Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége éves közgyűlésén a következő tagozati vezetőknek szavaztak bizalmat: Bánhegyi Zsófia, a T-Systems Magyarország marketing és kommunikációs igazgatója (multinacionális tagozat); Ambrus Zsolt, az XAPT ügyvezetője (nagyvállalati tagozat); dr. Vicze Gábor, az Innomine Group ügyvezetője (kkv tagozat) és Both Vilmos, a Bottom Line tulajdonosa és a Századvég Gazdaságkutató IKT üzletágának vezetője (mikro-, startup tagozat).

A digitális transzformáció témaköréért felelős, frissen létrehozott alelnöki pozíciót elsőként Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója tölti be. Általános elnökségi tag pozíciót a közgyűlés szavazatai alapján a következő két évben dr. Vinnai Balázs, a Misys Digital Channels vezetője, Veres Zsolt, az IBM CEE kormányzati szektorért felelős vezetője és Wenczel Richárd, az EMC VMware országmenedzsere tölt majd be.

Az IVSZ vezetésének újonnan megválasztott és újraválasztott tagjai egyaránt a digitalizáció más iparágakra való hatását, a foglalkoztatáspolitikai igények megváltozását, az oktatás jelenlegi gyenge és rugalmatlan teljesítményét és a globális piacra való exportot emelték ki képviselendő területként.

Jakab Roland alelnök beszédében azt hangsúlyozta, hogy a digitális átalakulás nyomán az informatikai iparág szerepét, és hozzáadott értékét ma már nem kell hangsúlyozni, az irány egyértelmű: a telekommunikációs és elektronikai eszközök és megoldások a társadalom, és a gazdaság szerves részévé váltak, így a digitalizáció ma már nem lehetőség, hanem eszköz a fejlődéshez. Olyan világra kell nagyon gyorsan felkészülnünk, ahol minden olyan eszköz, ami hasznot húzhat az online kapcsolódásból, az a hálózatra is lesz kötve.

Az IVSZ 2014-es évét értékelő és a 2015-ös terveit megvitató közgyűlés fő üzenete, hogy „A teljes magyar gazdaságnak fel kell készülnie, a növekedést pedig a nagy hozzáadott értékű digitális termelés és a kkv-k fejlesztése hozhatja el. Laufer Tamás, az IVSZ elnöke elmondta: „Az informatikára nem szabad úgy tekinteni, mint egy különleges tudományágra, ahová csak azok juthatnak el, akik megnyerték a megyei matematika versenyt. A munkaerőpiac minden szintjén tömegesen van szükség IT szakemberekre, IT szakmunkásokra, digitális készségekkel felvértezett dolgozókra. A digitális gazdaság fontosságát tovább kell hangsúlyozni, ehhez még tovább szélesíteni mozgásterünket, ennek az új iránynak a legfontosabb eredménye pedig már 2014-ben is visszaigazolta szemléletmód-váltásunkat.

Az IKT szektor még az elhúzódó gazdasági válság éveiben is képes volt növekedni: Magyarország GDP-jének 13,7 százaléka keletkezik direkt módon az IKT szektorban, több mint 150 ezer ember dolgozik informatikai munkahelyen, közben pedig megállíthatatlanul erősödik a szoftver- és szolgáltatásexport ágazat, ahol kizárólag a rendelkezésre álló szakemberek száma korlátozza a növekedést.”