Kövess minket!

Egyéb kategória

Facebook-variációk napilapokra

Rövid időn belül saját Facebook appal rukkolt ki a WSJ.com, a Washingtonpost.com és a Guardian.uk. Eddig szerzett tapasztalataimat az alábbiakban foglalom össze.

A Facebook a továbbfejlesztésnek becézett öngyilkossági kísérletek folyamatos bonyolítás ellenére is él és virul. Az online napilapok is szeretnének kapni egy keveset ebből az életerőből. A baj csak az, hogy eddig még nem vált egyértelművé, mi hozza be és mi viszi el a forgalmat. Egy dolog biztos: a cikkek linkjeinek automatikus kirakása a közösségi oldalakra nem elég.

Az elmúlt hónapokban 3 vezető napilap háromféle megoldással próbálkozott. Vajon melyik az “igazi”?

WSJ – WSJ Social

A WSJ Social (egyelőre) ingyenes Facebook-alkalmazás, aminek segítségével a Facebookon belül, vagyis imádott közösségi hálózatod elhagyása nélkül olvashatod a Wall Street Journal (egyes) cikkeit.

A mostanában divatos, csupán képekből és főcímekből összeállított címlapról azonnal a kiválasztott cikkoldalra juthatsz. A cikkek megjelenítése korrekt, reklámot – világosan elkülönítve – csak az oldal tetején találsz. Ha finoman is, de folyamatosan próbálnak rávenni, hogy menj át az újságág honlapjára. Akinek nincsenek kötélből az idegei, az idővel át is megy, mert a Social Reader lebutított lehetőségei messze nem nyújtanak annyit, mint a honlap.

A WSJ Social leginkább azoknak az olvasóknak szól, akik továbbra sem cikkekben, hanem kiadványokban gondolkodnak, örömmel lapozgatnak, nézelődnek és szívesen veszik a szerkesztői ajánlatokat.

Washington Post – Social Reader

A Washington Post más utat választott. Saját cikkeinek “áthúzása” helyett inkább hírgyűjtőt épített és a partnerek anyagai közé rakosgatja be saját cikkeit. A WaPo az év elején rukkolt ki saját, a Google News alternatívájának szánt Trove hírgyűjtőjével, ennek lebutított, lényegesen kevesebb forrásra leszűkített, viszont a Facebookon belül (ingyenes alkalmazásként) működő változata a Social Reader.

A “social” itt nem csak azt jelenti, hogy a hírgyűjtő a Facebookon működik, hanem azt is, hogy láthatod, hogy az alkalmazást használó ismerőseid közül ki melyik cikket olvasta (pontosabban: melyik cikket nyitotta meg). Ez sokszor érdekesebb információ, mint maga a cikk.

The Guardian on Facebook

A Guardian a múlt héten napvilágot látott variációja inkább a WSJ Socialra emlékeztet, mivel saját tartalmát adja közre Facebook alkalmazás segítségével. A WSJ megoldásával szemben a Guardian nem erőlteti az alkalmazáson belüli lapozgatást, lehetővé teszi, de nem nyomja erősen a webes kiadásra való átkattintást. Természetesen itt is követheted ismerőseid aktivitását. A Guardian szerkesztői úgy gondolják, hogy itt az ideje feloldani a korábban praktikus okokból létrehozott tartalmi csomagokat, ezért az egyes rovatoknak önálló Facebook oldalt hoztak létre. Külön-külön így nem olyan mutatós ugyan a rajongók száma, viszont egyértelműen különválnak az egyes tartalmak és az egyes célcsoportok. A Guardian on Facebook alkalmazásból ezek az oldalak is közvetlenül elérhetők.

Itt tartunk jelenleg. Minden jel arra mutat, hogy egyik alkalmazás sem fogja megváltoztatni a média fejlődésének az irányát, inkább kiegészítő szerepet játszanak. Mindhárom alkalmazás mögött az “ott kell lenni, ahol az emberek vannak” gondolat , illetve az osztódva szaporodást illető remény munkálkodik.

Szép dolog, hogy a nagy kiadványok ilyen új alkalmazásokkal ajándékoznak meg bennünket. Szeretjük is ezért őket, de kérdés, hogy elég-e ez nekik? Közvetlen bevételt láthatóan csak a WSJ Social termel. (Nem hinném, hogy ez meghatározó elem lenne a WSJ bevételi tervében.) Hoznak az alkalmazások új érdeklődőket? Képesek lesznek-e őket új előfizetővé, de legalább új reklámfogyasztóvá konvertálni? Sokakkal együtt én is izgatottan várom a válaszokat ezekre a kérdésekre!

Egyéb kategória

Gigantikus takarítást tart az Apple és a Google

Közelít a millióhoz a vállalatok mobilos boltjaiból idén eltüntetett appok száma.

Közzétéve:

Az Apple és a Google nagy egyetértésben megkezdték az elmúlt hónapokban az App Store és a Play Áruház kitakarítását, a fejlesztőik által magukra hagyott és a mobilozók által nem használt szoftverek eltüntetését. A folyamatos tisztogatás fő okai, hogy az érintett appok és játékok hozzájárulnak az aktívan fejlesztett termékek eltemetéséhez a keresési találatokban, továbbá műszakilag és jogilag sem feltétlenül felelnek meg az aktuális adatvédelmi sztenderdeknek.

Pixalate csalásvédelmi cég beszámolója szerint az Apple és a Google nem aprózzák el a régi appok útból való eltakarítását: míg az idei első negyedévben 220 ezer, addig a második negyedévben már 592 ezer magára hagyott terméket tüntettek el az alkalmazásboltjaikból, így az első félévben 812 ezernél járt a szanálás mérleg – tudósított az Origó.

Tovább olvasom

Egyéb kategória

Magyar fotósok és filmesek képeit mutatja be a Műcsarnok Kolozsváron

A budapesti Műcsarnok két korábbi kiállításának anyagából mutat be válogatást a Művészek a kamera fókuszában – Magyar fotósok és filmesek fényképei című kiállítás, amely szerdától látható Kolozsváron, a Bánffy-palotában.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A június 5-ig nyitva tartó tárlat a Műcsarnok A Fotográfiák képzőművészekről, valamint Filmesek fotói című kiállításainak anyagából szemezget. Mindkét tárlatot az intézmény 125 éves jubileuma alkalmából szervezte – tájékoztatta a Műcsarnok az MTI-t hétfőn.

A képzőművészekről készült képek közül Kolozsváron 12 kortárs fotóművész munkáit láthatja a közönség. A magyar fotótörténet rangos képviselőinek képein alkotás közben vagy beállított műtermi pózban jelennek meg festők, szobrászok, grafikusok, médiaművészek. A válogatás széles spektrumot mutat be: a legkorábbi kép 1964-ben, a legutóbbi 2020-ban készült.

A Bánffy-palotában rendezendő kiállításon határon túl is ismert művészek jelennek meg. Egyebek mellett Erdélyi Lajos által lencsevégre kapott alkotók többsége Kolozsváron, a Ion Andreescu Egyetemen szerzett diplomát.

A filmesek közül a kolozsvári kiállításon 25 alkotó képei szereplenek. Olyanoké, akik az ötvenes-hatvanas években, a modernizmussal pályára lépő nagy nemzedék tagjai voltak, és több album is fűződik a nevűkhöz. Az alkotók valamilyen módon kötődnek Erdélyhez: itt születtek, itt végezték egyetemi tanulmányaikat, forgatták valamelyik filmjüket, vagy fényképeket készítettek az erdélyi tájról, épületekről, emberekről. Emellett olyan rendezők és operatőrök képei is bekerültek a válogatásba, akik a két médium – film és fotó – kapcsolatát izgalmasan ragadták meg – olvasható a tájékoztatóban.

Visszatérő motívuma a fotóknak a városkép, a szocioportré, az absztrakt vagy kalligrafikus jelleg, illetve a groteszk, ironikus hangvétel. A kiállítás bemutatja, hogy a legkülönfélébb korszakban, filmtípusban, műfajban és stílusban dolgozó magyar filmesek közül milyen sokan gyakorolták és gyakorolják ma is a fotográfiát a filmezéssel egyenrangú médiumként – áll a tájékoztatóban.

Tovább olvasom

Egyéb kategória

Megsértette a 444 a választási eljárásról szóló törvényt

A gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatos politikai hirdetésüket kifogásolta a Nemzeti Választási Bizottság.

Közzétéve:

Közleményt adott ki a 444.hu, amelyben az áll, hogy a portál megsértette a választási eljárási törvényt. A pontos közlemény így szól:

„A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 444.hu oldalt kiadó Magyar Jeti Zrt. megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 148. § (2) bekezdését azzal, hogy a 444.hu internetes sajtótermékben 2022. március 8-án közzétett »Olvass a sorok között Népszavazz te is érvénytelenül április 3-án! X Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz X ervenytelenul.hu« tartalmú politikai hirdetést úgy tette közzé, hogy az más médiatartalmaktól nem volt megkülönböztethető.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság mint a 444.hu internetes sajtótermékben 2022. március 8-án közzétett »Olvass a sorok között Népszavazz te is érvénytelenül április 3-án! X Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz X ervenytelenul.hu« tartalmú politikai hirdetés megrendelői megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 148. § (2) bekezdését azzal, hogy a politikai hirdetésen nem tüntették fel a megrendelő nevét és székhelyét” – idézte a portál közleményét a Mandiner.

Tovább olvasom