Kövess minket!

Marketing

A Republic új arcai

A digitális robbanás, a piac radikális átalakulása az ügynökségi szektort sem hagyta érintetlenül. Az elmúlt két évben a 21 éves, magyar tulajdonú Republic Group jelentős átalakuláson ment keresztül, az új trendekről és kihívásokról Furák András portfólió- és Márton Szabolcs kreatívigazgatóval beszélgettünk.

A százfős Republic átalakulásáról és jövőbeni terveiről nem az ügynökség alapítójával, Fabricius Gáborral és vezetőjével, Barna Tamással beszélgetünk, hanem veletek. Ők háttérbe vonultak?

Furák András (FA): Az elmúlt három évben strukturálisan átalakult a cég, létszámban jelentősen bővült. Akkorára nőtt, hogy ki kellett alakítani egy komplexebb és integráltabb szervezeti rendszert. Profi szakemberekből álló és erős menedzserszemlélettel bíró vezetőségre volt szüksége az ügynökségnek, ennek részeként született meg a felső és középvezetői board. Kétségtelen, hogy Gábor és Tamás a szakma legnagyobb alakjai közé tartoznak idehaza, de minden szervezet életében eljön az a pillanat, amikor a folyamatos megújulás érdekében új szakembereket kell bevonni az irányításba.

Generációváltás?

Márton Szabolcs (MSZ): Nehéz lenne ezt generációváltásnak nevezni, hiszen egyidősek vagyunk. Sokkal inkább azt mondanám, hogy új arcok érkeztek, így a vezetőség szemléletmódja is formálódott. 2016 szeptemberében azért esett rám a választása Gáboréknak, mert korábban egy nemzetközi reklámügynökség hazai irodájánál dolgoztam (a JWT-nél – a szerk.), így hoztam magammal az ott szerzett tapasztalatot is. A Republic 21 éve apró cégként indult, de egyre csak nőtt, és ma már az egyik legnagyobb, magyar tulajdonban lévő ügynökség, miközben a reklámszakmában a globalizáció és a lokalizáció folyamatosan váltakozik.

FA: Korábban több lapcsoport értékesítéséért feleltem az Axel Springernél. Úgy gondolom, hogy a direkt értékesítésben szerzett, magammal hozott tapasztalat és az emberi kapcsolatokon alapuló, sokkal emocionálisabb salesmodell kifejezetten lokális.

Szabolcs jól fogalmazott tehát: egy nemzetközi ügynökség know-how-ját ötvözzük egy magyar reklámcég piaci ismereteivel és rugalmasságával.

Korábban azt hallgattuk, hogy az üzeneteket helyben kell megfogalmazni, mert országról országra eltérőek a fogyasztói szokások. Mi az oka a mostani globalizációs hullámnak?

MSZ: Ha előrukkol egy sorozattal a Netflix, mindenhol ugyanakkor van a premierje. Ugyanazt a pólót veszem fel, mint egy ausztrál. Lerövidültek tehát a távolságok, csakhogy ez optikai csalódás.

A mi munkánk az insightokról szól: mit gondol, mit érez „egy” és nem „a” fogyasztó. Erre nem lehet globális választ adni. Egy spanyol kreatívigazgatót más kérdések foglalkoztatnak, mint engem.

A globalizáció következtében a hazaiaknak marad a BTL?

FA: Szerintem egyáltalán nem. Úgy gondolom, hogy rengeteg lehetőség van a magyar reklámszektorban, de ehhez professzionális és előremutató munkákat kell létrehozni. Akár az FMCG-, akár a pénzügyi szektort nézem, van és lesz munkánk bőven. Ezekben az ágazatokban lokális üzenetekre van szükség, nem lehet megkerülni azt a kérdést, hogy helyben mit fogyasztanak, mit vesznek, vagy milyenek a bankolási szokások.

MSZ:

Lényeg, hogy multikulturalizmus van, a reklám pedig a kultúra része.

A multikulturalizmusnak nem feltétlenül kellene olvasztótégelyt jelentenie. Szerintem a mi feladatunk az, hogy a reklámszakma itthon is a Zeitgeist része legyen, ezen dolgozom nap mint nap. Azért is fura ez a túlhajtott, globális- szintre emelt központosítás, mert közben mindenki arról beszél, hogy a fogyasztókat adott helyen, adott pillanatban, személyre szabott üzenettel kell elérni.

MSZ: Miközben a digitalizáció globális jelenség, az általa biztosított pontos célzás perszonális. Például magyar férfiként rákeresek valamelyik fórumon egy autóra, és másodperceken belül rám küldi a rendszer az ajánlatokat. Ehhez nem kell borzasztóan kreatívnak lenni. Engem az utóbbi időben az a kérdés foglalkoztat leginkább: elég-e csak jól célozni, vagy ennél több kell? Most azt látom, hogy az előbbi sok márkának elég, ám hosszú távon mégiscsak a fogyasztók ismerete, az insightok lesznek fontosak. Egy márka felépítéséhez nem elég csak jól célozni, színvonalas és folyamatosan megújuló contentre van szükség, amelyet egy izgalmas figurákból álló, profi ügynökség tud megvalósítani.

Furák András - Fotó: Krasznai Zoltán
Furák András – Fotó: Krasznai Zoltán

Menő manapság a reklámszakma?

FA:

Sok kérdésben kevésbé menő, mint tíz éve. Ennek oka először is az, hogy lokális szinten sok esetben nincs önálló kreatívfejlesztés nagy márkaplatformokra, globális üzenetrendszerek vannak.

Másodszor sok a gagyi megoldás a szektorban. Harmadszor az egyetemi tanrend le van maradva, nincs normális szövegíró-oktatás, reklámmal foglalkozó art directorok helyett dizájnereket képez a rendszer. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy menő érzés a Republicban dolgozni. Sokat teszünk azért, hogy izgalmas, innovatív és igényes kampányokat alkossunk, az új generáció elvárásainak megfelelő környezetet, illetve megfelelő edukációt biztosítsunk a kollégáinknak. Például Szilágyi Fiorella kezdeményezésére elindítottuk az Adscool képzésünket, amely egy sokrétű, az iparág egészét lefedő oktatási modell a client service, a digital- és PR-csapat számára.

MSZ:

Rajtunk múlik, mennyire válik ez a szakma népszerűvé. A reklám nem lehet öncélú, ahogy korábban is említettem, a kultúra részévé kell válnia, hiszen valós trendteremtő hatása van.

Ezért is vagyok büszke arra, hogy a munkáinkat nemzetközi szinten is elismerik, sokat dolgozunk azon, hogy mindig képben legyünk az aktuális trendekkel. Emellett fontos lenne, hogy az egyetemeken a szakmájukat gyakorló szakemberek is tanítsanak. Vannak olyan oktatók, akik már docensek, de még életükben nem adtak el semmit. Félreértés ne essék, fontos az elméleti tudás, de ettől még a szemináriumokat tarthatnák azok, akik a gyakorlatról is tudnak beszélni.

FA: Úgy látom, az iparági összefogás és érdekérvényesítés hiánya sem segít a helyzeten. Gondoljunk csak a reklámadó bevezetésére: bár jelentek meg szakszövetségi közlemények, valós tiltakozás nem volt, mert mindenki megijedt. A Magyar Marketing Szövetség és a Magyar Reklámszövetség tagjaiként már dolgozunk azon, hogy ezen változtathassunk.

MSZ:

Ha történeteket gyártanánk, akkor tódulnának a fiatalok a reklámszakmába. A magyarok nagy többsége nem szereti a reklámokat. Miért szakítják meg a kedvenc filmem? Ha okos tévém van, áttekerem, online szkippelem, terjednek a reklámblokkolók. Az érdekes tartalmakra viszont ki vannak éhezve a fogyasztók.

Ez azt jelenti, hogy a reklámügynökségek átvedlenek majd új generációs médiacégekké?

MSZ: Nem feltétlenül médiacéggé, inkább tartalom-előállítóvá, -megálmodóvá. Azt kell kitalálnunk, hogy egy márka számára milyen tartalom a releváns. A filmet megszakító, a kóla kalóriatartalmának csökkentéséről szóló reklám kevésbé érdekes, mint ha valaki jóízűen szürcsöli az üdítőt egy filmben, és kedvet csinál a fogyasztáshoz.

Azért is kérdeztem rá erre a menő/nem menő dologra, mert azt tapasztalom, hogy egyre kevesebben járnak konferenciákra, egyre indulatosabbak a szakmán belüli viták. Letargiát és indulatokat látok.

FA: Letargiát nem érzékelek, az egészséges versenyszellemen túlmutató indulatok viszont kétségtelenül vannak.

Inkább az a kérdés, hogy a szakma egészét érintő, fontos ügyekben össze tudunk-e fogni: minőségbiztosítás, új képzési modell, normális árképzés, toborzás.

MSZ: Azt mondanám, hogy a feszültség vezetői szinteken létezik. Van, amikor ez a harc már középszinten is érzékelhető, ez pedig demotivál, hiszen elvész a szakmából a játékosság. A játékosság hiánya pedig a kreativitás halála. A vezetők nálunk rengeteget dolgoznak azon, hogy ez a játékosság megmaradjon.

Hogy lehet kijönni ebből a helyzetből?

MSZ: Az összefogás sokat segíthet. Ha ez a szakma erőt tud mutatni kifelé, befelé pedig világossá válik, hogy nem vérre menő a küzdelem, hanem játékos verseny zajlik, akkor a demotiváltság is eltűnik.

Márton Szabolcs - Fotó: Krasznai Zoltán
Márton Szabolcs – Fotó: Krasznai Zoltán

A mediapiac.com-ra naponta három-négy karrierhír kerül ki, és ezek csak a felső vezetők munkahelyváltásáról számolnak be, közép- és alsó szinten még nagyobb a mozgás. Miért ekkora a fluktuáció?

MSZ: Másfél éve ez a heppem: a legnagyobb probléma manapság a HR. Ennek két oka van, az egyikről hosszan beszélgettünk az imént. A másik: a kollégáktól játékot, izgalmat, kreativitást, sztorikat kérek. Ehhez inputokra van szükségük. Azaz üljenek le beszélgetni egymással, az ügyfelekkel, menjenek moziba, színházba, koncertekre, konferenciákra, utazzanak. Nemcsak a fogyasztók, hanem ők is élményeket szeretnének kapni. Ez azonban az embereinknek, végső soron pedig nekünk is költséget jelent. Az évek óta stagnáló ügynökségi árazás mellett egyre nehezebb lesz minőséget előállítani.

Miért nem értik meg ezt az ügyfelek?

MSZ:

Értik, csak nem akarják meghallani.

Megtehetik, hogy nem hallják meg, hiszen az összefogás hiányában erősödik a harc: inkább elvállalja az adott ügynökség olcsón, csak nehogy valaki alávágjon.

Közben nőnek a reklámbüdzsék.

FA: Mert nő a fogyasztás, így most kéne szintet lépni árban, professzionalizmusban, minőségben. Szerintem a megoldás kulcsa a hatékony érdekérvényesítés. Közösen kellene kiállnunk a megbízók elé.

Amíg azonban nincs összefogás, mit tehet egy-egy ügynökség?

MSZ: Ennek a szakmának a bizalom az alapja. Az ügyfelekkel olyan profi szakemberekből álló csapatnak kell dolgoznia,- akikben megbíznak, akiket megmegértenek, akiknek progresszív a látás-módjuk. Ehhez viszont szükség van tehetséges középvezetőkre, szenioritásra és menedzsmentszemléletre is. Ha nem szereznek elég ismeretet a munkatársak az egyetemen, akkor oktatjuk őket házon belül. Mi ezt tesszük, és ezt az ügyfelek méltányolják, mert ők is tudják, hogy ez a motorja a márkájuk kommunikációjának. Ha az ügyfél bízik a kollégákban, bízni fog az ügynökségben, és egy ilyen kapcsolatban el lehet mondani: „ezért most már többet kell kérjek”.

FA: Két éve tudatosan kezdtünk el építkezni. Szabi ötlete volt a három P: professzionalizmus, progresszivitás és profitorientáltság. Létrehoztunk felelősségi köröket, középvezetők és szeniorok támogatják a fiatalabb kollégákat cégen belül. Létrejött a board, ami jelentős előrelépés, hiszen korábban lapos volt a cégszerkezet két vezető-tulajdonossal. Egyértelmű KPI-okat jelöltünk ki az átalakításra vonatkozóan, amelyeknek szigorúan megfeleltek a területek felelősei. Alakult egy youthrészlegünk, amely alapvetően fiatal munkatársakra épül, van egy komplex, önállóan működő digitális és PR-divíziónk, illetve egy háromfős stratégai teamünk is. Idén megújult formátummal jelentkezik a BrandFestival, és külön kreatívigazgatót kapott Szabolcs személyében. A BrandFestival fejlesztése érdekében két éve létrejött egy szakmai grémium, média-, marketing- és reklámoldali szakemberek a tagjai, akik elmondták, milyen kihívásokkal szembesülnek, miről szeretnének előadásokat hallgatni.

MSZ: Professzionális, előremutató munkákkal a minőségért többet lehet kérni: erről szól a három P. E mögött pedig három E van: empátia, employee, empowerment. Mindent megteszünk azért, hogy a munkatársaink megkapjanak minden segítséget, jól érezzék magukat, fejlődhessenek. A szervezeti átalakulás, amit András említett, teljes mértékben a három E figyelembevételével zajlott. A kollégáink sikere ezen múlik: egyszerre kell tanítani, segíteni, irányt és példát mutatni.

Kifele látszik ennek a hatása? Több az ügyfél?

MSZ: A tavalyi év speciális volt. Sikerült egy olyan kreatívcsapatot összerakni, amely hozta az eredményeket, díjakat, és kiérdemelte az ügyfelek dicséretét. 2017-ben mi kaptuk a legtöbb nemzetközi elismerést. 2018 pedig főleg az üzletről szól. Még csak az év felénél tartunk, de már elmondhatjuk: elnyertük a Gazdasági Versenyhivatal, a Stabilo, a Cerbona és az Omnia tenderét.

FA: Célkitűzéseink nemcsak arról szólnak, hogy üzletileg elképesztően sikeresek legyünk, hanem arról is, hogy a potenciális ügyfelek vágyják a munkáinkat, amikkel nemzetközi díjakat nyertünk.

Idén árbevételben is látszik ez?

FA:

A tavalyi 30 százalékos növekedés és az egymilliárd feletti forgalom szerintem önmagáért beszél. Idén még ennél is nagyobb emelkedéssel számolunk.

 

Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/7-8. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

 

Marketing

Mamusits Péter: A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti

A Lounge Communications ügyvezetőjét a marketingszakma és azon belül cége helyzetéről kérdeztük.

Közzétéve:

A Lounge Group idén első ízben szerepelt, és rögtön a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán – olvasható a Lounge Group sajtóközleményében. Az eredmény kapcsán a Médiapiac Mamusits Pétert, a Lounge Communications ügyvezetőjét kérdezte arról, hogy az elmúlt év milyen nehézségeket tartogatott a szakma és a Lounge számára, valamint arról is érdeklődtünk, miként látja az ügyvezető a Lounge helyzetét. Interjú.

Milyen kihívások elé állította a Lounge Communicationt a koronavírus-járvány?

Láthatóan nincs olyan üzleti, gazdasági terület, amelynek ne kellett volna komoly nehézségek árán követnie a „világrend” változásait. Cégvezetőként én is megtapasztaltam ezt a nyomást, és rengeteg olyan döntéssel néztünk szembe az elmúlt időszakban, amelyre nem volt referenciatudásunk. Emellett azonban partnereink szakterületükből eredő egyedi változásait egyesével kellett lekövetnünk. Számunkra ez volt az igazi kihívás. Mintha egy étteremben mindenki egyszerre szeretné a nagymamája szerinti egyedi köretet megrendelni. De ez a szolgáltatóipar és én nagyon büszke vagyok a kollégáimra és arra ahogyan megoldották a felmerülő helyzeteket.

A járvány nyomában járó gazdasági problémák miatt azt lehetett hallani a szakmában, hogy a cégek leginkább a PR- és marketingkiadásokon spóroltak. Hogyan látja ezt a tendenciát? Veszítettek-e ügyfeleket?

Nos, valóban az a tapasztalat, mint például a 2008-as gazdasági válság idején, hogy első megoldásként, főként a nagyobb vállalatok ezeket a költségcsökkentő, szinte automatikus döntéseket hozzák meg. De a mostani pandémia újszerű helyzet volt a modern világ számára és azt tapasztaltuk, hogy az általános és sokszor elkapkodott döntések helyett mindenki igyekezett megfontolt intézkedéseket hozni. Ha sok időt nem is, de lehetőséget kaptunk arra, hogy tanácsokkal, javaslatokkal, egyes esetekben pedig konkrét új stratégiával lássuk el ügyfeleinket. Sok partnerünknél fordult át az addig megszokott munkafolyamat egy egészen más feladatkörré és a kialakult partneri viszonynak köszönhetően szinte mindenhol találtunk megoldást, hogy folytatódhasson a közös munka.

Milyen innovatív megoldásokkal, szakmai újításokkal álltak elő ebben a rendkívüli és nehéz helyzetben? Melyikre a legbüszkébb?

A kommunikációs szakmai eszközrendszereknek folyamatosan kell fejlődniük. Ezt nem tarthatja fel egy világméretű katasztrófára, de a változtatások és a fejlesztések felgyorsítása elengedhetetlen volt. Jó pár évvel ezelőtt még több ügyfelünk számára tartottunk klasszikus médiatréningeket, sajtótájékoztatói felkészüléseket vagy akár céges eseményhez beszédfelkészítő kurzusokat. A legutóbbi években azonban a globális média átalakulási folyamataihoz és az online interaktív jelenléthez való alkalmazkodáshoz kellett leginkább támpontokat nyújtanunk. Ez a folyamat nálunk évek óta tart, de most a világ azonnal átkapcsolt.

A legizgalmasabb feladatot a közösségek összetartása jelenti ebben az időben. Gondoljunk csak bele, hogy az online felületeken, amelyek technológiailag már mindenre képesek, miként tud egy – a pandémia miatt már hosszú hónapok óta home officeban dolgozó – csapat jókedvűen és persze eredményesen egy szakmai ötletelést megtartani. Többek között ehhez is már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a megfelelő módszertant, amire most még nagyobb szükség lett.

Összességében azonban arra vagyok a legbüszkébb, hogy miután ügyfeleink megosztották velünk céljaikat minden esetben modern és végrehajtható megoldásokat tudtunk letenni az asztalukra. Így volt ez a pandémia alatt, előtt, és bizton állíthatom, hogy ezt követően is.

„2020 nálunk a szervezeti átalakításról és a szakmai kompetenciák fejlesztéséről szólt” – írta abban a közleményében, amely annak kapcsán jelent meg, hogy a Lounge a 3. helyen debütált az év legeredményesebb ügynökségeinek fenntartott Kreatív PR Toplistán. Milyen szervezeti átalakításokra volt szükség?

Mindig büszke voltam arra, hogy az ügyfeleinkkel való kapcsolatot kölcsönös tisztelet, türelem és egyfajta szakmai partnerség jellemezte. Ehhez társult az a számomra talán még fontosabb cél, hogy a csapaton belül is hasonló baráti, őszinte kapcsolat legyen. Ki akar rossz környezetben dolgozni? És a környezetet mi magunk határozzuk meg, nem pedig a bútorok.

Egy ügynökség növekedését sokszor a hangsúlyok, esetlegesen a korábban meghozott elképzelések szép lassú elhagyása követi. Erre nem kerülhet sor nálunk. Ezért a létszámnövekedést párhuzamosan követte egy mentorprogram és egy senior tanácsadói belső klub létrehozása is. Úgy gondolom, hogy az egyedi, ugyanakkor az eredeti elképzelések megtartását lehetővé tevő belső szervezeti kialakítás nagyon jól működik.

Mit jelent a cég és személyesen az ön számára a Kreatív PR Toplistán elért 3. hely?

Magánemberként és az ügynökség egyik vezetőjeként is igyekszem mindig pozitívan gondolkozni, ami 2020-ban persze nem volt könnyű. De pont ezekben az időkben kell felállni a futópadra és nagyobb fordulatszámmal kihívás elé állítanunk magunkat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy több szakmai versenyen indulunk és mérettetjük meg magunkat. Büszkék vagyunk, hogy ilyen illusztris társaságban kerülhettünk a legjobbak közé. De természetesen ehhez kellettek és kellenek azok a fantasztikus ügyfelek, akiknek ezúton is köszönjük a bizalmat és szakmai együttműködést. Remélem, hogy az elkövetkezendő években folytatni tudjuk ezt a munkát.

10 éves a Lounge Communication, hogyan látja a cég helyzetét, és merre tovább?

A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén. Szeretnénk minél több ilyen jellegű projekttel kiszolgálni ügyfeleinket, hiszen úgy vélem, hogy kiemelkedően sok ismerettel bírunk ezen a területen.

Az elmúlt évtized legfontosabb tapasztalata az volt számomra, hogy becsüljünk meg minden lehetőséget és tartsunk ki céljainkért. A következő 10 évben tehát ugyanígy becsülni fogjuk ügyfeleinket, becsülni fogjuk egymást és megtartjuk céljainkat. Másként nem is lehet.

Bácskai Balázs

Borítóképünkön Mamusits Péter, a Lounge Communications ügyvezetője

Tovább olvasom

Marketing

Több szponzorüzenet jelent meg a tévéműsorokban

A legaktívabb cégek 2020-ban is az építőipari vállalkozások voltak.

Közzétéve:

Pixabay

Az előző időszakhoz képest 2020 második felében 7,4 százalékkal több támogatói szpot jelent meg az országos kereskedelmi televíziók műsoraiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (NMHH) e heti ülésén elfogadott új tanulmány szerint.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmány megállapította: a vizsgált csatornák műsoraiban 2020 második félévében 86 559 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig 1915 volt.

2020-ban is építőipari cégek voltak a tévéműsorok legaktívabb szponzorai

– írták.

A legnagyobb elérésű televíziók összesen 82 032 szpotot tettek közzé, a legtöbbet, 47 036-at a TV2, az RTL Klub 26 682-t, a Duna TV 8314-et.

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány második hulláma felkészültebben érte a vállalkozásokat, ugyanis 2019 azonos időszakában 76 343 szponzorüzenettel jelentkeztek a minta állandó szereplői.

A legtöbbször – 3003 esetben – az Austrotherm Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte a Baumit Kft. 2106 és a Velux Magyarország Kft. 2011 üzenettel, ez ismét az építőipari cégek reklámdominanciáját mutatja, ugyanúgy, mint 2019 azonos időszakában. A legtöbb ilyen támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (18 934), amit az RTL Klub Reggeli című adása (3871) és saját időjárás-jelentése (3247) követett.

Hozzátették: a reklám és a támogatás egyaránt kereskedelmi közlemény. Az előbbiben a reklámozó direkt módon fogyasztásra, igénybevételre ajánlhatja a termékét, szolgáltatását, ez utóbbiban viszont a reklám legfőbb, fogyasztásra ösztönző üzenete nem jelenhet meg, de a támogató cég a védjegyét, arculatát, tevékenységét népszerűsítheti.

A minta állandó szereplői a legnagyobb elérésű országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV – voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában az M1, az M4-Sport, az M5 országos vételkörzetű közszolgálati, illetve a Pesti TV, a Sláger TV és a TV4 kereskedelmi televízió is – írták.

A teljes tanulmány megtalálható az NMHH honlapján.

A magyarok közel háromnegyede internetezik

A közlemény szerint a Médiatanács elfogadott egy kutatást 2020 negyedik negyedévének internetes közönségmérési adatairól is, amelynek eredményei szerint a 15 év feletti magyar lakosok 72,35 százaléka internetezik. A kutatás rámutatott a generációk közötti számottevő internethasználati különbségekre is.

A 15-24 év közötti Z-generáció, valamint a 25-40 év közötti Y-generáció 93,12 és 96,81 százalékban használja az internetet, míg “az 57-75 éves babyboomereknek csak 52,81 százaléka”

– írták, hozzátéve, hogy a tanulmány hamarosan olvasható lesz az NMHH honlapján.

Figyelmeztették a Debrecen TV-t

A grémium e heti ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyháza 106,8 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt rádiós pályázati eljárás nyertese a Médiahíd Kft.

A testület elfogadta és pénteken közzéteszi honlapján a Békéscsaba 91,8 MHz és az Eger 99,1 MHz helyi vételkörzetű frekvenciákra szóló közösségi jellegű használatra irányuló pályázati felhívások tervezetét.

Hozzájárult a tanács, hogy a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft. két hónap halasztással, legkésőbb május 6-án kezdje meg médiaszolgáltatását a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencián.

A tanács figyelmeztette a Debrecen TV szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, miután november elején az ÉPI-TECH magazin egyik adásában jogszabályellenesen a műsort támogató, építőanyagokat forgalmazó cég termékeinek beszerzésére ösztönözte a nézőket – írták.

Tovább olvasom

Marketing

350 ezernél is többen töltötték ki a konzultációs kérdőívet

Ütemesen nő a konzultációban résztvevők száma, a legfrissebb összesítés szerint meghaladta a 350 ezret a kérdőívet kitöltők száma – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden a magyar kormány Facebook-oldalán.

Közzétéve:

Borítókép: Magyarország Kormánya / YouTube

Dömötör Csaba videójában kiemelte: ez különösen ahhoz képest magas szám, hogy az újraindításról szóló konzultáció csak pár napja indult. Elmondta: a kérdőíven olyan témakörök szerepelnek, amelyek a mindennapjainkat érintik.

Az államtitkár közlése szerint várják az emberek véleményét a védettségi igazolványról, az este 8 óra utáni kijárási tilalomról, vagy az éttermek és a konditermek újranyitásáról.

Dömötör Csaba azt mondta: mindenkit arra bíztatnak, hogy vegyen részt. “Töltse ki Ön is, mert minden vélemény számít” – jelentette ki az államtitkár.

Tovább olvasom