Kövess minket!

Marketing

A PR legyen veled! – Kríziskommunikáció és CSR

A Médiapiac hagyományos egri konferenciája részeként első alkalommal került sor a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) tematikus csatlakozására. A PR-programok gerincét, a négy nagy tematikus blokkot az MPRSZ szakmai tagozatai biztosították. A beszámoló első részében a kríziskommunikációval és a CSR-ral foglalkozó szekciót foglaljuk össze.

A PR 2016 konferenciát a kríziskommunikációs tagozat blokkja indította. Mint a tagozat elnöke, Bőhm Kornél bevezetőjében elmondta, a válságkommunikáció egyre ismertebb szakterület, számos fiatal pályakezdő választja szakdolgozati témául egy-egy komplex eset feldolgozását, a szakirodalom bemutatását, a cégek közül pedig sokan igyekeznek bebiztosítani magukat: ha krízis ellen nem is tudják, de az esetleges veszteségek mérséklését célzó előkészületeket megteszik, szimulációs gyakorlatot, tréningeket tartanak, s többen készítenek válságkommunikációs forgatókönyvet is.

A blokk programját három modulra osztották: elsőként a jelennel foglalkoztak egy friss hazai felmérés bemutatása keretében, ezt követően kis jövőbeli kitekintés következett, a felsőoktatási intézetek szakirányú képzéseiről, a jövő szakembereiről tartottak kerekasztal-beszélgetést, a program zárásaként pedig a gyakorlaté volt a főszerep, egy minitréning, avagy workshop keretében a válságkommunikáció gyakorlati alkalmazásából kaptak ízelítőt a résztvevők.

Nagy jelentőségű vállalati kríziskommunikációs kutatás készült a MatrixPR szakmai műhelyében. Az eredményeket Vas Dóra és Jordán Mercédesz összegezte, akik elmondták, a vizsgálat során arra keresték a választ, hogy a hazai kkv-k milyen válságkommunikációs kihívásokkal szembesültek; milyen krízishelyzetek bekövetkezésétől tartanak leginkább; mivel készülnek egy esetleges kommunikációs válsághelyzetre; illetve milyen kommunikációs felületeken és kiknek a bevonásával kommunikálnak.

 

Az online kutatásban száz magyarországi vállalkozás vett részt. Az előadók arról számoltak be, hogy a válaszadó cégek sokféle kommunikációs krízishelyzettel szembesültek az elmúlt öt üzleti év valamelyikében. 93 vállalkozásnak legalább egyszer ügyfél-reklamáció okozott kommunikációs nehézséget, míg 66 cég a szabályok be nem tartásából, emberi mulasztásból fakadó válsághelyzetet volt kénytelen átélni. Műszaki, technológiai hibával és jogi ügyekből adódó kommunikációs problémákkal minden második vállalkozás szembesült. A válaszadók 62 százalékának a versenytársak támadásai miatt kellett aggódniuk. Legkevésbé a tulajdonosok közötti érdekellentét, a versenytanácsi elmarasztalás és a fizetésképtelenség fordult elő az említések között. A szakemberek azt is elmondták, míg a vezetői értekezleteken visszatérő téma a válságkezelés, a válságkommunikációs tréningek kevéssé beágyazottak a magyar cégkultúrába. Általános médiatréningre csak minden nyolcadik cégnél kerül sor, szimulációs tréningekre mint felkészülési lehetőségre pedig még kevesebb, csupán minden tizenegyedik vállalkozás gondol.

 

Ezt követően dr. Rácz Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási főtanácsadója, címzetes főiskolai docens moderálásában az egyetemi kerekasztal-beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, mennyire tanítható a kríziskommunikáció, mi az, ami átadható belőle, és mi az, amit csak tapasztalatok útján lehet elsajátítani. Szondi György PhD a nemzetközi oktatási tapasztalatokról számolt be angliai, lengyelországi munkássága alapján, míg Perlaky-Papp József, a Budapesti Metropolitan Egyetem címzetes docense arról adhatott hírt, hogy idén először indulhatott önálló szakirányú, két féléves képzés kríziskommunikációból az egyetemen. A kerekasztal többi hozzászólójával egyetértve Pintér Dániel Gergő, a BME filozófia és tudománytörténet tanszékének oktatója a szimulációs gyakorlatok kulcsszerepéről beszélt, és felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon kevés egyelőre a használható, magyar nyelvű szakirodalom a témában.

A blokk zárásaként Batiz András tréner, volt kormányszóvivő tartott interaktív előadást, amely során a személyes karizma krízisek során meglévő fontosságáról és használhatóságáról mutatott be lényeges, megszívlelendő elemeket, jó pár ponton a közönséget is bevonva, megmozgatva és elgondolkodtatva.

Is CSR dead? – avagy CSR az intenzív osztályon?

A PR-konferencia második blokkja a szövetség CSR-tagozatának rendezésében zajlott. Meghívott vendégként Tóth Eszter, a Corporate Citizenship szenior tanácsadója nyitó előadásában azt a kérdést vizsgálta, hogy valóban reménytelen-e a CSR-„harc”, és halottnak kell-e tekintenünk. Előadását a Mark Kramer vs. John Elkington dilemma felvázolásával kezdte, majd megszavaztatta a résztvevőkkel, hogy melyik állásponton vannak. A szakmai résztvevők többsége természetesen inkább Elkington véleménye mellé állt, aki a modern CSR védelmezője, és a triple bottom line elmélet atyjaként ismert.

Tóth Eszter prezentációjának első megállapítása a sok elnevezés erdejében (CSR, fenntarthatóság, CSV stb.) arra vonatkozott, hogy talán a social purpose elnevezés a leghasználhatóbb, melynek lényege, hogy a felelős gondolkodás és cselekvés szélesebb körben jelenik meg, így a vállalati és a brandkommunikációban egyaránt. A terminológiai háborúval kapcsolatban az előadó véleménye az volt, hogy nem tapasztalhatók nagy definiált különbségek, minden vállalat kiválaszthatja, ami hozzá a legközelebb áll, és „beszél a munkatársakhoz, vezetőkhöz”.

Második megállapításként elhangzott, hogy talán egy súlyos beavatkozás előrébb lendítené a CSR-folyamatokat, ami három síkon képzelhető el: integráció, stratégiai szemlélet és az eredmények mérése. Mindezeket megerősítik a meghatározó trendek is, melyek közül említésre kerültek a fogyasztói trendek (a Nielsen 2015-ös adata szerint a fogyasztók 66 százaléka hajlandó többet fizetni fenntartható termékekért), Larry Fink (Blackrock, CEO) levele az S&P 500 vállalatainak, valamint a nemzetközi együttműködések, például: ENSZ fenntartható célok, COP21-en (párizsi klímacsúcson) megfogalmazott nemzetközi célkitűzések.

Az előadás három kihívás megfogalmazásával ért véget: Hol a CSR alfája és ómegája a vállalatok számára? Hogyan teljesítsünk a legrelevánsabb területeken? Hol különböztethetjük meg magunkat a piacon? Mindezekre a kérdésekre válaszként a szakember saját vállalata által kezelt nemzetközi ügyfelek jó gyakorlatait mutatta be.

Az előadást egy kerekasztal-beszélgetés követte Lakatos Zsófia MPRSZ-elnök moderálásában. Az eszmecserében Tóth Eszter mellett Molnár Csaba, a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Kovács Botond, a Canon corporate és marketingkommunikációs menedzsere, valamint Bakos Miklós, a Bakosfa Kft. ügyvezetője vett részt. A beszélgetés azzal kezdődött, hogy a résztvevők bemutatták cégük alap-CSR-tevékenységét és azt, hogy miért éri meg nekik a társadalmi felelősségvállalás. A Magnet Bank számára a CSR az üzlet és a felelős gondolkodás része, nem önálló osztály, amely a profitból elkülönített összegeket költ CSR-re és annak kommunikálására. A Canon képviselője a Vöröskereszttel való kölcsönös együttműködésen keresztül mutatta be a cég CSR-filozófiáját. A Bakosfa Kft. vezetője pedig saját személyes céljának tekinti vállalata CSR-felelős működését.

A beszélgetés további részében számos kérdést fogalmaztak meg a résztvevők: Az egyéni karriercélok mennyire írják felül a CSR-szempontokat? A rövid távú profit és ROI-célok mennyire vakítják el a döntéshozókat, és taszítják háttérbe a CSR-szempontokat? Hogyan lehet kizökkenteni a vállalatokat abból a jelenlegi helyzetből, hogy ne csak „karcolgassa a CSR” a felszínt? Elvárhatjuk-e és kötelességünk-e elvárni a cégektől a felelős gondolkodást? A vállalati és a kormányzati szerepvállalás mellett mi hiányzik a tudatformáláshoz, és kinek a felelőssége a társadalmi változást gyorsító tudatformálás? A vállalati jó gyakorlatok lehetnek-e jó hatással az egész ágazatra, a versenytársakra, és ha igen, hogyan?

 

A tökéletes válaszokat valószínűleg most sem találták meg a résztvevők, de rengeteg példa, good practice hangzott el gyakorlati és elméleti síkon, melyek további feldolgozását, tapasztalati megosztását folytatja az MPRSZ CSR-tagozata még idén ősszel.

 

A PR konferenciáról szóló beszámolónkat csütörtökön folytatjuk.

(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom