Egy jól megírt önéletrajz kulcs az ajtóhoz, amely megnyitja előttünk az állásinterjú lehetőségét. Jelen esetben ez az ajtó a fejvadász vagy HR-es, aki behívhat az interjúra. Ők olyan szakemberek, akik fél perc alatt el tudják dönteni egy CV-ről, hogy érdekes-e számukra az adott jelölt vagy sem. Az önéletrajz lesz az első benyomás rólunk, az énmárkánkról. Erik Vos szavaival élve: “Sosem kapsz második esélyt arra, hogy jó első benyomást kelts”.

Akik elküldik önéletrajzukat egy adott pozícióra, valószínűleg ugyanúgy megfelelnek a cég elvárásainak, mint mi. Tehát olyan CV-t kell küldenünk, ami alkalmas arra, hogy pozitívan megkülönböztessen a többi – gyakran sok száz – jelölttől. Önéletrajzunk saját énmárkánk egyik, elektronikus lenyomatának kommunikációja a piac felé.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, mennyire fontos meghatározni értékrendünket, erősségeinket, karriercéljainkat és eddigi elért eredményeinket álláskeresés előtt. Ezek egyedi kombinációja fogja meghatározni a USP-t, amely valójában megkülönböztet a többi jelölttől. A személyes USP-nek lehetnek nem szakmai elemei is, amelyek mégis sokat elárulnak a képességeinkről.

Elő kell tehát venni az önéletrajzunkat, és át kell gondolni, hogy egyértelműen és világosan kiderülnek-e belőle a következők:

• Karriercél. Magunkban eldöntve azt is, hogy mennyit szeretnénk 5 év múlva keresni és ezért milyen “árat” (időt és tanulást) vagyunk hajlandóak fizetni.
• USP. Négy-öt konkrét, lehetőleg számokban is kifejezhető, képesség, tudástőke. Például: 1. nemzetközi gazdálkodási diploma a BGF-en, 2. 10 év munkatapasztalat multinacionális környezetben, 3. két sikeresen koordinált uniós projekt, mellyel összesen 30 ezer eurót nyertünk cégünknek, 4. felsőfokú, aktív angol és német nyelvtudás, 5. háromszoros magyar bajnoki cím vitorlázásban
• A korábbi munkáltatóink felsorolásánál részletesebb bemutatása annak, hogy milyen pozíciókban, munkakörökben dolgoztunk, mik voltak a főbb feladataink, és milyen képességeinket használtuk a konkrétan bemutatott eredmények eléréséhez

A fentieket is tartalmazó önéletrajz mintát például ITT találhat.

Purkiss és Royston-Lee írják Énmárka című könyvükben, hogy a márka nem más, mint “betartott ígéret”. Különösen fontos, hogy eredményeink hitelesek legyenek és stabilan képviselni tudjuk a CV-ben is az értékeinket. Érdemes a nagyvállalatoktól tanulni: csak azok a cégek tudnak hosszútávon fennmaradni, amelyek a gazdasági-társadalmi változások alatt is hűen képviselik önmagukat, jól elkülönítve magukat a versenytársaktól. Ilyen például a FedEx, melynek USP-je és egyedi ígérete a következő: “When it absolutely, positively has to be there overnight”. Biztosak lehetünk benne, hogy bárhol, bármikor ugyanarra a szolgáltatásra számíthatunk a cégtől.

Énmárkánk annál jobban felépített, minél többen és minél gyakrabban gondolnak ránk mások. Ebben segíthet a közösségi média, a közösségi kapcsolatépítés (social networking). Készíthetünk magunkról bemutató honlapot fotókkal és referenciákkal, írhatunk blogot is. Az interneten keresztül több száz emberhez juthatunk el. Ők adott esetben tudni fogják, ha munkát keresünk, és akár segíthewnek is a pozíció megtalálásában. Ismerősökön keresztül jóval könnyebb munkát találni, mint az Expresszt böngészve. A lényeg, hogy érdeklődési körünket tükröző fórumokon – pl. LinkedIn klubokban- publikálunk. Drasztikusan fogalmazva, aki nem publikál, az gyakorlatilag nem is létezik az interneten. Ez nem túl fair, de ezt mutatják a tapasztalatok.

Munkát – és nem állást – keresőként a különböző közösségi oldalakon kitöltött profilunknak is  támogatnia kell az énmárkánkat (szerintünk állásban nem haladni, hanem állni lehet.) Nem ritka, hogy a pozíciót meghirdető cégek a közösségi fórumokon is utánanéznek a jelölteknek. Ez sem túl fair, mert hol marad a magánélet szentsége? Viszont munkakeresőként ezért is nagyon fontos a hitelesség. Ha azt írtunk az önéletrajzban, hogy hűségesek és lojálisak vagyunk, majd a fotókon topless lányokkal pózolunk a beachen, biztosak lehetünk benne, hogy nem a hűség lesz az első jelző, ami leendő munkáltatónk eszébe fog jutni rólunk. Hamvas Béla is megírta, hogy legyen meg a “gondolat, a szó és a tett egysége”.

Ha a fentieket sikerül megvalósítanunk, nagyon közel kerülünk ahhoz, hogy a vágyott munkahelyen, egy jól fizető, kihívásokat és karrierlehetőséget biztosító pozícióban, motiváltan dolgozzunk.

A témában John Purkiss és David Royston-Lee Énmárka, Tedd magad eladhatóvá! valamint Pintér Zsolt Hogyan csináljunk karriert? című könyvét ajánljuk az álláskeresőknek. Jövő héten arról olvashat, hogyan készüljön fel az állásinterjúra.

Hajdu Zoltán

A szerző fejvadász és tréner.

A cikk szakmai támogatója a CV Online.