Az Európai Bizottság által 2016-ban kidolgozott Adókikerülés Elleni Direktíva („ATAD” vagy „Direktíva”) nemzeti jogba való átültetésének határideje idén december 31-én jár le. A Direktíva számos, a hazai vállalatokat is jelentősen érintő módosítást tartalmaz, többek között a kamatlevonhatósági szabályok vonatkozásában is. Az ATAD által javasolt kamatlevonhatósági korlát az EBITDA-hoz, azaz az adók, valamint kamatként és értékcsökkenési leírásként elszámolt ráfordítások előtti eredményhez köti az adózási szempontból levonható kamat mértékét. Fontos kiemelni, hogy az ATAD a pénzügyi intézményeknek fizetett kamat kapcsán elszámolt ráfordítást is bevonja a korlátozások körébe.

Amennyiben az ATAD szabályait változatlan formában ültetik át a nemzeti jogba, a magyar társaságok 2019. január 1-től csak EBITDA-juk 30 százalékáig érvényesíthetik adózási szempontból az egyébként elszámolt kamatráfordításokat. Erre tekintettel az új szabályok egy merőben új megközelítést hoznak majd, és vélhetően számos gyakorlati kérdést fognak felvetni a hatálybalépést követő időszakban.

„Jó hír lehet a hazai vállalatok számára, hogy az ATAD számos mentességi jogcímet, illetve kedvezményt tartalmaz; viszont ezek csak opcionálisak a tagországokra nézve, azaz a tagállamok kezében a döntés, hogy implementálják-e ezeket vagy sem. Ilyen mentesség például, hogy a cégek az EBITDA mértékétől függetlenül adózási szempontból 3 millió euró összegig érvényesíthetik a kamatköltségeiket vagy mentesíthetik a tagországok azokat a kamatokat, amelyek 2016. június 17. előtti kölcsönszerződésekhez kapcsolódnak. Emellett a tagországok rendelkezhetnek úgy is, hogy pénzügyi vállalkozásokra nem vonatkozik a kamatlevonhatósági korlát” – fogalmazott közleményben Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.

A nemzeti jogba átültetett EBITDA korláttal kapcsolatos tapasztalatokról a Deloitte számos külföldi társirodája nyújtott információt a társaság hazai leányvállalata számára. Ezekből kiderült, hogy:

– Lengyelország hiába implementálta az új szabályokat 2018 elején, a cégeknek nagyon kevés idejük volt a felkészülésre, ami sok bizonytalanságot eredményezett és értelmezési kérdést vetett fel. Ezeket az adózók feltételes adómegállapítási kérelmekkel igyekeznek csökkenteni.

– Az Egyesült Királyságban már évekkel ezelőtt elkezdődött az a konzultáció, amelynek hatására a cégek körében szinte minimálisra csökkent a szabályozás bevezetése kapcsán felmerülő kérdések száma.

– Franciaországban szintén szükséges volt a kamatlevonhatósági korlát módosítása. A francia Pénzügyminisztérium egyeztetést kezdeményezett a decemberi adócsomag kidolgozásához – lehetőséget teremtve az adózóknak a felkészülésre.

– A görög szakértők arról számoltak be, hogy habár hivatalosan az új EBITDA szabály nem került ratifikálásra, de az általuk már korábban alkalmazott EBITDA szabály kisebb fejfájást jelent a görög cégek számára, mint az ATAD általános adóelkerülési szabálya, amely alapján az ügyleteket formai megfelelőségük helyett azok célja alapján szükséges adózási szempontból elbírálni.

„Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol körültekintő felkészülés és társadalmi egyeztetés előzte meg az átállást, az adózóknak lényegesen kevesebb bizonytalansággal kellett szembenézniük. Ezekből a beszámolókból is látszik, hogy érdemes követni az ATAD hazai bevezetésével kapcsolatos friss híreket, ugyanis az új szabályok bejelentése esetén a magyar adózók számára az elkövetkező időszak nagy eséllyel az új szabályokhoz történő alkalmazkodással, és azok esetleges értelmezéséből fakadó kérdések kezelésével fog telni. Az őszi adócsomagból várhatóan megismerhető, Magyarország által választott mentességek és kedvezmények döntő fontosságúak lehetnek az egyes társaságok működésére és adózására nézve” – tette hozzá Póczak Ferenc.