzemmódja. A Digitális Termelői Piac program keretében induló kozertplusz.hu közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését. A győri Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával megvalósuló projekt a Digitális Agrár Stratégia végrehajtása körében, a kormány veszélyhelyzeti támogatásából valósulhat meg.

A koronavírus-járvány idején egyértelművé vált az élelmiszerlogisztikai hálózat sérülékenysége és kiszolgáltatottsága, előtérbe kerültek az online élelmiszerkereskedelmi megoldások,

melyek a fogyasztók számára számos új lehetőséget kínáltak, de jelentős kockázatokra is ráirányították a figyelmet.

Magyarország legújabb online termelői piacát éppen azért álmodták meg, mert kézzel foghatóvá vált, hogy elengedhetetlen egy alternatív élelmiszerlogisztikai hálózat kialakítása, amely vészhelyzetben is képes – akár országos szinten – biztosítani a lakosság minőségi magyar termékekkel történő ellátását.

A kozertplusz.hu úgynevezett rövid ellátási láncot biztosít, azaz közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, valamint más felhasználókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését, és a fogyasztóvédelmi előírások maradéktalan érvényesülését.

A termelő és a vásárló igényeit is kielégítik

Tordai Péter üzletfejlesztési vezető a rövid ellátási láncok szerepét emelte ki, hiszen az ezen keresztül végbemenő értékesítés a legalkalmasabb módja annak, hogy a fogyasztók biztonságos, egészséges, minőségileg ismert és elismert eredetű termékekhez jussanak.

A hivatalos tesztüzemmód március elsején indult, a partnerek száma pedig már az előkészületi időszakban is dinamikusan növekedett. Az online üzletkötési platform mind a termelőknek, mind a vásárlóknak hatalmas előnyökkel szolgál.

„Mi megoldjuk a termelő helyett a digitalizációt, biztosítjuk a minőségbiztosítást, a megfelelő marketinget és a logisztikát is egy kalap alatt. Eközben a vevők akár több termelőtől is tudnak egyszerre rendelni úgy, hogy azt egy csomagban kapják meg, így nem kell egyszerre több logisztikai költséget kifizetniük. A jelenlegi trendekkel ellentétben törekszünk arra, hogy minél kisebb készleteket tartsunk raktáron és a friss árut közvetlenül a termelőtől szállítsuk a vevőinkhez vállalva akár a hosszabb kiszállítási időt is, ugyanakkor a kosár tartalma három napon belül még ezzel együtt is garantáltan megérkezik a fogyasztóhoz” – fogalmazott a Tordai Péter.

Háztól házig szolgáltatás és átvételi pontok

A tesztüzemmódban három régióra osztották fel hazánkat: ez magában foglalja az M1-es autópálya vonalát Győrig többek között Tatával, Tatabányval, Etyekkel és Bábolnával, az M5-ös autópályát Szegedig Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával és Lajosmizsével valamint Budapestet és az agglomerációt Érddel, Diósddal, Fóttal és Mogyoróddal a teljesség igénye nélkül. Ezeken a területeken háztól házig vállalja a kiszállítást a kozertplusz.hu, március 31-ig ráadásul ingyenesen. Az ország többi részén átvételi pontokra van lehetőség termékeket rendelni heti rendszerességgel több, mint 500 településen, úgy mint Pécs, Békéscsaba, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd, Villány, Székesfehérvár, Gyöngyös, Paks, Balatonfüred, Keszthely, Debrecen.

Tordai Péter hangsúlyozta,

nyár végére szeretnék lefedni az ország minden régióját a házhoz szállítással,

és a tesztüzem tapasztalataira építve elindítani a végleges platform működését. A tervek szerint a vetőmagtól az asztalig nyomon követhető lesz minden termék, ami garantálja minden áru valódiságát.

A kozertplusz.hu azon túl, hogy támogatja a helyi termelők és fogyasztók kínálatának és keresletének egymásra találását, illetve az országos logisztikai kapacitás rendelkezésre bocsátásával elősegíti a kistelepülések boltjainak áruval történő ellátását is.

Tovább olvasom

Marketing

Átadták a Marketing Diamond Awards elismeréseit

A megméretés rekordmennyiségű, összesen 94 gyémántdíjjal zárult.

Közzétéve:

Borítóképünkön az egyik díjazott interjút ad a díjátadón, forrás: Lounge Group

A különös év igazán kreatív ötleteket kívánt meg, ami abból is jól látszik, hogy egészen újszerű projektekkel jelentkeztek a nevezők – így foglalja össze a hatodik Marketing Diamond Awards verseny eredményét a szervezők közleménye. A megméretést a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) azzal a céllal hívta életre, hogy megteremtse a kisebb cégek és alacsonyabb marketingbüdzséből gazdálkodók kommunikációs aktivitásainak legnagyobb hazai elismerését. A kiírásra 2020-ban korábban nem látott számú, 125 pályázat érkezett. A verseny történetében először az MMSZ egy ügynökségi partnerrel, a Lounge Grouppal együttműködésben díjazta a legkreatívabb kommunikációs kampányokat.

Idén „Az Év Megbízója” a Billingo Technologies Zrt., „Az Év Ügynöksége” a Kreatív Vonalak Kft., az „Az Év Marketing Nagykövete” pedig a Klausz Social Group Kft. lett, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház pedig a Lounge Group különdíjában részesült.

A négy kiemelt nyertesnek a Lounge Group különdíjakat is felajánlott, szakmai előadások közül választhattak a legjobbak. A Kreatív Vonalak Kft. és a Billingo Technologies Zrt. Szabó Zsófia – a Lounge Group kutatási divízióvezetője – által tartott Kutatási projektszemlélet képzést választotta, míg a Klausz Social Group Kft. és a Móricz Zsigmond Színház az ügynökség Head of Digital szakértője, Kelemen Zsolt Socialmedia-tartalom és hirdetésmenedzsment kurzusa mellett döntött.

A díjátadó, a jelenlegi egészségügyi helyzetre való tekintettel vendégek nélkül, szigorú biztonsági intézkedéseket betartva zajlott, és a Lounge Group videós stábja gondoskodott arról, hogy megörökítse a kétnapos eseményt. A gyémántdíjasoknak Katona Norbert, a Magyar Marketing Szövetség operatív igazgatója, a fő- és különdíjasoknak pedig Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke és Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója adták át az elismeréseket.

A díjátadó megörökített pillanatai a Lounge Group weboldalán tekinthetők meg, a videókból többek között az is kiderül, hogy melyik versenyző ünnepelte „munkaszünettel” az örömhírt.

Tovább olvasom