Kövess minket!

Egyéb kategória

Tanulj újságíróul!

Tanulható az újságírás? A válasz nyilvánvalóan igen, hiszen még maga Havas Henrik sem született zsurnalisztának. A kérdés inkább az, hogyan tanulható ez a szakma.

Az egyik megközelítés szerint némi általános alapképzés után erre szakosodott tanfolyamokon minden szükséges szakismeret elsajátítható. A másik nézet szerint a tanfolyamok csak a reménybeli újságírók megkopasztására valók, igazi újságírókat csak a szerkesztőségekben képeznek. (Ez a fajta képzés természetesen a “hozz a büféből egy párizsis zsömlét és egy Pöttyös Rudit” jellegű megbízásokkal kezdődik.)

Ha engem kérdezel, én “középutas” vagyok. A tanfolyamokon (legalábbis amiket én ismerek) nem kapsz elég gyakorlati kiképzést, a szerkesztőségi hajtásban viszont senki nem fogja neked elmagyarázni a műfajelméletet. Akármelyik utat is választod, kell néhány jó könyv, amik képesek kitölteni a képzés hézagait. Az egyiket most megtaláltam.

Bevallom, először kissé gyanakodva vettem a kezembe az Első leütést. Méretre, súlyra rendben van, de vajon mit várhatok Tóth Szabolcs Töhötömtől, a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának szerkesztőjétől? (Sajátos ellentmondás, hogy általában éppen az újságírás Nagy Öregjei nem írnak szakmai kézikönyveket. Ők általában inkább az önfényező visszaemlékezéseket imádják.)

Konzervatív megközelítés, a webes témák mellékes kezelése, a “polgári” oldalról hozott példák – nagyjából erre számítottam. Lényegében mindenben tévedtem.

Az Első leütés a szöveges tartalmakat gyártó újságíróknak szól, így kiterjed az internetre is, de nem foglalkozik az online újságírás “szövegen túli” területeivel. A könyv ugyan tartalmazza az alapvető elméleti ismereteket, de mégis nagyon gyakorlatias tudnivalókat ad át. Anyaggyűjtés, a források kezelése, az adatok ellenőrzése, a megszólalások kezelése… Fontosabbnál fontosabb témák.

Az Első leütés súlyos darab, de a rengeteg friss, élő példa miatt egyáltalán nem válik szárazzá. A példák többsége – legnagyobb meglepetésemre – a Népszabadságból és az Indexből származik, de szép számmal találhatunk idézeteket a legismertebb külföldi kiadványokból is. 

A könyv alapvetően a hagyományos újságírással foglalkozik, de ebben a koordináta-rendszerben elég pontosan elhelyezi az online újságírást és a web 2.0-ás tartalomgyártást is. A szerző hangsúlyozza, hogy munkája nem csak a “profiknak”, hanem a bloggereknek és a “civil újságíróknak” is szól.

A 400 oldalt meghaladó könyvhöz a szerző rengeteg szakirodalmat használt föl. Douglas Adamstól Malcolm Gladwellig rengeteg szerző értékes gondolatai épültek bele a könyvbe. Elegánsak a fejezetek elején olvasható klasszikus idézetek is. (Külön örültem, amikor a Médiablogban gyakran emlegetett “ismerősök”, Jeff Jarvis, Dan Gillmor, vagy Sue Charman nevét fedeztem fel.)

Az Első leütés egyszerre tankönyv és szakmai kézikönyv. Ügyes szerkesztése, a megfelelő utalások és ugrópontok használata kiválóan alkalmassá teszi, hogy az érdeklődő nyomon követhessen egy-egy témát. Alapos név- és tárgymutató is segíti a tájékozódást. (Tóth Szabolcs Töhötöm nem csak tanítja, hanem maga is gyakorolja a források átlátható kezelését: a szövegben is rendkívül körültekintően jelzi, mi, honnan, kitől származik.)

A könyvnek saját weboldala is van. Jó dolog, hogy innen letölthető a tartalomjegyzék és az egyik fejezet, megrendelhető a könyv. Sajnálom viszont, hogy nem frissül rendszeresen az itt található blog és hiányolom a könyv elektronikus változatát is.
Azt hiszem, nagyon jó, ha egy hiánypótló könyvön csak ennyi fogást lehet találni.

Egyéb kategória

A konzervatív francia elnök nevét veszi fel a párizsi múzeum

Felveszi Valéry Giscard d’Estaing, a közelmúltban elhunyt francia elnök családnevét a párizsi Orsay Múzeum – jelentette be hétfőn a francia kulturális minisztérium.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Jeremy Lempin

A tárca közleménye emlékeztetett arra, hogy Giscard d’Estaing, aki 1974 és 1981 között volt Franciaország elnöke, “elkötelezetten és határozottan munkálkodott a múzeum megszületésén és annak fejlődését is követte”.

Roselyne Bachelot miniszter a XIX. századi irodalom és művészetek iránti szenvedélyéről ismert kultúremberként méltatta a néhai elnököt, és üdvözölte “azt a nagy leleményességről tanúskodó építészeti és örökségvédelmi lépést, amely egy műemlék megőrzése és annak múzeummá alakítása is volt egyben”.

A XIX. századi művészeteknek, mindenekelőtt az impresszionista festészetnek szentelt Orsay Múzeumot egy volt pályaudvar épületében alakította ki a francia állam Valéry Giscard d’Estaing kezdeményezésére, de a kulturális intézményt már utóda, Francois Mitterrand avatta fel.

A nemzetgyűlés csütörtökön egyhangúlag fogadta el azt a határozati javaslatot, amely alapján az Orsay Múzeum és a hozzá tartozó Orangerie kiállítóhely felveszi a volt államfő nevét. A kulturális tárca jelezte, hogy a döntést a néhai elnök családjának jóváhagyásával hozta meg a kormány.

Franciaországban megszokott, hogy nagy modern kulturális intézmények felveszik azon elnök nevét a halála után, akinek a mandátuma alatt, illetve kezdeményezésére jöttek létre. A Modern Művészetek Múzeuma így lett Pompidou Központ, az új nemzeti könyvtár Francois Mitterrand nevét viseli, míg az őshonos kultúrák civilizációit és művészeti örökségét bemutató Quai Branly Múzeum a közelmúltban kapta meg Jacques Chirac nevét.

Tovább olvasom

Egyéb kategória

Zamárdi eltávolodhat a fesztiváloktól

Zamárdi már csak egyéves szerződést kíván kötni a Balaton Sound szervezőivel, ugyanakkor megállapodást írt alá arról, hogy a Balaton-átevezés idén nyártól Zamárdiba költözik – közölte Csákovics Gyula (független) polgármester kedden az MTI-vel.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Mint elmondta, régóta komoly feszültséget okoz, hogy a fesztiválok (az előkészületekkel és utómunkálatokkal) a nyári főszezon nagy részében, hat héten át lefoglalják a település másfél kilométernyi szabad partszakaszát. Hozzátette, múlt nyáron, amikor a rendezvények a koronavírus-járvány miatt elmaradtak, “NDK-s időket idéző” tömegek lepték el ezt a parti részt.

A turizmusból élő vendéglátósok, szállásadók nem is panaszkodtak, az önkormányzatnak viszont 130 millió forintos bevételkiesést jelentett, hogy nem szedhetett közterület-használati és parkolódíjakat – jegyezte meg.

“Megítélésem szerint a lakosság többsége szívesebben látna már Zamárdiban sportrendezvényeket, mint nagyfesztiválokat, és a világ sem afelé halad, hogy több tízezer ember zsúfolódjon össze napokig egy helyen” – fogalmazott a polgármester.

Hozzátette, idén már nem öt évre, hanem csak egy évre kötnének megállapodást a Balaton Sound és a Strand fesztivált szervező Sziget Kft.-vel, szigorú feltételekkel, és dupla bérleti díjért. A hétvégéig várják a választ, hogy a szervezők elfogadják-e a település feltételeit.

Ha a járvány miatt az idén nem tarthatóak meg ezek a fesztiválok, opcionálisan egy évvel meghosszabbítható lenne a megállapodás, de aztán a mintegy 2500 lakosú Zamárdi végleg szeretne megválni a napi 25-30 ezres tömeget vonzó Balaton Soundtól és a hasonló nagyfesztiváloktól – mondta Csákovics Gyula.

Közölte azt is, Zamárdi önkormányzata szerződést kötött a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel arról, hogy Fonyód-Badacsony helyett Zamárdi-Tihany, illetve Zamárdi-Balatonfüred között, vagyis egy rövidebb és egy hosszabb távon rendezik meg idén – a tervek és a lehetőségek szerint júliusban – a Balaton-átevezést.

Elmondása szerint az önkormányzatot a szövetség kereste meg azzal, hogy a fonyódi helyszínt “kinőtte” a több ezres tömeget vonzó sportrendezvény. A távlati tervek arról szólnak, hogy a Balaton-átevezés egy több napos, strandi sportágakat is befogadó, családi tömegsportrendezvénnyé nője ki magát – mondta Zamárdi polgármestere.

Tovább olvasom

Egyéb kategória

Problémák vannak a zöld reklámokkal

A GVH is részt vett az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózatának (CPC) közös vizsgálatában.

Közzétéve:

Pixabay

A tagállami hatóságokból álló Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (Consumer Protection Cooperation Network – CPC) közös vizsgálata 2020 októberében és novemberében tekintette át az online kereskedelemben használt, környezetbarát jellegre és fenntarthatóságra vonatkozó reklámállításokat – számolt be róla a GVH. Az összehangolt akció (úgynevezett sweep) során a hatóságok összesen 344, online értékesített termék és szolgáltatás környezeti jellemzőire vonatkozó állításait ellenőrizték különböző szektorokban (pl. textiltermékek, kozmetikumok, háztartási eszközök), hogy felmérjék azok megbízhatóságát és egyértelműségét.

A feltártak alapján a hirdetések nagy része (59%-a) nem biztosított a fogyasztók számára könnyen elérhető bizonyítékokat állításai alátámasztására. A reklámok 37%-a sugallta félreérthető állításokkal, hogy a vállalkozás tevékenysége nincs negatív hatással a környezetre, vagy kizárólag pozitív hatással bír. A vizsgálat emellett 7 olyan hirdetést is feltárt, amely valamely környezetvédelmi tanúsító szervezet támogatását vagy jóváhagyását állította valótlanul.

Az állítások összességét tekintve elmondható, hogy 42%-uk esetében feltételezhető azok valótlan vagy megtévesztő jellege. Pozitívumként emelhető ki, hogy az esetek 76%-ában az állítások nyelvezete érthető volt.

Az európai vizsgálattal egyidejűleg a 65 ország fogyasztóvédelmi szervezeteit tömörítő, nemzetközi ICPEN hálózat (International Consumer Protection and Enforcement Network) is lefolytatta azonos célú ellenőrzését, mely hasonló tendenciákról számol be.

A magyar versenyhatóság korábban már figyelmeztette a fogyasztókat az ilyen típusú, megtévesztő hirdetésekre, tavaly decemberben pedig közzétette úgynevezett „Zöld marketing” tájékoztatóját, hogy segítse a vállalkozásokat a környezetbarát jellegre és fenntarthatóságra vonatkozó, megfelelő reklámgyakorlat kialakításában – jegyzi meg a GVH.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom