Kövess minket!

Egyéb kategória

Ideért a ″Facebook forradalom″?

A Facebook nem csinál forradalmat, viszont a különböző megmozdulások szervezését és az eseményekről való tudósítást megkönnyíti a közösségi hálózat

Nemrég még “fotelből” figyeltük, hogyan szervezik meg magukat az Arab Tavasz tüntetői a közösségi hálózatok segítségével. Arról vitatkoztunk, hogy a Facebook és a Twitter vajon katalizátorai, vagy csak eszközei az eseményeknek. (Én akkor is azon a véleményen voltam, hogy a közösségi eszközök önmagukban ártalmatlanok, cicás képek megosztásával még senki sem robbantott ki forradalmat.)

Azóta tapasztalhattuk, milyen jól használható a Facebook, amikor amorf, hagyományos háttérrel és infrastruktúrával nem rendelkező erők próbálják megszervezni magukat. Kiderült azonban, hogy a Facebookon ezek a szerveződések nagyon hamar elérnek saját határaikhoz, a 3. szintű, még mozgósítható “ismerősökig”, onnan pedig nincs tovább. Az újabb beszervezhetőnek tűnő ismerősöket már régen beszervezte valaki (vagy egyenesen ők a szervezők). Budapest falu-jellege (mindenki ismer mindenkit), illetve az elmúlt húsz évbe belesavanyodottak hozzáállása (tüntessenek a többiek, én majd nézem a tévében) erősen behatárolja a tömeges megmozdulások szervezésének lehetőségeit.

Egyéb kategória

Bemutatták Az ország háza című dokumentumfilmet (videó)

Az Országház épülete mindenekelőtt a magyar lélek és sors által formált alkotó erők nagyszerű bizonyossága, a magyar nemzeti géniusz egyik megnyilvánulása. Erről Kövér László beszélt Az ország háza című dokumentumfilm díszbemutatóján.

Közzétéve:

MTI/Purger Tamás

Az Országház múltját és jelenét, építészetét és művészetét ilyen összetetten bemutató dokumentumfilm korábban nem készült. A film egy közös jubileumi ajándék az idén éppen 120 éves Országház részére

– mondta az Országgyűlés elnöke a Főrendiházi ülésteremben mondott köszöntőjében.

Mint fogalmazott, az épületet egykor elődeink alakították, ma pedig az épület alakít bennünket, eszméinkben, életérzésünkben, nemzeti ambícióinkban, és elhivatottságunkban. “Az Országház a magyar államiság, hanem a nemzet önállóságának és szuverenitásának jelképe, az UNESCO által elismert és védett világörökségi helyszín része”.

A házelnök arról is szólt, hogy az Országházban Andrássy Gyula egykori miniszterelnök politikai nagyságához méltó Steindl Imre szakmai, mérnöki tehetsége.

Mi, akik hiszünk a nemzeti géniuszban, soha el nem múló hálával emlékezünk Andrássyra, Steindlre és társaira, akik egy adott történelmi korban alázatos és eredményes eszközei voltak a magyar alkotóerőnek. Holott voltak és ma is vannak olyanok, akik ezt soha nem tudják nekik megbocsátani

– mondta Kövér László.

Felidézte, hogy a korabeli pesti progresszió képviselői, köztük Ignotus megkísérelték megakadályozni Steindl Imre pályaművének győzelmét, a terv megvalósulását, és később lekicsinylően írt az épületről a Nyugat című lap is. Megjegyezte azt is, hogy 2010 után a balliberálisok a Kossuth tér eredeti állapotának visszaállítását bírálták.

Kövér László hangsúlyozta: az Országház épületét az elmúlt néhány esztendőben a világ turisztikai, építészeti látványosságait rangsoroló különböző honlapokon az első helyre is rangsoroltak. “Az épület falai között megforduló látogatók száma az év végére valószínűleg eléri a 650 ezer főt” – tette hozzá.

Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt emelte ki, hogy az Országház csodálatos épülete maga a történelem, megérdemelt egy átfogó, a történetét a kezdetektől napjainkig bemutató filmet.

Ez lehetővé teszi, hogy az épületsétákon elhangzó érdekes tudnivalókon kívül még jobban megismerhessük ennek a csodálatos épületnek a titkait, el nem mondott történeteit. Hozzátette: hogy ezt elmeséljék, erre a film a legalkalmasabb eszköz. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alkotás született

– jegyezte meg Káel Csaba.

Az ország háza című dokumentumfilm rendező-operatőre Nagy András, a narrátor a Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismert amerikai színésznő, Ema Horvath. A művet a Budamount Film készítette a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az Országház Filmműhely együttműködésével.



A 2023 tavaszán forgatott alkotás a neogótikus stílusú, 268 méter hosszú, 96 méter magas, több mint 17 ezer négyzetméteres épületének történelmi, iparművészeti és építészeti gazdagságát mutatja be a nemzetközi közönségnek, közelebb hozva Magyarország ezeréves történelmének sorsfordító pillanatait is.

A filmből kiderül például, hogyan vészelte át a második világháborút az épület, amelyet néhány hónap alatt több száz gyújtóbomba és aknatalálat ért. A filmhez nagyon sok olyan technikai eszközt – például drónokat, nagyfényű objektíveket – használtak, amelyek korábban még nem voltak elérhetőek. Így az épületnek olyan pontjait is meg tudták közelíteni, amelyeket még soha senki nem látott.

A nézők az Országházról készített felvételek mellett szakértőkkel készített interjúk részleteit is láthatják, megismerhetik azokat a heves vitákat, amelyek a 19. században zajlottak az építendő parlament stílusáról. A film felidézi a Tisza István későbbi miniszterelnök elleni 1912-es sikertelen parlamenti merényletet, drámai képsorokkal idézi fel, hogy az 1920-as évek elején, a téli hónapokban majdnem háromszáz olyan gyereket szállásoltak el az Országház üres helyiségeiben, akik a trianoni döntés miatt elcsatolt területekről érkeztek Budapestre. Archív felvételről látható az a felvétel, amely 1956 őszén megörökítette, ahogy egy fiatal férfi felkapaszkodik a Parlament kupolájának 96 méter magas csúcsára, hogy leszerelje a vörös csillagot.

Az ország háza várhatóan streamingszolgáltatók kínálatában is megjelenik House of Hungary címen. A dokumentumfilmet június 14-én a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatják be a közönségnek.
A díszvetítésen jelen volt Áder János volt köztársasági elnök, Varga Zsolt András, a Kúria elnöke, valamint a film készítői is.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond Az ország háza című dokumentumfilm díszbemutatóján a Parlament Főrendiházi üléstermében 2024. június 11-én

Tovább olvasom

Egyéb kategória

Al Pacinóval és John Travoltával forgatnak új thrillert a Kennedy-gyilkosságról

Mellettük Viggo Mortensen, Shia LaBeouf, Rebecca Pidgeon és Courtney Love neve is olvasható David Mamet Assassination című filmje sztárszereposztásában, a forgatás szeptemberben kezdődik Kanadában.

Közzétéve:

John Travolta amerikai színész az Egy este John Travoltával című rendezvényen Sydney-ben 2019. november 6-án, fotó: MTI/EPA/AAP/Dan Himbrechts

A tervezett alkotást az Archlight produkciós cég mutatja be a cannes-i nemzetközi filmvásáron adta hírül a Deadline.com nyomán az MTI.

Az Assassination forgatókönyvét a Pulitzer-díjas, Oscar-jelölt David Mamet írta Nicholas Celozzival, és a rendezői székben is Mamet ül majd.

A Kennedy-gyilkosságot Mamet egy maffiafőnök szemszögéből idézi fel. A rendező koncepciója szerint Kennedy meggyilkolását Sam Giancana chicagói maffiafőnök rendelte el, bosszúból, amiért az elnök szembefordult vele megválasztása után, holott a maffia támogatta a megválasztását. Oliver Stone JFK című 1991-es filmjében is fontos szerepet kapott a Kennedy-gyilkosságnak ez a szála.

A társforgatókönyvíró Celozzi az unokaöccse Giancanának. A film operatőre az Oscar-díjas Robert Elswitt, producere pedig Corey Large és Nicholas Celozzi. A produkciót, amelynek forgatása szeptemberben kezdődik Vancouverben, a 308 Enterprises finanszírozza.

Mamet drámaíróként a Glengarry Glen Ross és Speed-the-Plow című darabjaiért kapott Pulitzer-díjat és Tony-jelölést. Az Amikor a farok csóválja és Az ítélet című filmek forgatókönyvéért pedig Oscar-díjra jelölte az amerikai filmakadémia. Legismertebb forgatókönyvírói munkái közé tartozik még A postás mindig kétszer csenget, Az érinthetetlenek, a Hoffa és a Hannibal. Ő írta a Glengarry Glen Ross című film forgatókönyvét is, amelynek főszerepét Pacino játszotta.

Tovább olvasom

Egyéb kategória

A Veszprém Televízió munkatársáé lett a Szalézi-sajtóösztöndíj

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kedden este átadta az idei Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat, amelyet ebben az évben Ridavics Pál kapott, aki több mint tíz éve dolgozik kommunikációs területen. Ridavics Pálnak a díjat Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke adta át ünnepélyesen a Központi Papnevelő Intézet dísztermében, Budapesten.

Közzétéve:

Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír

A díjátadást megelőzően, szentmisén közösen imádkoztak az újságírókért az intézet kápolnájában.

A díjazott laudációjában kifejtették, hogy Ridavics Pál a Veszprém Televízió oszlopos és elismert tagja, de munkája nem korlátozódik a vármegyeszékhelyre, hiszen ő az M1 hírcsatorna Veszprém vármegyei tudósítója, továbbá rendszeresen jelennek meg anyagai a köztelevízió M2, M5 és Duna csatornáin is. A Veszprém Televízióban híradásokat és közéleti magazinműsorokat szerkeszt és vezet, folyamatosan követi Veszprém és térsége, valamint a Veszprémi Főegyházmegye híreit.

A Katolikus Krónika a Veszprém Televízió havonta jelentkező vallási műsora, amely már több mint húsz éve mutatja be az érsekség hitéleti és vallási munkáját. Ridavics Pál ebbe a munkába kapcsolódott be

– emelték ki. Hozzátették: szintén a Veszprém Televízió műsorán szerepel a Keresztkérdés – közéleti kérdések katolikus szemmel című vallási magazin, amelynek a díjazott a szerkesztője és műsorvezetője is. Vendégeivel, akik a Veszprémi Főegyházmegye papjai vagy hitüket megvalló világiak, egy-egy közéleti vagy vallási aktuális kérdést tekintenek át – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom