Kövess minket!

Egyéb kategória

Személyre szabott újságok

A személyre szabott újságok témája már szinte örökzöldnek számít. Igazi áttörés eddig nem született ezen a területen. Talán már nem is fog.

A hagyományos média egyik leggyengébb pontja, hogy ugyanazt az információcsomagot kínálja minden olvasó számára. Engem például nem érdekel a sport, csak átlapozom a mezőgazdasági híreket, mégis meg kell vennem ezeket a rovatokat is. A hagyományos technológia (tördelés, nyomtatás) nem teszi lehetővé, hogy akár minden olvasó számára saját újság készüljön.

Az ezredforduló utáni évek a kezdőlapok bűvöletében teltek. Akkor egyértelműen úgy tűnt, hogy a „homepage” a legnagyobb érték, hiszen ide érkeznek a látogatók, hatékony szerkesztéssel, megfelelő webergonómiával innen lehet elirányítani őket a belső oldalakra. (Ebből is következik, hogy mindenki arra próbálta rávenni a látogatóit, hogy az ő oldalát állítsa be kezdőlapnak, de legalább tegye el a könyvjelzőjébe.)

Egyéb kategória

Magyar fotósok és filmesek képeit mutatja be a Műcsarnok Kolozsváron

A budapesti Műcsarnok két korábbi kiállításának anyagából mutat be válogatást a Művészek a kamera fókuszában – Magyar fotósok és filmesek fényképei című kiállítás, amely szerdától látható Kolozsváron, a Bánffy-palotában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A június 5-ig nyitva tartó tárlat a Műcsarnok A Fotográfiák képzőművészekről, valamint Filmesek fotói című kiállításainak anyagából szemezget. Mindkét tárlatot az intézmény 125 éves jubileuma alkalmából szervezte – tájékoztatta a Műcsarnok az MTI-t hétfőn.

A képzőművészekről készült képek közül Kolozsváron 12 kortárs fotóművész munkáit láthatja a közönség. A magyar fotótörténet rangos képviselőinek képein alkotás közben vagy beállított műtermi pózban jelennek meg festők, szobrászok, grafikusok, médiaművészek. A válogatás széles spektrumot mutat be: a legkorábbi kép 1964-ben, a legutóbbi 2020-ban készült.

A Bánffy-palotában rendezendő kiállításon határon túl is ismert művészek jelennek meg. Egyebek mellett Erdélyi Lajos által lencsevégre kapott alkotók többsége Kolozsváron, a Ion Andreescu Egyetemen szerzett diplomát.

A filmesek közül a kolozsvári kiállításon 25 alkotó képei szereplenek. Olyanoké, akik az ötvenes-hatvanas években, a modernizmussal pályára lépő nagy nemzedék tagjai voltak, és több album is fűződik a nevűkhöz. Az alkotók valamilyen módon kötődnek Erdélyhez: itt születtek, itt végezték egyetemi tanulmányaikat, forgatták valamelyik filmjüket, vagy fényképeket készítettek az erdélyi tájról, épületekről, emberekről. Emellett olyan rendezők és operatőrök képei is bekerültek a válogatásba, akik a két médium – film és fotó – kapcsolatát izgalmasan ragadták meg – olvasható a tájékoztatóban.

Visszatérő motívuma a fotóknak a városkép, a szocioportré, az absztrakt vagy kalligrafikus jelleg, illetve a groteszk, ironikus hangvétel. A kiállítás bemutatja, hogy a legkülönfélébb korszakban, filmtípusban, műfajban és stílusban dolgozó magyar filmesek közül milyen sokan gyakorolták és gyakorolják ma is a fotográfiát a filmezéssel egyenrangú médiumként – áll a tájékoztatóban.

Tovább olvasom

Egyéb kategória

Megsértette a 444 a választási eljárásról szóló törvényt

A gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatos politikai hirdetésüket kifogásolta a Nemzeti Választási Bizottság.

Közzétéve:

Közleményt adott ki a 444.hu, amelyben az áll, hogy a portál megsértette a választási eljárási törvényt. A pontos közlemény így szól:

„A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 444.hu oldalt kiadó Magyar Jeti Zrt. megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 148. § (2) bekezdését azzal, hogy a 444.hu internetes sajtótermékben 2022. március 8-án közzétett »Olvass a sorok között Népszavazz te is érvénytelenül április 3-án! X Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz X ervenytelenul.hu« tartalmú politikai hirdetést úgy tette közzé, hogy az más médiatartalmaktól nem volt megkülönböztethető.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság mint a 444.hu internetes sajtótermékben 2022. március 8-án közzétett »Olvass a sorok között Népszavazz te is érvénytelenül április 3-án! X Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz X ervenytelenul.hu« tartalmú politikai hirdetés megrendelői megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 148. § (2) bekezdését azzal, hogy a politikai hirdetésen nem tüntették fel a megrendelő nevét és székhelyét” – idézte a portál közleményét a Mandiner.

Tovább olvasom

Egyéb kategória

Manipulálja a koronavírussal kapcsolatos információkat a német közmédia

A közszolgálati műsorszolgáltató korábbi munkatársa szerint a csatorna manipulálja a járvánnyal kapcsolatos információkat és nem tűri meg a kritikus véleményeket. Emellett – az egykori alkalmazott szerint – a pénzekkel is visszásan bánik a csatorna, sőt az álhírektől sem riad vissza.

Közzétéve:

Katrin Seibold évekig dolgozott újságíróként a Zweites Deutsches Fernsehen (ZDF) német közszolgálati csatornának, nemrég azonban elhagyni kényszerült a televíziót. A nő most azzal vádolta meg korábbi munkaadóját, hogy manipulálja a koronavírussal kapcsolatos történéseket és információkat, a kritikákat pedig nem tűri meg – írja a Junge Freiheit.

A nő arról panaszkodott, hogy a ZDF szándékosan ellaposította az összes olyan riportját, amelyben objektíven szerette volna megvizsgálni a történéseket, a műsor vendégeit is úgy választották meg, hogy véletlenül se lehessen kritikus hangvételt közvetíteni.

“Hasonló történt egy kolléganőmmel is, akinek a műsorában a meggyőződése és az előzetesen kidolgozott koncepciója ellenére újra kellett vágnia a riportjait”

– mesélte a ZDF egykori újságírója. A csatorna olyan műsorokba nyúlt bele, amelyekben a vendégek a vírussal kapcsolatos témákról vitáztak, például a szövetségi kormány járványkezelési stratégiájáról. Seibold szerint a vírus szélesebb terjedése után egyre nehezebb volt kritikát megfogalmazni, a csatorna ugyanis nem tűrte a negatív hozzászólásokat.

Az újságíró azt is állította, hogy a ZDF “álhíreket” gyárt. Elmondta, hogy tanúja volt annak, amikor például a 2003-as iraki háború előtt a ZDF megrendezett jeleneteket kért New Yorkban. Egy olyan riportot kellett forgatniuk a kollégáknak, amely a lakosság állítólagos pánikjáról szólt volna egy iraki gáztámadás előtt.

Katrin Seibold szerint a pénzekkel is furcsán bánik a ZDF, azokat “rendkívül kétes módon használják fel”. A dolgozók sok esetben nem is tudnak róla, hogy rengeteg pénze van a műsorszolgáltatónak, például van egy “saját alkalmazottja, aki műtárgyakat vásárol a csatornának”. Az újságírókra és a fejlesztésekre ugyanakkor nem hajlandó költeni a ZDF.

Nem Seibold az első újságíró, aki éles kritikát fogalmazott meg, miután elhagyta a közszolgálati médiát – számolt be róla a V4NA hírügynökség. Simone Standl, az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány regionális közszolgálati csatornája, a WDR egykori műsorvezetője arról mesélt, hogy a vezetők lenézik az idősebb közönséget és egyáltalán nem tartják szükségesnek az olyan műsorokat, amelyek ennek a társadalmi csoportnak szólnak.

“Többször is hallottam a vezetőségünktől azt a kijelentést, hogy az öregek úgyis meghalnak. Véleményük szerint ezek a hűséges nézők “úgyis a táskában” vannak, nem tartoznak a “hódítási célcsoportba”

mondta Standl, aki azt is megjegyezte, hogy a “sokszínűség nevében” egyre több dolgozót cserélnek le migrációs hátterű alkalmazottakra.

Tovább olvasom