Egyéb kategória
Tanulj újságíróul!
Tanulható az újságírás? A válasz nyilvánvalóan igen, hiszen még maga Havas Henrik sem született zsurnalisztának. A kérdés inkább az, hogyan tanulható ez a szakma.
Az egyik megközelítés szerint némi általános alapképzés után erre szakosodott tanfolyamokon minden szükséges szakismeret elsajátítható. A másik nézet szerint a tanfolyamok csak a reménybeli újságírók megkopasztására valók, igazi újságírókat csak a szerkesztőségekben képeznek. (Ez a fajta képzés természetesen a “hozz a büféből egy párizsis zsömlét és egy Pöttyös Rudit” jellegű megbízásokkal kezdődik.)
Konzervatív megközelítés, a webes témák mellékes kezelése, a “polgári” oldalról hozott példák – nagyjából erre számítottam. Lényegében mindenben tévedtem.
A 400 oldalt meghaladó könyvhöz a szerző rengeteg szakirodalmat használt föl. Douglas Adamstól Malcolm Gladwellig rengeteg szerző értékes gondolatai épültek bele a könyvbe. Elegánsak a fejezetek elején olvasható klasszikus idézetek is. (Külön örültem, amikor a Médiablogban gyakran emlegetett “ismerősök”, Jeff Jarvis, Dan Gillmor, vagy Sue Charman nevét fedeztem fel.)
Azt hiszem, nagyon jó, ha egy hiánypótló könyvön csak ennyi fogást lehet találni.
Egyéb kategória
Bemutatták Az ország háza című dokumentumfilmet (videó)
Az Országház épülete mindenekelőtt a magyar lélek és sors által formált alkotó erők nagyszerű bizonyossága, a magyar nemzeti géniusz egyik megnyilvánulása. Erről Kövér László beszélt Az ország háza című dokumentumfilm díszbemutatóján.
Az Országház múltját és jelenét, építészetét és művészetét ilyen összetetten bemutató dokumentumfilm korábban nem készült. A film egy közös jubileumi ajándék az idén éppen 120 éves Országház részére
– mondta az Országgyűlés elnöke a Főrendiházi ülésteremben mondott köszöntőjében.
Mint fogalmazott, az épületet egykor elődeink alakították, ma pedig az épület alakít bennünket, eszméinkben, életérzésünkben, nemzeti ambícióinkban, és elhivatottságunkban. “Az Országház a magyar államiság, hanem a nemzet önállóságának és szuverenitásának jelképe, az UNESCO által elismert és védett világörökségi helyszín része”.
A házelnök arról is szólt, hogy az Országházban Andrássy Gyula egykori miniszterelnök politikai nagyságához méltó Steindl Imre szakmai, mérnöki tehetsége.
Mi, akik hiszünk a nemzeti géniuszban, soha el nem múló hálával emlékezünk Andrássyra, Steindlre és társaira, akik egy adott történelmi korban alázatos és eredményes eszközei voltak a magyar alkotóerőnek. Holott voltak és ma is vannak olyanok, akik ezt soha nem tudják nekik megbocsátani
– mondta Kövér László.
Felidézte, hogy a korabeli pesti progresszió képviselői, köztük Ignotus megkísérelték megakadályozni Steindl Imre pályaművének győzelmét, a terv megvalósulását, és később lekicsinylően írt az épületről a Nyugat című lap is. Megjegyezte azt is, hogy 2010 után a balliberálisok a Kossuth tér eredeti állapotának visszaállítását bírálták.
Kövér László hangsúlyozta: az Országház épületét az elmúlt néhány esztendőben a világ turisztikai, építészeti látványosságait rangsoroló különböző honlapokon az első helyre is rangsoroltak. “Az épület falai között megforduló látogatók száma az év végére valószínűleg eléri a 650 ezer főt” – tette hozzá.
Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt emelte ki, hogy az Országház csodálatos épülete maga a történelem, megérdemelt egy átfogó, a történetét a kezdetektől napjainkig bemutató filmet.
Ez lehetővé teszi, hogy az épületsétákon elhangzó érdekes tudnivalókon kívül még jobban megismerhessük ennek a csodálatos épületnek a titkait, el nem mondott történeteit. Hozzátette: hogy ezt elmeséljék, erre a film a legalkalmasabb eszköz. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alkotás született
– jegyezte meg Káel Csaba.
Az ország háza című dokumentumfilm rendező-operatőre Nagy András, a narrátor a Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismert amerikai színésznő, Ema Horvath. A művet a Budamount Film készítette a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az Országház Filmműhely együttműködésével.
A 2023 tavaszán forgatott alkotás a neogótikus stílusú, 268 méter hosszú, 96 méter magas, több mint 17 ezer négyzetméteres épületének történelmi, iparművészeti és építészeti gazdagságát mutatja be a nemzetközi közönségnek, közelebb hozva Magyarország ezeréves történelmének sorsfordító pillanatait is.
A filmből kiderül például, hogyan vészelte át a második világháborút az épület, amelyet néhány hónap alatt több száz gyújtóbomba és aknatalálat ért. A filmhez nagyon sok olyan technikai eszközt – például drónokat, nagyfényű objektíveket – használtak, amelyek korábban még nem voltak elérhetőek. Így az épületnek olyan pontjait is meg tudták közelíteni, amelyeket még soha senki nem látott.
A nézők az Országházról készített felvételek mellett szakértőkkel készített interjúk részleteit is láthatják, megismerhetik azokat a heves vitákat, amelyek a 19. században zajlottak az építendő parlament stílusáról. A film felidézi a Tisza István későbbi miniszterelnök elleni 1912-es sikertelen parlamenti merényletet, drámai képsorokkal idézi fel, hogy az 1920-as évek elején, a téli hónapokban majdnem háromszáz olyan gyereket szállásoltak el az Országház üres helyiségeiben, akik a trianoni döntés miatt elcsatolt területekről érkeztek Budapestre. Archív felvételről látható az a felvétel, amely 1956 őszén megörökítette, ahogy egy fiatal férfi felkapaszkodik a Parlament kupolájának 96 méter magas csúcsára, hogy leszerelje a vörös csillagot.
Az ország háza várhatóan streamingszolgáltatók kínálatában is megjelenik House of Hungary címen. A dokumentumfilmet június 14-én a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatják be a közönségnek.
A díszvetítésen jelen volt Áder János volt köztársasági elnök, Varga Zsolt András, a Kúria elnöke, valamint a film készítői is.
Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond Az ország háza című dokumentumfilm díszbemutatóján a Parlament Főrendiházi üléstermében 2024. június 11-én
Egyéb kategória
Al Pacinóval és John Travoltával forgatnak új thrillert a Kennedy-gyilkosságról
Mellettük Viggo Mortensen, Shia LaBeouf, Rebecca Pidgeon és Courtney Love neve is olvasható David Mamet Assassination című filmje sztárszereposztásában, a forgatás szeptemberben kezdődik Kanadában.
A tervezett alkotást az Archlight produkciós cég mutatja be a cannes-i nemzetközi filmvásáron adta hírül a Deadline.com nyomán az MTI.
Az Assassination forgatókönyvét a Pulitzer-díjas, Oscar-jelölt David Mamet írta Nicholas Celozzival, és a rendezői székben is Mamet ül majd.
A Kennedy-gyilkosságot Mamet egy maffiafőnök szemszögéből idézi fel. A rendező koncepciója szerint Kennedy meggyilkolását Sam Giancana chicagói maffiafőnök rendelte el, bosszúból, amiért az elnök szembefordult vele megválasztása után, holott a maffia támogatta a megválasztását. Oliver Stone JFK című 1991-es filmjében is fontos szerepet kapott a Kennedy-gyilkosságnak ez a szála.
A társforgatókönyvíró Celozzi az unokaöccse Giancanának. A film operatőre az Oscar-díjas Robert Elswitt, producere pedig Corey Large és Nicholas Celozzi. A produkciót, amelynek forgatása szeptemberben kezdődik Vancouverben, a 308 Enterprises finanszírozza.
Mamet drámaíróként a Glengarry Glen Ross és Speed-the-Plow című darabjaiért kapott Pulitzer-díjat és Tony-jelölést. Az Amikor a farok csóválja és Az ítélet című filmek forgatókönyvéért pedig Oscar-díjra jelölte az amerikai filmakadémia. Legismertebb forgatókönyvírói munkái közé tartozik még A postás mindig kétszer csenget, Az érinthetetlenek, a Hoffa és a Hannibal. Ő írta a Glengarry Glen Ross című film forgatókönyvét is, amelynek főszerepét Pacino játszotta.
Egyéb kategória
A Veszprém Televízió munkatársáé lett a Szalézi-sajtóösztöndíj
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kedden este átadta az idei Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat, amelyet ebben az évben Ridavics Pál kapott, aki több mint tíz éve dolgozik kommunikációs területen. Ridavics Pálnak a díjat Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke adta át ünnepélyesen a Központi Papnevelő Intézet dísztermében, Budapesten.
A díjátadást megelőzően, szentmisén közösen imádkoztak az újságírókért az intézet kápolnájában.
A díjazott laudációjában kifejtették, hogy Ridavics Pál a Veszprém Televízió oszlopos és elismert tagja, de munkája nem korlátozódik a vármegyeszékhelyre, hiszen ő az M1 hírcsatorna Veszprém vármegyei tudósítója, továbbá rendszeresen jelennek meg anyagai a köztelevízió M2, M5 és Duna csatornáin is. A Veszprém Televízióban híradásokat és közéleti magazinműsorokat szerkeszt és vezet, folyamatosan követi Veszprém és térsége, valamint a Veszprémi Főegyházmegye híreit.
A Katolikus Krónika a Veszprém Televízió havonta jelentkező vallási műsora, amely már több mint húsz éve mutatja be az érsekség hitéleti és vallási munkáját. Ridavics Pál ebbe a munkába kapcsolódott be
– emelték ki. Hozzátették: szintén a Veszprém Televízió műsorán szerepel a Keresztkérdés – közéleti kérdések katolikus szemmel című vallási magazin, amelynek a díjazott a szerkesztője és műsorvezetője is. Vendégeivel, akik a Veszprémi Főegyházmegye papjai vagy hitüket megvalló világiak, egy-egy közéleti vagy vallási aktuális kérdést tekintenek át – írta a Magyar Nemzet.