Kövess minket!

Marketing

3D virtuális kiállítást fejlesztett az Armadillo

2008 óta minden tavasszal a szegedi REÖK-ben ünneplik a kortárs magyar művészetet, ahol a képzőművészeti élet fontos szereplői mutatkoznak be alkotásaikkal.

„A vírushelyzet természetesen a kiállítás szervezőinek a számításait is keresztülhúzta, de semmiképpen sem szerették volna, hogy meghiúsuljon, ezért online megoldás létrehozásában kérték a segítségünket” – mondta Arany Gábor, az Armadillo operatív igazgatója. „Digitális szemléletű ügynökségként örültünk a felkérésnek, mert úgy látjuk: hazánkban a kulturális, művészeti iparágban a digitális technológia alkalmazása még messze nem tart ott, mint tőlünk nyugatabbra, ahol bátran nyúlnak az online megoldásokhoz. Régi vágyunk, kultúrmissziónk, hogy fejlesztéseinkkel virtuálissá – otthonokba – varázsoljuk a hagyományos kiállításokat, újabb izgalmas élményeket varázsolva a látogatóknak. Ha már ott van 0-24-ben a kezünkben a világ, használjuk jóra, értékes időtöltésre is” – folytatta Arany Gábor.

A szegedi REÖK-nek nem ismeretlen pálya a virtuális kiállítás, négy évvel ezelőtt szintén az Armadillo fejlesztette a virtuális (Augmented Reality) szoborkiállítást.

„A Táblaképfestészeti Biennálé online térbe emelése igazi kreatív feladat volt, ahol fejlesztőként is kicsit másképp kellett gondolkodnunk. Olyan megoldást kerestünk, ami mentes minden sallangtól, életkortól függetlenül intuitívan lehet kezelni, és semmi sem vonja el a látogató fókuszát a kiállított művektől. Pont úgy, ahogy azt egy igazi kiállítótértől elvárja a látogató. Igyekeztünk a lehetőségekhez mérten megtartani azt az élményt, amit egy kiállítás megtekintése ad, ahogy a tárlatot különböző tematikájú termeken keresztül végigjárva ismerjük meg a művészeket és a műveket. Megtiszteltetés volt együtt dolgozni a kiállítás kurátorával és a REÖK marketing vezetőjével, akikkel együtt valósult meg a virtuális kiállítótér berendezése” – mesélte Szabadi István, vezető fejlesztő, az Armadillo online divízió vezetője.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom