Kövess minket!

Marketing

2014 legfontosabb fogyasztói trendjei az Ericsson szerint

Az Ericsson ConsumerLab által legfontosabbnak talált 10 trend, infografikával: megosztott videófogyasztástól adatvédelmen át biometriáig.

Az év végének közeledtével az Ericsson ConsumerLab kutatása azonosította 2014 és az azt követő időszak legfontosabb fogyasztói trendjeit. A ConsumerLab előrejelzése több mint 15 év kutatási tapasztalataira épít, és a felhasználók értékpreferenciáit, viselkedését vizsgálja, illetve azt is, miként használják az infokommunikációs termékeket, szolgáltatásokat. A globális kutatási program több mint 40 országban és 15 metropoliszban, több mint 100 000 személlyel készített interjún alapszik.

„Az általunk azonosított legfontosabb trend az alkalmazások és szolgáltatások iránti tömeges kereslet minden gazdasági szektorban és társadalmi csoportban – ez képes lehet alapvetően megváltoztatni a mindennapi életünket” – mondta el Michael Björn, a ConsumerLab kutatási vezetője

1. Az alkalmazások megváltoztatják a társadalmat. Az okostelefonok gyors, globális terjedése gyökeresen átalakította a kommunikációt és az internethasználatot. Most a gyorsan változó okostelefon-használatnak egy új szakaszába lépünk be, és az emberek a társadalom minden rétegében az alkalmazásokat keresik. Ez mindenre igaz, a vásárlástól és a napköziotthonos gondozástól kezdve, a hatóságokkal folytatott kommunikációig és a közlekedésig. Az alkalmazások fontosabbá válnak, mint maga a telefon márkája vagy típusa.

2. A testünk lesz az új jelszavunk. A weboldalak egyre hosszabb jelszavakat követelnek meg: számok, betűk és szimbólumok keverékével, amelyeket szinte lehetetlen megjegyezni. Éppen ezért egyre nagyobb a biometriai alternatívák iránti érdeklődés. A felmérés azt találta, hogy az okostelefon-használók 52%-a inkább az ujjlenyomatát szeretné használni a jelszavak helyett, és 48 %-ukat érdekelné a képernyő zárolásának feloldásához használt retinafelismerés. Összesen 74% véli úgy, hogy 2014 során a biometriai azonosítókat használó okostelefonok elterjedtté válnak majd.

3. A számokban meghatározott „én”. Vérnyomás, pulzus és a megtett lépések száma – csak néhány példa arra, hogyan szeretnénk „megmérni” magunkat a mobilkészülékekkel, személyesen előállított adatok használatával. Mindössze el kell indítani egy alkalmazást, hogy nyomon kövessük a tevékenységeinket és jobban megismerjük magunkat. Az okostelefon-használók összesen 40%-a szeretné a telefonját arra használni, hogy az valamennyi fizikai tevékenységét naplózza, és 56% szeretné nyomon követni a vérnyomását és pulzusát egy gyűrű használatával.

4. Az internet mindenhol alapelvárás. Az internet-élmény minősége elmarad a hangátviteli élmény mögött, és az okostelefon-használók felismerték, hogy a telefonon megjelenő jelerősség-oszlopok már nem adnak megfelelő útmutatást, mivel a hangátvitelhez megfelelő jelerősség lehet, hogy nem elég jó az internetes szolgáltatásokhoz. A felmérés azt mutatja, hogy a felhasználók a metrón tapasztalható internetminőséggel elégedettek a legkevésbé.

5. Az okostelefonok csökkentik a digitális szakadékot. Az internet-hozzáférés globális szinten továbbra sem megfelelően és nem egyenlően oszlik el, így létrejön az úgynevezett digitális szakadék. Az olcsóbb okostelefonok megjelenése révén a fogyasztóknak a jövőben nincs szükségük költséges számítástechnikai eszközökre az internetes szolgáltatások eléréséhez. Globális szinten a fogyasztók 51%-a úgy véli, hogy a mobiltelefonjuk a legfontosabb technológiai eszköz, és sokak számára a mobiltelefon lesz az internethasználat elsődleges eszköze.

6. Az online előnyök nagyobb súllyal esnek latba, mint az aggályok. Ahogy az internet a mindennapjaink szerves részévé válik, a csatlakoztatással kapcsolatos kockázatok egyre egyértelműbbek. Az internetet naponta használók 56%-ának vannak az adatvédelemmel kapcsolatos aggályai. Azonban mindössze 4% nyilatkozott úgy, hogy emiatt ténylegesen kevesebbet használja az internetet. Ehelyett a fogyasztók inkább különböző stratégiákat alkalmaznak a kockázatok csökkentésére, például óvatosabbak a rendelkezésre bocsátott személyes adatok típusát illetően.

7. Videó-megtekintés „utasításra”. Annak ellenére, hogy szélesebb a médiaválaszték, úgy tűnik, hogy kevésbé mi választjuk ki, hogy mit nézünk meg. Valójában a barátaink nagy szerepet játszanak abban, milyen videó-anyagokat tekintünk meg. A válaszadók 38%-a hetente többször is megtekint olyan videóklipeket, amelyeket a barátaik javasoltak. A barátaink legalább ekkora hatással vannak a blogolvasási és zenehallgatási szokásainkra is.

8. Az adatok láthatóvá tétele. A fogyasztók összesen 48%-a használ alkalmazásokat az adatfogyasztása jobb megismerésére. Míg 41% csak arra kíváncsi, hogy mennyi adatot használ, 33% azt is tudni szeretné, hogy megfelelően számlázzák-e ki számára az adatátvitelt, 31% pedig nem szeretné túllépni a szolgáltató által meghatározott felső határt. A felmérés azt is felfedte, hogy az okostelefon-felhasználók 37%-a rendszeresen használ alkalmazásokat a kapcsolati sebesség tesztelésére.

9. Érzékelők mindennapi helyeken. Ahogy az interaktív szolgáltatások mostanra általánossá váltak, a fogyasztók egyre inkább elvárják a fizikai környezettől, hogy képes legyen az együttműködésre. Az okostelefon-tulajdonosok 60%-a úgy véli, hogy 2016 végére mindenben lesznek érzékelők, az egészségügytől és a tömegközlekedéstől kezdve az autókig, otthonainkig és munkahelyeinkig.

10. Lejátszás, szüneteltetés, folytatás – valahol máshol. Mivel az összes igénybe vett adatfolyam TV- és videóidő 19%-át telefonokon és tableteken veszik igénybe, a fogyasztók egyre inkább úgy váltogatják a TV-nézési helyeket, hogy az megfeleljen a mindennapi életüknek. Például előfordulhat, hogy elkezdik egy tartalom megtekintését otthon, majd folytatják azt, miközben a munkába utaznak. A helyszínek váltogatásakor érdemes lehet az eszközöket is váltogatni.

A kutatási eredmények videón itt.

És inforgrafikán:

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom