Marketing
A 2018-as Reklámtorta mérete 259,69 milliárd forint
Az elmúlt két évhez képest 2018-ban kisebb mértékben, 7,77 százalékkal folytatódott a reklámpiac növekedése.
A Magyar Reklámszövetség társzövetségeivel (IAB Hungary, MRSZ-OOH, MEME, MLE, DIMSZ, RAME, HEROE) együtt a korábbi évekhez hasonlóan az Evolution konferencián mutatta be a 2018-as reklámköltési adatokat.
A 2018-as Reklámtorta mérete 259.69 milliárd forint, amely 2017-hez (240,98 Mrd Ft) képest 7,77 %-os, az előző évek növekedési üteméhez képest kisebb növekedést jelent (ez 2016-nak és 2017-ben meghaladta 11%-ot). Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke kiemelte: „A reklámköltések tavalyi növekedésének dinamikája lassult, így egyértelműen látható, hogy a növekedés nagyobb arányát a piaci szegmens reklámbevételei adták, hiszen a korábbi évek masszív és erős állami invesztíciójának üteme stagnált 2018-ban.”
A 2018-as Reklámtortában minden média típus megőrizte az előző két évben elfoglalt helyét, és mindegyik kivétel nélkül növekedést könyvelhetett el. 2018-ban is változatlanul az online volt a legerősebb piaci szereplő, amely a tavalyi 31,71%-ről 33,57%-re bővítette a tortában elfoglalt részét. A legnagyobb növekedést a közterület (16,28 %-kal) érte el, a második legnagyobb növekedést a mozi (15%-kal), a harmadikat pedig a digitális reklámpiac (13,98 %-kal) produkálta. A rádiós reklámpiac (9,51 %-os) növekedése is kiemelkedő. A többi szegmens növekedése tavaly 5% alatt maradt.
A digitális szegmensben nem változott a trend: tovább nőtt a globális szereplők piaci részesedése, így 2018-ban már a hazai online hirdetésekre költött reklámforintok 55%-a landolt a globális szereplőknél (2017-ben 53%, míg 2016-ban 51%). A televíziós reklámok esetében a szerény növekedést egyértelműen a piaci bevételek hozták, hiszen a tévés állami reklámköltések 7%-kal maradtak el tavaly 2017-hez képest, de a TV ezzel is tartani tudta korábbi stabil helyét a reklámtortában. A dobogós helyét biztosan tartó sajtóban a piaci szereplőktől származó reklámbevételek üteme csökkent. 2018-ban az adatvezérelt marketing erősödése növelte a direktmarketing reklámtorta nagyságát, amely a 2017-ben tapasztalt 2,8 százalékos növekedési sebességről eggyel magasabb, 4,8 százalékos fokozatra kapcsolt. A rádiós piac növekedése (közel 10%) is kiemelkedő volt az előző évekhez képest, amelyhez egy újabb országos csatorna elindulása jelentősen hozzájárult. Az egyre nagyobb kényelmet nyújtó mozik még több nézőt vonzottak be tavaly, amely kimuthatóan felkeltette a hirdetők érdeklődését: 15%-kal magasabb reklámköltést eredményezve.
 |
„Minden évben van néhány szegmens, amely kiugróan teljesít. 2017-ben a sajtó növekedett a legnagyobb ütemben (18,38%-kal). 2018-ban az Outdoor produkált hasonlóan magas növekedést (16,28%). Ennek hátterében a köztéri reklámozásra irányuló iparági különadók állnak, amelyek áremelésre kényszerítették a piaci szereplőket, s a nap végén a kifizetett adók csökkentik az eredményt” – hangsúlyozta Hivatal Péter, az MRSZ ügyvezetőségének tagja.
A digitális, tévés, nyomtatott, direktmarketing, közterületi, rádiós és mozi reklámszeletek háttere:
Sopov István, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések kapcsán kiemelte: “A digitális reklámozás térnyerése a tavalyi évben is folytatódott, a hirdetők 14%-kal többet, összesen 90 milliárd forintot fordítottak erre. Az emberek tartalomfogyasztását követve a videos tartalmakra fordított reklámköltések 60%-ot meghaladó, míg a hatékony célzási és optimalizálási lehetőségeket biztosító programmatic megoldások közel 50%-kal bővültek. A globális szereplőknél elköltött reklámpénzek a tavalyi évben is erősebben, 19%-kal növekedtek, míg a hazai szereplőknél ennél kisebb, 8%-os bővülés volt tapasztalható.”
A hazai televíziós reklámbevételek bővülésének mértéke elérte az 510 millió forintot, ami 1 százalékos erősödést jelent. Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke a tévés piac számait összegezve elmondta: „Az elmúlt három évben, lassuló növekedés mellett, összesen több mint 17 százalékkal bővült a televíziós reklámköltések piaca. Míg a piaci hirdetésekből származó bevételek emelkedtek, addig az állami reklámköltések láthatóan visszaestek.” Az állami megbízások a televíziós reklámköltések 11 százalékát tették ki 6,9 milliárd forint értékben, ami 7 százalékos csökkenést jelent a 2017-es összeghez viszonyítva. Mindeközben a versenypiaci hirdetésekből származó bevételek 2 százalékkal növekedtek és megközelítették az 53,8 milliárd forintot.
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke kiemelte: „A printbe vetett bizalom még mindig erős, a sajtó megőrizte harmadik helyét a reklámpiaci tortában: a nyomtatott reklámpiac bevétele ismét növekedést mutatott, 39,667 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 56,752 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2018-ban 105,452 milliárd forint. Ez is megerősíti, hogy elengedhetetlen a sajtó olvasóközönségére összpontosítani a hirdetők számára, és látjuk, hogy a korábbi trendfordulónak megfelelően továbbra is komoly tényező a print hirdetési szegmens. A sajtó üzleti modellje változatlanul erős és stabil lapárbevételen alapul, amit kiegészítenek a hirdetési, valamint az évről évre emelkedő digitális tartalomhoz kapcsolódó bevételek.” Az olvasók bizalma a nyomtatott sajtótermékek iránt, a bennük található hirdetésekre is kihat. „Az NRC hazai kutatása is megerősítette: hogy az olvasók még mindig a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetéseket találják a legfigyelemfelkeltőbbnek. Nem véletlen, hogy a print generálja a legtöbb vásárlást és érdeklődést is” – tette hozzá Kovács Tibor.
Viniczai András, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnökségi tagja az adatvezérelt marketing piac számait összegezte: „Az adatvezérelt szektor mérete tavaly is tovább nőtt, az előző évhez képest 5 százalékos emelkedéssel a volumen 34,4 Mrd Ft-ra emelkedett, ezt a 2015 óta tartó fejlődést a nemzetközi trendek is visszaigazolják. Az adatvédelmi szigorítások felértékelték a legitim adatalapú kommunikáció szerepét, ezért 2019-re is növekedést prognosztizálunk.”
 |
Növekvő kihasználtság, jelentős növekedés és hatalmas extraadófizetés (építményadó) jellemezte az OOH szegmens 2018-as évét. Szelei Szilárd, az MRSZ OOH elnökségi tagja kiemelte: „A hazai OOH piacon 2018-ban is az óriásplakátokon realizálódott a bevételek 50%-a, de a nemzetközi tendenciáknak megfelelően, hazai szinten is elindult az átrendeződés, kiegyenlítődés. A citylight és egyéb hirdetési felületek (hirdetőoszlop, jármű, közvilágítási oszlopon elhelyezett reklámok, indoor reklámok, stb.) bevételei és kihasználtsága jelentősen-, míg a klasszikus óriásplakátok bevételei és kihasználtsága kisebb mértékben, de növekedett. A citylight szegmensben 2018-ban már jellemzően a megváltozott médiafogyasztási szokásoknak megfelelően félhavi kampányidőszakban értékesítik a felületeket. A hazai OOH piacon is elindult a nemzetközi szinten tapasztalható digitalizáció, elsősorban a citylightok területén. Az OOH szegmens eredményességét azonban jelentősen megpecsételi a szereplők által befizetendő 3 milliárd forint értékű reklámadó, így a növekedés öröme nagyon nem felhőtlen.
Turi Árpád, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének elnöke elmondta: „A rádiós piac 9,51%-os bővülése közel 11 milliárdos bevételt jelent, amiért köszönet az átlagban napi 4 órát rádiózó több, mint 6 millió hallgatónak és azoknak az ügyfeleknek, akik a hatékony kommunikációjuk érdekében egyre többször fordulnak a sokszínű rádiós piac szolgáltatásaihoz. A meglévő szereplők jó teljesítménye mellett 2018-ban országos kereskedelmi rádióval bővült a rádiós iparág, ez is hozzájárult a növekedéshez.”
A mozi 2018-as reklámbevételei jelentős, 15%-os növekedést mutatnak. Kiss Zsuzsanna, a Cinema City/New Age Advertising média értékesítési Igazgatója elmondta: „A növekvő mozinézettségen kívül a mozik folyamatos fejlesztése -pl.: ScreenX moziterem nyitás szeptemberben, márciusban a harmadik 4DX terem megnyitása Debrecenben, a VIP mozi teljes körű felújítása, B1 poszterbox digitalizációja, üléscserék, stb.- mind-mind a nézők elégedettségét szolgálják, ami az szenzációs filmválasztékkal karöltve egy emelkedett nézőszámhoz vezetnek ez pedig generálja a hirdetési kedvet. A mozivászon még mindig az egy helyen történő fókuszált figyelmet biztosítja ebben a többképernyős világban, garantálva ezzel ügyfeleink számára a minőségi elérést.”
Marketing
Újult erővel folytatódik az Employer Branding Award
A Magyar PR Szövetség három év kihagyás után újraindítja a munkáltatói márkaépítés legjobb gyakorlatait díjazó versenyét, a nagy múltú Employer Branding Awardot. A verseny célja, hogy a legjobb employer branding kampányokat széles körben mutassa be, illetve pozitív és inspiráló példákkal segítse a szakmát.
A verseny a PR Excellence Awards mintájára épül, így a pályamunkák elsődleges szűrése és elbírálása után a továbbjutó nevezők élőben, egy szakmai zsűri előtt prezentálhatják majd kampányaikat.
A versenyre 16 iparágból lehet jelentkezni, az egészségügyi szolgáltatók és az építőipari cégek mellett a bankok és a startupok is képviseltethetik magukat.
A kampányok épülhetnek innovatív eszközhasználatra, digitális kommunikációra, storytellingre, fókuszálhatnak a belső kommunikációra, vagy specifikus célcsoportokra, például a pályakezdőkre is – derül ki a Magyar PR Szövetség közleményéből.
Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke elmondta: „A vállalatok, szervezetek csak akkor lehetnek hatékonyak és sikeresek, ha tehetséges, elkötelezett munkatársakat foglalkoztatnak. Ennek köszönhetően az employer branding rendkívüli üzleti értékteremtő potenciállal rendelkezik és napjaink egyik legfontosabb ágazatává nőtte ki magát. Külön köszönjük az EBA alapítójának, Kádár Balázsnak, hogy annak idején az MPRSZ-szel közösen indította útjára ez a díjat és köszönöm a megújult EmployerBranding Tagozatnak a segítséget, hogy ez a nívós díj újraéledhessen.”
“Erős munkáltatói márka nélkül tehetségeket toborozni olyan, mint marketing nélkül sales-elni. Jelentős fejlődésen ment keresztül az employer branding szakma Magyarországon. Tapasztaljuk, hogy az elmúlt években megnőtt azon vállalatok száma, akiknél tudatosan foglalkoznak a cég munkáltatói brandjével, nemcsak toborzási kampányok, hanem integrált munkáltatói márka stratégiák jönnek létre, amelyek mérhető üzleti értéket teremtenek a vállalatok számára, a felsővezetők pedig elvárják, hogy a szakértői csapataik a termékek és szolgáltatások brandjén túl a vállalat munkáltatói márkáját is építsék. Sok hónapos szakmai egyeztetés végeredményeként mutatjuk be az MPRSZ Employer Branding Award 2024-es versenykiírását. Nyilvános és egyértelmű bírálati szempontok, pontszámrendszer a zsűri értékeléséhez, shortlist után prezentációs pitch: csupa olyan újítás, amivel nem titkolt célunk volt felrázni a hazai employer branding szakmát. Nagy érdeklődésre számítunk az MPRSZ Employer Branding Awardon, hiszen ma már nem elég jó munkahelynek lenni, annak is kell látszani”– tette hozzá Horváth Ádám, az MPRSZ Employer Branding tagozatának vezetője.
A díj megújítását az MPRSZ kezdeményezte, de kulcsfontosságú szerepet kapott a szövetség 3 ügynökségi tagja, a Brandfizz Employer Branding, az Universum8,a Well PR csapata, valamint Rácz-Székely Éva egyéni tag is.
A pályázatok leadására szeptember 27-ig van lehetőség. A szeptember 3-ig beérkező pályázatokra a kedvezményes, early bird nevezési díj vonatkozik, az ezt követő időszakban egészen szeptember 20-ig a normál nevezési díj lesz érvényes. A szeptember 21-e-a után beérkező pályázatokra a late entry díj vonatkozik.
A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők az EBA weboldalán: http://www.employerbrandingaward.hu/
Marketing
Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
A döntés azt jelzi, hogy a GVH kiemelten védi a magyar családokat, illetve a turisztikai ágazatot.
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a Booking, továbbra is alkalmazta jogsértő kommunikációs gyakorlatát, illetve a fogyasztók pszichés befolyásolását is. A nemzeti versenyhatóság a feltárt jogsértések miatt 382,5 millió forintra bírságolta a vállalkozást. Ez minden idők legmagasabb, utóvizsgálatban kiszabott GVH-bírsága. A döntés azt jelzi, hogy a GVH kiemelten védi a magyar családokat, illetve a turisztikai ágazatot – írták.
Az MTI-nek küldött hétfői közleményükben kiemelik: a nemzeti versenyhatóság 2018-ban indított versenyfelügyeleti eljárást a Booking.com B.V.-vel szemben. A GVH az eljárás során feltárta, hogy
a vállalkozás több ponton is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott: reklámjaiban hangsúlyozta a szálláshelyek „ingyenes lemondhatóságát”, azonban a fogyasztók a lehetőséget számos szálláshely esetében csak időben korlátozottan vehették igénybe, továbbá magasabb árat is fizettek, mint ugyanazért a szállásért „ingyenes lemondás” nélkül.
A Booking ezzel együtt sürgető jellegű tájékoztatásokat tett közzé, melyek összességében azt a látszatot keltették a fogyasztó számára, hogy az általa is keresett szálláshely nagy népszerűségnek örvend, korlátozottan elérhető, ami pszichés nyomásgyakorlásnak tekinthető. A cég emellett nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően járt el a SZÉP-kártyás fizetési opcióval kapcsolatos lehetőségek megjelenítése során.
A GVH felidézi: az azóta bíróság által jogalapjában megerősített jogsértések következtében a GVH Versenytanácsa 2,5 milliárd forint bírságot szabott ki a cégre 2020 áprilisában, és eltiltotta az első két pontban megállapított gyakorlattól, valamint kötelezte, hogy a nemzeti versenyhatóságnak igazolja a jogsértések beszüntetését.
A versenyhivatal a határozatában előírt kötelezettségek teljesítését minden esetben, következetesen vizsgálja. A GVH a most lezárt utóvizsgálati eljárásban megállapította, hogy a Booking nem teljesítette maradéktalanul az előírt kötelezettségeit. Bár a vállalkozás a sürgető üzenetek használatát csökkentette, azonban egészen 2024. február 26-ig alkalmazott olyan üzeneteket, melyek a tiltásnak nem feleltek meg és alkalmasak voltak pszichés nyomásgyakorlásra („Hasonló nem foglalható”, „[Helységben] kevés a szabad hely a kiválasztott napokon”). A cég emellett egészen 2024. április 26-ig nem hagyott fel az ingyenes lemondhatóság szlogenjével, hanem helyette kivezette az olcsóbb, nem lemondható (lemondás esetén a foglaló elvesztésével járó) ajánlatokat a magyar fogyasztók számára, ezzel hátrányos helyzetbe hozva őket – közölték.
A vállalkozás végül az eljárás végső szakaszában módosította a kifogásolt kereskedelmi gyakorlatait, hogy azok megfeleljenek a GVH elvárásainak és a fogyasztók jogos érdekeinek.
A rekordmagas bírságösszeg meghatározásakor a Versenytanács figyelembe vette, hogy a cég lemondott jogorvoslati jogáról, azonban a jogsértéseket nem ismerte el, ugyanakkor a vállalkozás az eljárás végső szakaszában beszüntette a jogsértő magatartásokat.
A nemzeti versenyhatóság az ügy kapcsán hangsúlyozottan felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy a határozataiban előírt kötelezettségeket pontosan és maradéktalanul kell teljesíteni. Hiányos teljesítés vagy elmaradt igazolás esetén a GVH jelentős bírságot szabhat ki az érintett vállalkozásra.
A nemzeti versenyhatóság az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordít az online szálláshely-szolgáltatási piacra. A GVH a fogyasztók figyelmét arra hívja fel, hogy mindig gondosan járjanak el a nyaralásaik, nyári utazásaik megtervezésekor. Igyekezzenek ellenállni az impulzusvásárlásnak és ne hagyják, hogy döntésükben sürgessék őket. Mindig szánjanak megfelelő időt az ajánlatok összevetésére, valamint gondolják alaposan végig saját igényeiket és lehetőségeiket! – ajánlja a GVH.
Marketing
Európai Bizottság: a Meta megsérti a digitális piacokról szóló uniós szabályozást
Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár a 20 százalékot is elérhetik.
Az Európai Bizottság előzetes vizsgálata szerint a Meta amerikai internetes óriásvállalat megsérti az Európai Unió digitális piacokról szóló szabályozását (DMA) – derült ki az uniós végrehajtó testület hétfői brüsszeli közleményéből.
Thierry Breton, a bizottságnak az EU egységes belső piacáért felelős tagja elsősorban
a Meta „fizess vagy egyezz bele!” modelljét bírálta, és azt vetette a Meta szemére, hogy azáltal, hogy pénzt kér a személyes adatok védelméért, „felhasználók millióit állítja választás elé”.
Hozzátette: a DMA lényege éppen az, hogy a felhasználók kezébe adja a személyes adataikkal kapcsolatos döntést, illetve hogy más vállalatok a technológiai óriásokat megillető azonos jogokkal működhessenek az adatok hozzáférésével kapcsolatban.
A vállalat új szabályozása szerint a felhasználóknak fizetniük kell, amennyiben nem akarják, hogy az adataikat összegyűjtsék. Ha továbbra is ingyenesen szeretnék használni a Metához tartozó Facebook és Instagram közösségi oldalakat, akkor azzal beleegyeznek abba, hogy adataikat e felületek használják, valamint a reklámokat sem tudják eltüntetni.
A Meta európai felhasználóinak már november óta lehetőségük van fizetés ellenében kiiktatni a hirdetéseket közösségi oldalaikról.
A Meta azt hangoztatta, hogy a modell megfelel az uniós szabályozásnak. A vállalat szóvivője azt is leszögezte: konstruktív megbeszéléseket kívánnak folytatni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a vizsgálatot lezárják.
A Facebook anyavállalata mellett az Európai Bizottság márciusban már vizsgálatot indított az Apple és a Google ellen is, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak.
Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár a 20 százalékot is elérhetik. Folytatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.
A DMA szerint az „alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállalatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeik vagy szolgáltatásaik használata felé terelik. Breton kiemelte: a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy „ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjaikon kívüli ajánlatokhoz.
Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.