Kövess minket!

Marketing

2015 óta most a legnegatívabb az e-kereskedői hangulat

A GKI Digital és az Árukereső ma publikálta a magyar online kiskereskedelmi piac 2019-es eredményeit: a hazai online kiskereskedelem 2019-ben elérte a bruttó 625 milliárd forintos éves forgalmat, ami mintegy 16%-kal múlta felül a 2018-as szintet. Az online értékesítés adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 6,3%-át.

A GKI Digital lakossági mérései szerint 2019-ben az aktív internetező felnőtt lakosság 55%-a, mintegy 3,3 millió fő vásárolt online terméket.

A hazai online kiskereskedelem fejlődésének jelenlegi legfontosabb motorja a vásárlási gyakoriság folyamatos bővülése. Az egy főre jutó éves, online rendelésszám 10%-os emelkedést követően, 2019-ben elérte a 13,2 online vásárlás/fő szintet, miközben az átlagos vásárlói kosár mérete csak az inflációt némileg meghaladó mértékben bővült, bruttó 14,4 ezer forint körül alakult. Az éves átlagos költés pedig összességében megközelítette a bruttó 190 ezer forintot.

A magyar vásárlók 2019-ben több mint 43 millió rendelést adtak le belföldi e-kereskedőknek, és mintegy 17 milliót határon túli webáruházaknak. Ugyan a belföldi online rendelések kapcsán egyre gyakoribb a személyes átvétel, de az online rendelések 60,5% még így is valamelyik logisztikai szolgáltató megoldásán keresztül jut el a vásárlókhoz.

OKI Index

Az online kiskereskedelem számára 2020 – más szektorokhoz hasonlóan – sok kihívást tartogat:

• Amennyiben a forint árfolyama tovább romlik a dollárral és az euróval szemben, az ebből fakadó áremelkedés – főként a nagy értékű műszaki cikkek esetében – akár negatív hatást is gyakorolhat a rendelési gyakoriságra.

• A globálisan tapasztalható gazdasági bizonytalanság hatással lehet a lakosság fogyasztási kedvére is. Bár a koronavírus e-kereskedelemre gyakorolt hatásait vásárlói oldalon egyelőre még nem lehet pontosan látni, a vírus hatása az ellátási láncra már kimutatható, fennakadások vannak a rendelések kiszolgálásában mind a lakossági, mind a B2B rendelésekre vonatkozóan.

• A munkaerőhiányt kompenzáló bérnövekedés dinamikája idén várhatóan lassulni fog. Az ezzel együtt emelkedésnek induló hitelkamatok pedig összességében akár a kiskereskedelmi költések csökkenését eredményezhetik.

• A külföldi webáruházak egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a hazai piacra nézve, hiszen a GKI Digital lakossági mérései szerint 2020 elején már több, mint 2 millió online vásárló erősíti a külföldről is rendelők táborát, 17 millió feletti éves rendelésszámot generálva 2019-ben. Igaz, ez jelentősen változhat 2021-től az EU-s adózási szabályok változásával, ugyanakkor épp emiatt az idei évben akár extra hatásokat eredményezhet a tervezett külföldi vásárlások tekintetében a hazai piac növekedési lehetőségeinek a rovására.

• A kihívások mellett az e-kereskedelem számára bizakodásra ad okot, hogy 2020-ban két fontos sportesemény is lesz: júniusban – részben budapesti érintettséggel – rajtol a Labdarúgó Európa bajnokság, egy hónappal később pedig kezdetét veszi a Tokiói Olimpia. Az ilyen rendezvények mindig pozitív hatást gyakorolnak a szórakoztató elektronika cikkek vásárlása tekintetében. Ezen rendezvények esetleges elmaradása ugyanakkor komoly gazdasági kockázatokat rejt.

Ezen hatások összességét számszerűsíti kereskedői hangulat-index formájában a GKI Digital és az Árukereső.hu OKI index-e: míg 2019 utolsó negyedévét kimagaslóan értékelték a kereskedők, addig saját a jövőbeli kilátásaikat, és a magyar gazdaság várható helyzetét negatívan látják, így összességében az OKI index az elmúlt 4 év legalacsonyabb értékét vette fel: az egy éve ilyenkor még 24,3-on álló index 2020 januárjára 16,4-re esett vissza.

Kézbesítési, átvételi megoldások közül a magyar vásárlók a leggyakrabban 2019-ben is a házhoz szállítást választották – ez a megoldás adta a 2019-ben teljesített online tranzakciók 52%-át.

Ezzel párhuzamosan a logisztikai szolgáltatók által üzemeltetett csomagpontok szerepe tranzakció-arány tekintetében továbbra is csökken (két év alatt 19%-os részesedésről 16%-ra). Bár országszerte mintegy 5000 kiskereskedelmi egységben érhető el legalább egy féle csomagponti szolgáltatás, a hálózatok mérete érdemben nem tudott bővülni az utóbbi 2 évben.

A magyar online kiskereskedelemben is egyre erőteljesebben érezteti hatását az a nemzetközi trend, hogy a kereskedelemben már ismert, meghatározó kereskedők összekötik online áruházukat az általuk üzemeltetett bolthálózattal. A kereskedő szempontjából a fenntartható növekedéshez előbb vagy utóbb elengedhetetlen a vásárlóval való személyes találkozás lehetőségének biztosítása, ez ráadásul a két fél közötti bizalom-építéshez és a kereskedői márka erősítéséhez is nagyban hozzájárul. Az online és hagyományos csatorna ötvözésének legnyilvánvalóbb példája a „click and collect” néven futó vásárlási mód, amely tulajdonképp az üzletek és a központi webshop integrált kezelését jelenti: így a fogyasztók online rendeléseiket az általuk megjelölt üzletben vehetik át.

Az online és offline csatornák átjárhatóságát célzó fejlesztések olyannyira felgyorsultak, hogy a trendeket követni akaró, tisztán csak online áruházként induló kereskedők is hagyományos üzletek, átadópontok, bemutatótermek létesítésébe kezdtek. Ezeknek köszönhetően 2019-ben a magyarországi online rendeléseknek több, mint 27%-át a vásárlók személyes bolti átvétellel kérték. A személyes átvétel jelentősége pedig forgalom-arányosan még szembetűnőbb: a teljes online kiskereskedelmi forgalom mintegy 80%-a több csatornás kereskedőknél realizálódik.

Az e-kereskedelemben érdekelt futárcégek többsége, a házhoz szállítás mellett a csomagponti szolgáltatását is folyamatosan fejleszti. Az öt legnagyobb belföldi logisztikai szolgáltató mindegyike (MPL, GLS, DPD, Sprinter, Express One) üzemeltet már saját csomagpont-hálózatot is, kettőnek pedig emellett csomagautomatái is vannak (MPL, GLS).

A szolgáltatók közül 2019-ben mindhárom kézbesítési megoldást figyelembe véve, összességében a Magyar Posta volt a legeredményesebb a kézbesített csomagok számának tekintetében.

A GKI Digital és az Árukereső minden évben vizsgálja a futárcégek megítélését a kereskedők körében is. 2019-ben sikeres, komolyabb fennakadásoktól mentes szezont zártak, ami meg is látszik a kereskedői osztályzatokban is: szinte minden logisztikai cég javított a tavalyi eredményein.

A webáruházak megítélése alapján, házhoz szállítási szolgáltatás terén továbbra is őrzi vezető helyét GLS. Esetükben az osztályzat a 2018-as 4,1-ről 2019 vonatkozásában 4,2-re nőt.

Az átadópontok közt immár ötödik éve, megszakítás nélkül Foxpost kapja a legjobb értékelést az e-kereskedőktől. Az automaták szerepe folyamatosan nő, az elérhető csomagautomaták száma egy év alatt a duplájára nőtt, 2020 elején már több mint 200 csomagautomata üzemel az országban. Ráadásul a B2C online kiskereskedelem mellett komoly érdemük van a C2C adás-vételi piac bővülésében is, mivel az önkiszolgáló csomagátadás egyszerűbbé tette a magánszemélyek közötti csomagküldést – írják.

Marketing

2024-ben sem kell reklámadót fizetni

A reklám- és médiaipar képviseletében a Magyar Reklámszövetség még az ősz kezdetekor
tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a reklámadó felfüggesztésének meghosszabbítását kérve
további egy évvel, 2025. január 1-jéig. A sikeres egyeztetések eredményeképpen a reklámszakmát
sújtó adó felfüggesztési időszakának kiterjesztése bekerült a pénzügyminiszter által az
Országgyűlésnek októberben benyújtott adótörvények módosításáról szóló előterjesztésébe. A
törvényjavaslatot a Parlament múlt héten megszavazta, s a Köztársasági elnök aláírása után 2023.
november 30-án a Magyar Közlönyben való közzététellel jogerőre emelkedett: a reklámadó mértéke
2024. december 31-ig továbbra is az adóalap 0%-a.

Közzétéve:

Pixabay

Gulyás János, az MRSZ elnöke a szervezet közleménye szerint hangsúlyozta: “Az MRSZ örömmel fogadta a törvényhozók logikus döntését, és sikernek könyveli el, hogy 2025. január 1-jéig meghosszabbították a 0%-os reklámadókulcs érvényességi idejét. Mindez a nehezített pályán mozgó magyar médiapiacnak és a teljes kommunikációs szakmának – még ha csak újabb egy évre is -, kétségtelenül megkönnyebbülést jelent, amit az iparági véleményvezérek a különadó hatásait vitató friss felmérésünkben egyértelműen visszaigazoltak.”

A legutóbbi MRSZ Barométer felmérés reklámadóra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján a kommunikációs piaci döntéshozók több, mint 80%-a szerint 2023-ban a 0%-os reklámadó segítette az iparág alkalmazkodását a polikrízishez. Ugyanebből az aspektusból a cégek több mint 65% – ának működését erősen érzékelhetően megnehezítené, ha ez az iparági adónem a jövőben visszavezetésre kerülne – írták.

Gulyás János hozzátette: “A Reklámszövetség a reklámadó koncepciójának felmerülése óta
hangoztatja szakmai ellenérveit a különadóval szemben: a reklámadó visszavezetése és fennmaradása
kontraproduktív, a várt gazdasági növekedés ellen hat, gátolja a gazdasági stabilitásban jelentős szerepet játszó reklámipar eredményességét. Az MRSZ ezért továbbra is azon a véleményen van, hogy hosszútávon a reklámadót végérvényesen ki kell vezetni, ugyanis csak egy hatékonyan prosperáló hazai reklámipar tudja erősíteni a magyar gazdaságot.”

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Az EU betiltja a Meta személyes adatokon alapuló célzott hirdetéseit

A határozat válasz arra, hogy a techóriás fizetőssé tette a hirdetés nélküli Facebookot és Instagramot.

Közzétéve:

Borítókép: Mark Zuckerberg, a Facebook internetes közösségi portál társalapítója, a Meta vezérigazgatója, fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szerdán kötelező erejű határozatot fogadott el, amely megtiltja a Meta technológiai nagyvállalatnak, hogy a felhasználók személyes adatait vegye igénybe a célzott hirdetésekhez – adott hírt a szerdai döntésről az MTI.

A határozat “megtiltja a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő feldolgozását” az Európai Gazdasági Térség (EGT) egész területén – áll a testület közleményében.

A határozatot azt követően hozták meg, hogy a Meta hétfőn közölte: a Facebook és az Instagram közösségi platform európai felhasználói novembertől kezdve előfizetést vásárolhatnak a hálózatok hirdetés nélküli használatára.

Az óriáscég képviselője szerint a Meta már bejelentette, hogy az EU-ban és az EGT-ben élő embereknek lehetőséget adnak arra, hogy választhassanak, és e hónaptól kezdve előfizetési modellt kínálnak, hogy megfeleljenek a szabályozási követelményeknek. A vállalat szerint az EDPB tagjai már hetek óta tudnak a cég tervéről, és teljes mértékben együttműködtek velük.

“Ez a fejlemény indokolatlanul figyelmen kívül hagyja a gondos és erőteljes szabályozási folyamatunkat” – tette hozzá.

Az EDPB a norvég adatvédelmi hatóság kérésére hozta meg ezt a döntést, utóbbi ugyanis júniusban megtiltotta, hogy a Facebook- és az Instagram-felhasználóknak célzott hirdetéseket küldjenek a személyes adataik alapján.

A határozat arra kötelezi a Meta európai működése felett hatáskörrel rendelkező írországi adatvédelmi szabályozó hatóságot, hogy két héten belül hozzon végleges intézkedéseket a kérdésben, hogy a tilalom egy héttel később hatályba léphessen.

A kötelező erejű határozat értelmében súlyos bírságok várnak a nagyvállalatra, amennyiben nem tesz eleget a kötelezettségének.

Tavaly májusban a Metára rekordösszegű, 1,2 milliárd eurós bírságot szabott ki az EU, miután a közösségi platform megsértette az Európai Unió adatvédelmi szabályait és egy korábbi uniós bírósági ítéletet követően folytatta az európai polgárok személyes adatainak továbbítását az Egyesült Államokba.

Tovább olvasom

Marketing

Csatlakozott a nemzeti marketingszövetségek hálózatához a Magyar Marketing Szövetség

A magyar szakmai szervezet, amely tizenegyedikként csatlakozott az európai marketinges közösséghez, több ezer hazai szakembert és szervezetet képvisel és támogat a munkájában.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) tizenegyedik tagként csatlakozott a nemzeti marketingszövetségek kohéziós európai hálózatához – jelentette be az Európai Marketing Szövetség (European Marketing Confederation, EMC).

Az MMSZ több ezer szakembert és szervezetet képvisel és támogat a munkájában. Ralf Strauss, az EMC elnöke így nyilatkozott a magyar csatlakozásról: „Az MMSZ nagy és professzionális nemzeti szövetség, és nagyon örülünk, hogy európai szinten dolgozhatunk együtt vele. Az EMC-hez hasonlóan az MMSZ is nagy hangsúlyt fektet az oktatásra és a társadalmi célokra, tökéletesen illeszkedik a képbe.”

Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke is kifejtette gondolatait az együttműködésről: „Az MMSZ Magyarország egyik legaktívabb szakmai közössége. Küldetésünk, hogy bemutassuk a marketing megváltozott szerepeit és erősítsük a reputációját. Fontos feladatunk rávilágítani arra, hogy a marketing üzleti eredményességet és társadalmi értéket létrehozó ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha a marketing a szervezeteken belül kiemelt stratégiai-, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkcióján. Ezen céljaink eléréséhez edukációra és személetformálásra van szükség. Már évek óta kerestünk olyan nemzetközi szervezetet, amely azonos értékeket képvisel, hasonlóan ambiciózus szervezet, mint mi és akik szintén elkötelezettek szakmánk magasabb szintre emelése mellett. Az EMC és tagszervezetei határozottan ilyen partnerek és már nagyon várjuk a közös munkát, valamint az állandó tudás-tapasztalat cserét. Ezzel az együttműködéssel magyar szakemberek számára biztosítunk nemzetközi szakmai közösséget és globális információáramlást.”

Mi is az az EMC?

Az EMC Európa legnagyobb marketingszervezete, amely több mint százezer marketinges szakembert képvisel tizenegy európai és egyesült királyságbéli nemzeti szövetségen keresztül, és közösen egymillió közösségimédia-követőhöz jut el. Brüsszeli székhelyű nonprofit szervezetként az EMC a tagszövetségeivel együtt dolgozik az oktatás, a társadalmi iránymutatás és az értékteremtés előmozdításán. Az EMC publikálja a Nemzetközi Marketing Kompetenciákat (International Marketing Competencies), hogy az Európai képesítési keretrendszerrel összhangban irányt mutasson a marketingoktatási normáknak az EU-ban. Ezenfelül az EMC adja ki az Európai Marketingmenetrendet (European Marketing Agenda) is, amely európai és nemzeti szinten részletezi az éves marketingtrendeket és előrejelzéseket, többezer marketingszakember körében végzett kutatás alapján. Az EMC hozzáférést biztosít tagszervezetei számára az Európai marketingtanúsítási és képesítési keretrendszerhez (EMCQ), amely Európa-szerte elismert, akkreditált marketinges, értékesítési és kommunikációs képesítéseket biztosít.

Tovább olvasom