Kövess minket!

Egyéb kategória

Digitális sikerreceptek

Azok közül, akik az ezredforduló idején felismerték az internet felhajtóerejét néhányan gazdagok lettek. Akik nem sikerült, azokra nem emlékszünk.

Dunder Krisztián kíváncsi. És türelmes is. Nemcsak kérdezni szeret, de végig is hallgatja beszélgetőtársait. Nyilván a jó kérdéseknek és az “értő figyelemnek” is köszönhető, hogy szeretnek vele beszélgetni. Ilyen beszélgetések eredménye a nemrég megjelent Digitális sikertörténetek című könyv is.

A könyvben 9 sikeres hazai vállalkozás történetét mesélik el maguk a vállalkozók. A ma sikeres internetes cégek többsége a “dotcom láz” idején indult. A baj csak az volt, hogy az amerikai lázból itthon legfeljebb csak egy kis hőemelkedés érződött. Akik ennek hatására bele mertek vágni egy vállalkozásba, azok vagy nagyon bátrak, vagy pedig nagyon felelőtlenek voltak. A könyvben szereplő vállalkozások általában minimális tőkével, rengeteg lelkesedéssel indultak, majd sok éves küzdelem, önkizsákmányolás után, a dotcom-kiábrándulást is túlélve jutottak el oda, hogy profitot is termeljenek. Üzleti modell? Többnyire menet közben “lett”. Üzleti terv? Ilyenje induláskor talán csak a NetPincér.hu-nak volt.

Hagyományos kérdés-válasz interjúkat találunk a kötetben. Krisztián visszafogottan kérdez, soha nem tolakszik riportalanyai elé. Nincsenek hosszadalmas “értelmező kérdések”, legfeljebb néha röviden összefoglal, megerősíttet egy-egy hosszabb gondolatmenetet.

Aki próbált már interjút készíteni, tudja, hogy iszonyú nehéz munka. Az élőben működő szöveg a diktafonról leírva suta. Ha túlságos stilizálod a szöveget, akkor kiirtod belőle a beszélő egyéniségét. Az első 100 oldal után úgy éreztem, hogy szívesebben olvasnék egy olyan könyvet, amiben többet tudhatok meg a szereplőkről. Milyen emberek? Milyen személyiségek? Hogyan viselkednek akkor, amikor nincs előttük a mikrofon? Azután be kellett látnom, hogy egy ilyen könyv megírásához itthon nem csak a pénz hiányzik, hanem a megfelelő méretű pálya is. Magyarországon – különösen egy szűk szakmában –  valamennyien túl közel vagyon egymáshoz ahhoz, hogy egy ilyen könyvből ne legyen gigantikus sértődés.

Ahogy azután tovább haladtam a digitális sikertörténetek mentén arra jutottam, hogy mégsem annyira egyformák ezek az emberek. Az egyik kevesebbet beszél, a másikból dől a szó. Ha a simára csiszolt mondatok szerkezetéből nem is, a mondanivalóból érződnek jelentős kulturális különbségek is.

Ez a könyv az én elmúlt 12 évem története is. Nem azért, mintha én is internetes milliárdossá váltam volna, hanem mert én is éppen azokban az években kezdtem el hivatásszerűen az internettel foglalkozni, amikor a könyv szereplői megalapították vállalkozásaikat. (Néhányukkal találkoztam is abban az időben, amikor szintem minden “hivatásos internetező” ismerte a másikat.) Én persze akkor is a tartalomszolgáltatásban utaztam, azt szeretettem, abban hittem. Ebben inkább csak speciális területeken születtek pénzben is mérhető eredmények. Ilyen a könyvben is szereplő Portfolio.hu, vagy a valamiért kimaradt HáziPatika.com, vagy a Port.hu. (Remélem, majd a bővített második kiadásba ők is bekerülnek.) Jellemző, hogy a hírmédia egyik szereplője, így a vizsgált időszak legnagyobb sikertörténete sem került be a könyvbe. Természetesen az Indexről van szó, ami egy maroknyi ember lelkes, (fél)amatőr ember játszóteréből vált a hazai média meghatározó szereplőjévé. Ez a siker jelenleg forintokban nehezen mérhető.

Rendben, 9 vállalkozásnak sikerült. Nekem még eszembe jutott másik 2. (Na jó, 2,5 ha még ide veszem a Hírkereső.hu automatikus pénzgyárat is.) Ennyi digitális vállalkozás indult eddig Magyarországon? Hol vannak a többiek? Mi van azokkal a vállalkozásokkal, amik pénz, kitartás, szerencse híján elbuktak? Tanulságos volna róluk is olvasni!

Mi számomra a Digitális sikertörténetek “üzenete”? Először is az, hogy meg kell érezned a levegőben a következő trendet. (A sikeresek klónozása is hozhat némi pénzt, de az már egy másik üzletág.) Utána rengeteget kell dolgoznod úgy, hogy jó ideig nem vehetsz ki pénzt a vállalkozásból. Végül, ha sikeressé válsz, tudnod kell menedzselni az átmenetet a garázscégből egy igazi vállalkozásba. Fontos tanulság az is, hogy a legtöbb sikeres cég nem egyetlen magányos harcos, hanem legtöbb esetben egy páros vezetésével épült fel. A kontroll, az állandó viták, az eltérő nézőpontok sokat segítenek a legnagyobb buktatók elkerülésében.

Remélem sokan elolvassák ezt a könyvet és a Digitális sikertörténetek maga is sikertörténetté válik!

Egyéb kategória

Al Pacinóval és John Travoltával forgatnak új thrillert a Kennedy-gyilkosságról

Mellettük Viggo Mortensen, Shia LaBeouf, Rebecca Pidgeon és Courtney Love neve is olvasható David Mamet Assassination című filmje sztárszereposztásában, a forgatás szeptemberben kezdődik Kanadában.

Közzétéve:

John Travolta amerikai színész az Egy este John Travoltával című rendezvényen Sydney-ben 2019. november 6-án, fotó: MTI/EPA/AAP/Dan Himbrechts

A tervezett alkotást az Archlight produkciós cég mutatja be a cannes-i nemzetközi filmvásáron adta hírül a Deadline.com nyomán az MTI.

Az Assassination forgatókönyvét a Pulitzer-díjas, Oscar-jelölt David Mamet írta Nicholas Celozzival, és a rendezői székben is Mamet ül majd.

A Kennedy-gyilkosságot Mamet egy maffiafőnök szemszögéből idézi fel. A rendező koncepciója szerint Kennedy meggyilkolását Sam Giancana chicagói maffiafőnök rendelte el, bosszúból, amiért az elnök szembefordult vele megválasztása után, holott a maffia támogatta a megválasztását. Oliver Stone JFK című 1991-es filmjében is fontos szerepet kapott a Kennedy-gyilkosságnak ez a szála.

A társforgatókönyvíró Celozzi az unokaöccse Giancanának. A film operatőre az Oscar-díjas Robert Elswitt, producere pedig Corey Large és Nicholas Celozzi. A produkciót, amelynek forgatása szeptemberben kezdődik Vancouverben, a 308 Enterprises finanszírozza.

Mamet drámaíróként a Glengarry Glen Ross és Speed-the-Plow című darabjaiért kapott Pulitzer-díjat és Tony-jelölést. Az Amikor a farok csóválja és Az ítélet című filmek forgatókönyvéért pedig Oscar-díjra jelölte az amerikai filmakadémia. Legismertebb forgatókönyvírói munkái közé tartozik még A postás mindig kétszer csenget, Az érinthetetlenek, a Hoffa és a Hannibal. Ő írta a Glengarry Glen Ross című film forgatókönyvét is, amelynek főszerepét Pacino játszotta.

Tovább olvasom

Egyéb kategória

A Veszprém Televízió munkatársáé lett a Szalézi-sajtóösztöndíj

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kedden este átadta az idei Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat, amelyet ebben az évben Ridavics Pál kapott, aki több mint tíz éve dolgozik kommunikációs területen. Ridavics Pálnak a díjat Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke adta át ünnepélyesen a Központi Papnevelő Intézet dísztermében, Budapesten.

Közzétéve:

Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír

A díjátadást megelőzően, szentmisén közösen imádkoztak az újságírókért az intézet kápolnájában.

A díjazott laudációjában kifejtették, hogy Ridavics Pál a Veszprém Televízió oszlopos és elismert tagja, de munkája nem korlátozódik a vármegyeszékhelyre, hiszen ő az M1 hírcsatorna Veszprém vármegyei tudósítója, továbbá rendszeresen jelennek meg anyagai a köztelevízió M2, M5 és Duna csatornáin is. A Veszprém Televízióban híradásokat és közéleti magazinműsorokat szerkeszt és vezet, folyamatosan követi Veszprém és térsége, valamint a Veszprémi Főegyházmegye híreit.

A Katolikus Krónika a Veszprém Televízió havonta jelentkező vallási műsora, amely már több mint húsz éve mutatja be az érsekség hitéleti és vallási munkáját. Ridavics Pál ebbe a munkába kapcsolódott be

– emelték ki. Hozzátették: szintén a Veszprém Televízió műsorán szerepel a Keresztkérdés – közéleti kérdések katolikus szemmel című vallási magazin, amelynek a díjazott a szerkesztője és műsorvezetője is. Vendégeivel, akik a Veszprémi Főegyházmegye papjai vagy hitüket megvalló világiak, egy-egy közéleti vagy vallási aktuális kérdést tekintenek át – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Egyéb kategória

Gigantikus takarítást tart az Apple és a Google

Közelít a millióhoz a vállalatok mobilos boltjaiból idén eltüntetett appok száma.

Közzétéve:

Az Apple és a Google nagy egyetértésben megkezdték az elmúlt hónapokban az App Store és a Play Áruház kitakarítását, a fejlesztőik által magukra hagyott és a mobilozók által nem használt szoftverek eltüntetését. A folyamatos tisztogatás fő okai, hogy az érintett appok és játékok hozzájárulnak az aktívan fejlesztett termékek eltemetéséhez a keresési találatokban, továbbá műszakilag és jogilag sem feltétlenül felelnek meg az aktuális adatvédelmi sztenderdeknek.

Pixalate csalásvédelmi cég beszámolója szerint az Apple és a Google nem aprózzák el a régi appok útból való eltakarítását: míg az idei első negyedévben 220 ezer, addig a második negyedévben már 592 ezer magára hagyott terméket tüntettek el az alkalmazásboltjaikból, így az első félévben 812 ezernél járt a szanálás mérleg – tudósított az Origó.

Tovább olvasom