Kövess minket!

Marketing

2 éven belül 50 százalék fölé nőnek az online költések a globális reklámpiacon

2021-re az internetes reklámköltések a globális hirdetési költések több mint 50 százalékát teszik majd ki – derül ki a Zenith Advertising Expenditure Forecast című jelentéséről.

Ugyanakkor a piac növekedése lelassulni látszik, a tavalyi 17 százalékos növekedéshez képest idén már csak 12 százalékos bővüléssel lehet számolni, 2021-re pedig a búcsút inthetünk a kétszámjegyű emelkedésnek: mindössze 9 százalékkal számolnak a Zenith Advertising szakértői. Ezzel az internetes reklámpiac a teljes hirdetési piac növekedési üteméhez igazodik.

Az egymással kölcsönhatásban fejlődő online videó és a közösségi média az internetes reklámköltések növekedésének motorjai: 2021-re várhatóan évente 18 és 17 százalékos növekedést produkálnak majd.

Ezek a csatornák profitálnak ugyanis leginkább a gyorsan fejlődő okostelefon-technológiából, csatlakozási sebességből, a hirdetések egyre pontosabb targetálásából és kihelyezéséből. A Dél-Koreában és az Egyesült Államokban már bevezetett, a korábbinál gyorsabb és jobb minőségű mobil csatlakozást kínáló 5G technológia egyre nagyobb teret hódít majd és tovább javítja a márkaélményt ezeken a csatornákon.

Ugyanakkor jóval szerényebb növekedéssel számolhatnak olyan korábban jól teljesítő online csatornák, mint az online apróhirdetések (egymást követő hirdetések – állás, ingatlan és használt autó). Ezek lassan a tartalmat ajánló, más digitális csatornák vagy ingyenes alternatívák áldozataivá válnak. Bár az online apróhirdetési piac 9 százalékkal nőtt globálisan 2018-ban, egyes piacokon már zsugorodik, 2021-re pedig globálisan már 1.6 százalékkal csökkenhetnek a kiadások. 2018-ban még a fizetett keresések az internetes hirdetési költések 37 százalékát tették ki, és ebben az évben 11 százalékkal nőtt, míg 2021-re 7 százalékra csökken a bővülés mértéke.

A nagy márkák kitartanak a hagyományos média mellett

Az internetes hirdetésköltés növekedése javarészt kis, helyi cégeknek köszönhető, akik a teljes büdzséjüket olyan platformokon költik el, mint a Google vagy a Facebook, melyek egyszerű, önkiszolgáló eszközöket és pontosan targetált közönséget biztosítanak a kampányok menedzseléséhez. A teljes képet nagyban torzítja, hogy sok kisebb árbevételű cég a teljes büdzséjét online költi el. A globális átlagot pedig sok kisköltségvetésű hirdető adja ki, amik minden pénzüket online kampányokra fordítják, valamint nagyköltségvetésű vállalatok, amik átlagosan hirdetési büdzséjük kevesebb, mint felét költik el online. A nagy márkák is sok pénzt fektetnek be az internetes hirdetésekbe, ám többségük még mindig a tradicionális médiában költi el a pénz javát.

„A technológiai, a média, a pénzügyi és a szakmai szolgáltatások azok a kategóriák, amik leginkább kihasználták a modern digitális csatornák adta lehetőségeket” – állítja Matt James, a Zenith’s Global Brand elnöke. „A kategóriákon belüli márkák még mindig a tradicionális médiára támaszkodva dolgoznak azon, hogy széleskörben felkeltsék a márka iránti figyelmet és megerősítsék a márka értékeit” – teszi hozzá.

Zuhan a print, fogyatkozik a tévé

A hagyományos médián belül a print régóta lejtmenetben van, az Egyesült Államokban a nyomtatott újságok és magazinok reklámbevétele 2007-ben tetőzött 164 milliárd dollárral, idén ez a szám már csak 70 milliárd dollár lesz. A televíziós sugárzás is csökkenő tendenciát mutat, bár korántsem azonos mértékben: a Zenith becslései szerint a hagyományos televíziós hirdetésekből származó bevételek mostantól minden évben némileg csökkennek 2021-ig. Míg 2018-ban 184 milliárd dolláros volt a bevétel, 2 év múlva 180 milliárd dollár lesz a szumma.

A többi hagyományos média jobb állapotban van. Egy százalékkal növekszik a rádiós hirdetési bevétel és bár a mozik csupán a teljes hirdetési költések 0.8 százalékát teszik ki, ez a szegmens évente 12 százalékos növekedést produkál, elsősorban azért, mert Kínában látványosan nő a mozik népszerűsége.

„A globális viszonyokhoz hasonlóan Magyarországon is az online média a legerősebb piaci szereplő, és a szektor növekedésében továbbra sem tapasztalható lassulás” – mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiavezetője. „A Magyar Reklámszövetség adatai szerint 2018-ban a reklámköltések legnagyobb részét a digitális hirdetések tették ki. A tavalyi évben a hazai piaci szereplők 14 százalékkal költöttek többet ilyen jellegű reklámfelületekre, mint két évvel azelőtt, és a nemzetközi tendenciáknak megfelelően olyan globális platformokat részesítettek előnyben, mint a Google vagy a Facebook. A hirdetések formátumát illetően nagy népszerűségnek örvendenek a mobilra szánt, valamint a videó alapú megoldások, – az ezekre fordított költési arány évről-évre dinamikusan nő” – tette hozzá a szakember.

Az Egyesült Államokban a legnagyobb az emelkedés: 2019-ben 4.6 százalékkal nő a globális hirdetési költés

A Zenith előrejelzése szerint idén 4.6 százalékkal, 639 milliárd dollárra nő a globális hirdetési költés. Ez a várt 4.7 százalékos márciusi előrejelzéstől némileg ugyan elmarad, de így is erős eredménynek számít a 2018-as költések ismeretében. A Zenith most 6.4 százalékos növekedést mér 2018-ra, a korábbi 5.9 százalékos prognózissal szemben.

Idén az előrejelzések szerint 28 milliárd dolláros növekedés várható a globális hirdetési költések területén. A növekedés közel fele (13 milliárd dollár) az Egyesült Államokból származik, nagy hasznot húzva az internet villámgyors térnyeréséből. Amerikában ugyanis 15.4 százalékkal bővül a szegmens, ami jelentősen felette van a globális átlagnak (11.7 százalék). A növekedés második legnagyobb motorja Kína, ami 4 milliárd dollárral járul hozzá a hirdetési költések emelkedéséhez. Kínát az Egyesült Királyság és India követi, 1-1 milliárd dollárral.

„Már egy ideje közeledett a pillanat, amikor az internetes költések elérik a globális hirdetési költések felét, de csak most vált valósággá az előrejelzéseinkben” – mondta Jonathan Barnard, a Zenith forecasting vezetője. „És mégis, 2021 lesz az első év 2001, a dotcom buborék kipukkanásának éve óta, amikor az internetes hirdetési költés egy számjegyű növekedést mutat majd” – tette hozzá.

Marketing

Nemzetközi elismerések a Lounge Group PR divíziójának

A Lounge ismét jó eredményt ért el egy kreatívszakmai versenyen, valamint további előkelő helyezések elérésére is lehetőségük van.

Közzétéve:

Borítókép forrása: Facebook / @loungegroupbudapest

Újabb rangos szakmai elismerésekkel gazdagodott az idei PR Toplista 3. helyén debütált Lounge Group – tudatta közleményében a cégcsoport.

Mint írták, a Lounge Group PR divíziója két munkájával is shortlisre került az egyik legnevesebb nemzetközi kreatívszakmai versenyen. A SABRE Awards EMEA 2021-es kiírásán a Budapest Airporttal a koronavírus első hulláma alatt végzett reputációmenedzsment tevékenység a ’Transportation & Logistics’ kategóriában, a Jófogással közösen megvalósított „Esély egy jobb kutyaéletre” kampány pedig a ’Corporate Social Responsibility’ kategóriában esélyes a komoly elismerésre. A SABRE Awards EMEA 2021-re több mint 2000 pályázat érkezett, az online díjkiosztó június 9-én esedékes.

Az „Esély egy jobb kutyaéletre” szemléletformáló kampányt továbbá múlt hét végén a PR News által kiírt CSR & Nonprofit Awards-on is a legjobbak között ismerték el (Honorable Mention), méghozzá a ’Cause Branding Campaign’ kategóriában.

A Médiapiacnak nemrég nyilatkozott a Lounge Communications ügyvezetője, Mamusits Péter. A 10 éve működő cégcsoport kapcsán a szakember kiemelte: „A Lounge Group második legidősebb tagjaként rengeteg tapasztalatra tettünk szert ez alatt a 10 év alatt. A cégcsoport teljes szakmai kompetenciáját kihasználva rengeteg lehetőség kínálkozik számunkra az integrált kommunikációs kampányok terén.” A teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni.

Bácskai Balázs

Tovább olvasom

Marketing

Márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem

A kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett.

Közzétéve:

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon. A tavaly áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki a legfrissebb adatokat kommentálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

A minisztérium közleménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel közzétett, márciusra vonatkozó adatsorát idézi, amely szerint a nyers adattal számolva 1,5 százalékos, naptárhatással kiigazítva 2,0 százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítménye. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat.

Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett

– értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március-áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel 30 ezer munkavállaló után, több mint hatmilliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára, és felveszik az oltást. Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Tovább olvasom

Marketing

Közösen lép fel a problémás webshopok ellen az NMHH és a Nébih

Akár egy évre is “lakat kerülhet” a problémás webshopokra.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának csütörtöki közleménye szerint

az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés.

A Nébih munkatársai munkájuk során többek között nem engedélyezett állatgyógyászati, illetve engedélyköteles termékek, szolgáltatások kínálását, de vényköteles készítmények vény nélkül forgalmazását is tapasztalták már. A szakembereknek rendszeresen kell eljárniuk emberi egészséget veszélyeztető, illetve a termék lényeges tulajdonságára vonatkozóan félrevezető tájékoztatással kísért élelmiszereket – köztük étrend-kiegészítőket – árusító weboldalakkal szemben is.

A jogsértő tevékenységek megakadályozásában nyújthat segítséget a jövőben az NMHH által üzemeltett “Központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisa”, azaz a KEHTA. A Nébih határozatainak a KEHTA rendszerben való rögzítésével ugyanis

elérhetővé válik az a lehetőség, hogy a jogsértő honlapokat 365 napra hozzáférhetetlenné tegye a hatóság.

Az együttműködési megállapodás aláírása megteremtette a rendszer használatának elvi alapjait, amelyet a technológiai feltételek kialakítása követ. A hatóságok célja, hogy – a vásárlók védelme érdekében – a gyakorlatban is mielőbb, lehetőség szerint már júniustól megkezdődhessen az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak “elsötétítése”.

Tovább olvasom