Kövess minket!

Marketing

4,4 százalékkal szűkült a médiapiac

A Kantar Media első féléves adatai szerint különösen az egyébként erős tavaszi hónapok visszaesése volt fájdalmas. A nagy hirdető szektorok közül a pénzintézetek és az élelmiszeripari cégek vágták meg a leginkább a költéseiket. kétszámjegyű listáras növekedést egyedül a könyvkiadás, tömegtájékoztatás szektor produkált. Decemberre talán javulhat a helyzet.

Milliárdok tűntek el

Listaáron 4,4 százalékkal költöttek kevesebbet a hirdetők 2012 első félévében, mint tavaly ilyenkor. A Kantar Media elemzése szerint különösen az egyébként hagyományosan erős tavaszi hónapok visszaesése volt látványos: ekkor -8 százalékot produkált a piac. “Elképzelhető persze, hogy az új tévécsatornák indulása, az év végi ünnepek, vagy esetleg a negyedik mobilszolgáltató piacra lépése meghozzák a várva várt élénkülést, és december végére javul valamelyest a mérleg” – olvasható ki némi optimizmus az elemzésből.

Az első félévben a két nagy kereskedelmi televízió bevétele 14, illetve 15 százalékkal esett, ami a listaárak jelentős csökkenésének tudható be. A reklámok mennyisége ugyanakkor nemhogy csökkent, hanem például a TV2-n nőtt is – jelzi a Kantar Media. Eközben a kábeltévék bevétele pár százalékkal nőtt. A sajtóban 5, a rádióban 7, az interneten 2 százalékos visszaesést tapasztalhattunk, a köztéren pedig 3 százalékos növekedést mutatnak a számok.

 

Több mínusz, mint plusz

A legtöbbet hirdető piaci szektorok toplistáján sajnos jóval több a mínusz, mint a plusz előjelű változás. Még az évek óta megbízható módon kétszámjegyű növekedést produkáló gyógyászat, gyógyhatású készítmény szektor hirdetési lendülete is megtört, legalábbis ezt jelzi a “mindössze” 7 százalékos növekedés. Ráadásul a szektor költésének javát adó OTC és gyógyhatású készítmények médiabüdzséje ennél is kisebb, alig több mint 4 százalékos mértékben bővült tavalyhoz képest. Ennél sokkal rosszabb a helyzet az élelmiszer, a pénzügyi és az autós szektorban, ahol bőven 10 százalék feletti visszaesést mért a listaáras reklámköltésekben a Kantar Media.

 

Nagyot vágtak a kiskereskedelmi láncok

Nem éppen bíztató jel a kereskedelmi költések csökkenése sem. Az elmúlt években ugyanis a gyógyászat, gyógyhatású készítmények szegmens mellett ez volt a reklámpiac másik, dinamikusan növekvő szelete.

A nagy élelmiszer láncok közül a Spar 9, a Lidl 15, a Tesco 27, az Auchan 74 százalékkal csökkentette médiaköltését, és bár a Coop 20, a CBA pedig 10 százalékkal többet reklámozott, ez kevésnek bizonyult a nagyok büdzsécsökkentésének ellensúlyozásához.

 

Az élelmiszerben sem bízhatunk

Az élelmiszer szektoron belül szinte nem is találunk olyan piaci kategóriát, ahol nőtt volna a költés. A reklámpiaci szempontból legfontosabb élelmiszer kategória, a tejtermékek költése listaáron számolva 1,1 milliárddal, a második helyen álló csokoládé, édesség kategóriáé pedig 1,4 milliárd forinttal maradt el a 2011 első félévében mérttől.

A tejtermékeknél ez egyértelműen a Friesland Hungária közel 60 százalékos büdzsévisszavágásának köszönhető, a csoki és édesség piacon pedig a Kraft Foods 21, a Nestlé 41 és a Storck 43 százalékos költéscsökkentése okozta a tetemes mínuszt. A tavaly ősszel bevezetett chips-adó is megtette a hatását: a szegmens reklámköltése 56 százalékkal, a legnagyobb piaci szereplő, a Chio-Wolf médiabüdzséje 47 százalékkal csökkent.

 

Többet költött az Unicredit

A pénzügyi szektoron belül a biztosítók költése 46, a bankoké 27 százalékkal csökkent, viszont a tavalyi nulla forinthoz képest január-júniusban listaáron több mint 1 milliárd forint értékben hirdettek állampapírt a médiában, és az egészség-, valamint a lakástakarék pénztárak is aktívabban kommunikáltak. A banki termékek közül még mindig a személyi kölcsönt hirdették a legtöbbet, de tavalyhoz képest 34 százalékkal kevesebb pénzből oldották ezt meg. A banki betétek és lekötések reklámozására 45 százalékkal szántak kevesebbet, és meredeken csökkent minden hiteltermék reklámozása. Ami nőtt: a folyószámla szolgáltatások kommunikációja (+17%), a banki imázs (+37%), a vállalati banki szolgáltatások (83%) és a bankkártyák (+22%) népszerűsítésére szánt összeg.

A nagy bankok közül csak az Unicredit növelte jelentősen (negyedével) reklámköltését, és még a K&H Bank 7 százalékos büdzsénövekedése is jónak mondható, különösen az OTP 25, az Erste 51, a Raiffeisen 46, a Budapest Bank 63 és a Citibank 90 százalékos büdzsévágása mellett.

 

Behúzták a féket az autósok

Az autós cégek együttesen 12 százalékkal költöttek kevesebbet reklámra az elmúlt félévben, pedig 2011 második felében már úgy tűnt, visszatér a hirdetési kedv erre a piacra. Néhány cég esetében (Renault Hungária, Toyota Motor Hungary, Kia Motors) ez valóban így történt, bár a 40 százalék feletti pluszok magyarázata legtöbbször az, hogy igen alacsony volt a bázis, vagyis a tavalyi első féléves költés.

Míg 2007-ben az autós reklámköltési toplista éllovas listaáron 3,1 milliárd forintot költött a médiában, a mostani listavezető Renault Hungáriának fele ennyi is elég volt az első hely megszerzéséhez. Őt egyébként a Ford, az Opel, a Toyota és a Nissan vezérképviselet követi a költési rangsorban. A tavaly még harmadik helyezett Porsche Hungaria már fel sem fért az első féléves top 10-be, miután 64 százalékkal (közel egymilliárd forinttal) megkurtította médiabüdzséjét.

 

Jelképes növekedés a telco szektorban

A sok mínusz után jöjjön néhány olyan szektor, ahol nőtt – még ha csak jelképesen is – a reklámköltés tavalyhoz képest. A távközlési cégek listaáron 2 százalékkal többet hirdettek például, bár a piac legfontosabb szelete, a mobil távközlés reklámköltése 7 százalékkal visszaesett (de a kábelszolgáltatók másfélszeres költésnövekedése szerencsére ellensúlyozni tudta a kiesést). A lakossági szélessávú internet csomagok népszerűsítésére szánt összeg tovább csökkent (40 százalékkal), helyette triple-pay ajánlatokkal bombázták a fogyasztókat a kábelszolgáltatók (a tavalyihoz képest kb. hét és félszeres médiabüdzsével).

A mobilszolgáltatók közül csak a Vodafone növelte költését (+14%), a T-Mobile 8, a Telenor 32 százalékkal kevesebbet költött reklámra. És bár két új szereplő is megjelent a mobil szegmensben (Lidl, Tesco), ők jellemzően saját felületeiket használták ajánlataik kommunikálására, és a médiában nem költöttek annyit (ketten együtt listaáron alig egymilliárd forintot), ami ellensúlyozni tudta volna a két nagy hirdető büdzsécsökkentését. A kábeltévé szolgáltatók ellenben bátran költöttek: a T-Home 45, az Antenna Hungária 98 százalékkal, a Digi Kft. pedig közel tizenötször többet, mint egy évvel ezelőtt.

 

Sörös lendület

Nem fértek ugyan be a top 10-be, de érdemes kitérni az ital, illetve az utazás, turizmus szektorok növekvő reklámaktivitására. Az italon belül az alkoholmentes italok költése pár százalékkal esett, a szeszesitaloké viszont 25 százalékkal nőtt, és ez elsősorban a sörös cégeknek köszönhető, akik 9 százalékkal többet költöttek reklámra az idei első félévben.

A sör költés közel felét adó Heineken Hungária 2, a második számú sör hirdető, a Borsodi Sörgyár 11 százalékkal emelte médiaköltését. A márkák közül a Soproni, a Borsodi és az Arany Ászok kapta a legnagyobb médiatámogatást, mindegyikre minimum 25 százalékkal többet költött a gazdájuk, mint 2011 első felében. Emellett felbukkant a médiában több, az utóbbi években kevésbé kommunikált márka is, mint a Stella Artois, a Szalonsör vagy a Radler – ezek mind felfelé húzták az ágazat reklámköltését.

 

Erősített a turizmus

Az utazás, turizmus szektor reklámköltése 41 százalékkal bővült, jelentős részben a gyorséttermek (+68%) és az utazási irodák (+43%) megnövekedett hirdetési kedvének, valamint az Erzsébet Kártya bevezetését kísérő jelentős médiakampánynak köszönhetően.

A légitársaság szegmensben is nőtt a költés 13 százalékkal, részben a Malév csődje miatt. E nélkül ugyanis a Ryanair aligha indított volna ennyi új járatokat és nem is reklámozta volna őket a médiában (2011-ben például egyáltalán nem hirdetett), sőt valószínűleg az Air Berlin sem költött volna ennyit reklámra. A légitársaságok közül egyébként ők és a Wizzair reagáltak leggyorsabban – gyakorlatilag egy-két nap leforgása alatt – a nemzeti légitársaság csődjére.

Marketing

Nyíregyháza lett a Marketing Fővárosa 2021-ben

Immár hetedik alkalommal hirdette meg a Magyar Marketing Szövetség és a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézete a Városmarketing Gyémánt Díj pályázatot, amelynek díjátadójára 2021. szeptember 16-án, a Marketing Summit Hungary konferencián – a marketing szakma csúcstalálkozóján – került sor.

Közzétéve:

Magyar Marketing Szövetség

Ebben az évben 149 nevezés érkezett 25 várostól, köztük elsőként határon túlról is, a szerbiai Magyarkanizsáról. A pályázó szervezetek 5 kategóriában nevezhettek. Idén is a rendezvény, esemény kategóriában érkezett a legtöbb nevezés, összesen 49.

Az ismert szakemberekből álló zsűri a pályamunkákat a megalapozott tervezés, a kreativitás, a szakszerű megvalósítás, a kitűzött célok elérését jelentő hatásosság és a források célszerű felhasználását jelentő hatékonyság szempontjai alapján értékelte. Minden olyan pályázat, amely megfelelt a zsűri előzetesen meghirdetett kritériumrendszerének, elnyerte a Városmarketing Gyémánt Díj gyémánt elismerését. Idén 101 „gyémánt-oklevelet” adtak át.

Az idei év fődíjasa Nyíregyháza városa lett, így viselheti a Marketing Fővárosa 2021 kitüntető címet. A város 20 elismerésben részesült, azaz a legtöbb Városmarketing Gyémánt díjat nyert el.

A díjakat Prof. Dr. Piskóti István, a program vezetője, a zsűri elnöke és Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ alelnöke adta át Zagyva Gyulának, a Város-Kép Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

Városmarketing nagykövete különdíjat Budapest II. kerülete kapta a nagyszámú pályázataiért, amellyel bizonyította, hogy komplex marketingtevékenységet folytattak az elmúlt esztendőben. A Marketingaktív Megye díj Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét illeti. A megye 26 marketing gyémántdíjat nyerte el

– Nyíregyháza és Vásárosnamény városa által.

A Kisvárosi első elnevezésű díjat Vásárosnamény városa tudhatja magáénak, hiszen a díj legaktívabb nevezőjének bizonyult kisváros kategóriában, ezzel is mutatva elkötelezettségét a városok és a városmarketing irányába.

A díj megalapítása óta bevezetésre került a Gyémánt Ranglista, hiszen nem elegendő egy adott évben jó marketingtevékenységet folytatni. A gyémánt ranglista mutatja, hogy a települések összesen hány gyémántot szereztek 2015 és 2021 között. A ranglistán az 5. helyen áll Vásárosnamény 31 gyémánttal, őt követi 4. helyen Siófok 33 gyémánttal, a 3. helyen Győr áll 37 gyémánttal, a dobogó 2. fokán Nyíregyháza áll 44 gyémánttal. A ranglistát 2021-ben Miskolc városa vezeti 48 gyémánttal.

A városok mindennapjait is átíró COVID 19 járványra választ adó marketing aktivitásokat idén „covid-marketing különdíjjal” jutalmaztuk. Hat különdíj került kiosztásra a szakmai zsűri döntése alapján: Budapest II. kerület, Miskolc, Gödöllő, Siófok, Budapest VI. kerület valamint Pécs városok marketing megoldásai részesültek külön elismerésben.

Tovább olvasom

Marketing

Zöldebb felfogás, empatikusabb légkör: a pandémia lehetőségei

A környezettudatosság és dolgozói empátia felé tolódás legalább annyira befolyásolja a jövőnket, mint az elmúlt másfél évet – ez derült ki a Summit Play tudásmegosztó felületére feltöltött rövid interjúkból.

Közzétéve:

A Marketing Summit Hungary új, videós felületén, a Lounge Group közreműködésében létrejött Summit Play-en a gazdaság különböző szektorainak legfontosabb szakértői tekintik át az elmúlt időszak tanulságait és a jövő lehetőségeit.

A csak ezen a platformon szeptember 29-től látható, hét exkluzív, zártkörű kerekasztal-beszélgetéseken terítékre kerülnek az FMCG-, a kereskedelmi szektor, a gyógyszer- és egészségipar, a pénzügyi, a közlekedési szektor kihívásai és lehetőségei, de az innováció és a marketing szerepének felértékelődéséről is elsőkézből informálódhatnak az érdeklődők.

A gyorsan mozgó óriások

Szektortól függetlenül a legnagyobb vállalatokat hosszúra nyúló döntéshozási folyamataik miatt sokan egy lassan mozgó óriásnak képzelik el, azonban mostanra kijelenthetjük, hogy ez az analógia tévesnek bizonyult. A marketingszakemberek rámutattak, hogy a járványhelyzetből eredő kihívásokra rendkívül gyorsan és rugalmasan kellett reagálniuk. A lendületes döntéshozás eleinte a túlélést szolgálta, de később a szakemberek ezt a képességet bizonyos értelemben már versenyelőnnyé is tudták kovácsolni.
Környezettudatosabbak lettünk

Arra a kérdésre, miszerint a pandémia alakította-e az emberek energiafogyasztási szokásait Jákó Eszter, az MVM csoportszintű kommunikációs igazgatója meglepő választ adott: szerinte a járványhelyzet az emberekben összekapcsolódott a bolygó és az emberiség jövőjével, ami egy komoly attitűdváltást eredményezett. A kommunikációs igazgató szerint ennek köszönhetően erősödött a környezettudatosság és a fenntarthatóság az emberek fejében, ami kiemelten pozitív hozadéka a COVID-válságnak. Nem csak az energia, de a bankszektor képviselője számára is a klímavédelem növekvő szerepe volt az egyik fő tanulság, amely az iparágban az eddig még kevésbé láttatott zöld bankolás jelenségében képeződött le, sőt időközben a logisztikai üzletág alappillére és fő mozgatórugója is a fenntarthatóság lett.

A személyes kapcsolatok felértékelődtek

A kerekasztal- beszélgetés szereplői az előzetes interjúk során kiemelten fontosra értékelték azokat az alapvető emberi értékeket, amelyek kritikusnak bizonyultak az elmúlt időszakban: nagyfokú bizalomra, empátiára és odafigyelésre volt szükség a dolgozói közösség minden szintjén. A munkatársak az otthoni munkavégzés ellenére is magas szintű szakmaiságot képviseltek a munkájuk során, azonban emberileg a legtöbb kolléga kifejezetten nehezen élte meg, hogy szinte egyik napról a másikra drasztikusan csökkentek a személyes interakciók és mindez nagyban kihatott a csapatkohézióra.

A tematikus kerekasztalok egy-egy megszólalójával az interjúk már megtekinthetőek a Marketing Summit Play Magazin rovatában és mind a hét beszélgetés teljes terjedelmében elérhető lesz a felületen szeptember második felében.

Tovább olvasom

Marketing

A Positive Adamsky lett a Főtaxi és a Budapesti Taxi social media ügynöksége

Meghívásos tenderen választotta ki a Főtaxi és a Budapest Taxi a Positive Adamsky digital&social tagügynökségét a társaság social csatornáinak kezelésére.

Közzétéve:

A Stelius Befektető Zrt. mindkét taxis tagvállalata, a Főtaxi és a Budapest Taxi is a Positive Adamsky social tagügynökségének ügyfele lett a fiatalok felé nyitó kommunikációs stratégia részeként. A Budapest Airport, a Budapest Park és a MONYO Land hivatalos taxitársasága az új célcsoportok elérése mellett a sofőrök márka iránti lojalitását szeretné növelni.

“Cégünk 1913-as alapításával a legrégebbi budapesti taxitársaság; 108 éve szolgáljuk az utasok kényelmét, ebbe az élménybe a fiatalokat is szeretnénk bevonni. A fiatalokkal rezonáló hangnem és stílus kialakítása a social mediában alapfeltétel, ennek megvalósítására a Positive Adamsky kreativitásában láttuk a megoldást” mondta el Reich Ádám, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója.

Tovább olvasom