Médiapiac
Vizsgálatot indított az NMHH a Magyar Telekom szerződésmódosítása miatt
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tudomására jutott, hogy a Magyar Telekom úgy tájékoztatta előfizetőit a nullás díjszabású ajánlatok kivezetéséről, hogy az ismertetőkből hiányzott a jogszabály szerinti kötelező tartalmi elemek nagy része, és az előfizetőket megillető jogokról sem szólt, ezért a hatóság máris vizsgálatot indított az ügyben.
Az MTI-nek küldött keddi közleményben felidézik: az utóbbi időben több olyan jellegű hír jelent meg, miszerint a változtatások hatására “megszűnik a Facebook ingyenessége”. Az NMHH hangsúlyozta: ez félrevezető információ.
A valóság az, hogy magáért a tartalomért fizetendő díjat a nullás díjszabás kivezetése nem érinti, vagyis, ha eddig fizetni kellett érte (például a zenei streamingszolgáltatóknál ez a jellemző) akkor ezután is kell, ha pedig nem, akkor a kivezetés sem változtat ezen.
Viszont az előfizetők a nullás díjszabás kivezetését követően tapasztalni fogják, hogy a korábban nullás díjszabás alá eső tartalmak a továbbiakban csökkenteni fogják felhasználható adatkeretüket. Ezáltal megnövekedhet a havi adatigényük, amelyet nagyobb adatcsomag választásával, másik díjcsomagra áttéréssel vagy akár szolgáltatóváltással orvosolhatnak. A nagyobb adatforgalom tehát nem feltétlenül jelent többletköltséget, érdemes a szolgáltatók ajánlatait körültekintően megvizsgálni. A választást segíti, hogy az érintett előfizetők a változás okán jogosultak azonnali hatállyal felmondani előfizetői szerződésüket. A számhordozás lehetőséget ad arra is, hogy a korábbi telefonszámuk mindeközben ne változzon – hívta fel a figyelmet a hatóság.
Az NMHH a kivezetés során folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatók által tett lépéseket, és felügyeleti jogkörében biztosítja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások során az előfizetők jogai és a piaci verseny tisztasága ne sérüljön.
Az NMHH szakemberei az előfizetőknek általánosságban is azt javasolják, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel a szolgáltatójuk értesítéseit az egyoldalú szerződésmódosításokról. Ezek gyakran a számla végén szerepelnek, vagy külön küld róluk a szolgáltató értesítést.
A nullás díjszabás (zero-rating) azt a konstrukciót jelenti, hogy azok az előfizetők, akiknek adatmennyiségben korlátozott internet-hozzáférésük van, bizonyos tartalmakhoz (Facebook, Messenger, Instagram, Spotify ) úgy férhetnek hozzá, hogy az nem számít bele az adatkeretbe, vagyis az ezzel járó adatforgalom nem fogyasztja az adatkeretet.
Az Európai Unió Bíróságának ítéletei 2021 szeptemberében egyértelművé tették, hogy a nullás díjszabás kereskedelmi gyakorlata összeegyeztethetetlen a nyílt internetről szóló rendeletben foglalt azon kötelezettséggel, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatóknak minden forgalmat és alkalmazást egyenlően kell kezelniük, a szolgáltató üzleti érdekből nem különböztetheti meg és kezelheti másként az egyes internetes forgalmakat. A bizonyos tartalmakat előnyösebb elbánásban részesítő nullás díjszabású ajánlatok esetében a megkülönböztetés-mentesség és egyenlő bánásmód nem valósul meg, hiszen ezekhez képest az összes többi tartalmat használók hátrányosabb helyzetbe kerülnek.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) elemezte az EU Bíróság ítéleteit, ezt követően 2022 júniusban frissítette a nyílt internetről szóló rendelet alkalmazására vonatkozó iránymutatásait. A BEREC álláspontja szerint a Bíróság ítéletei egyértelművé teszik, hogy a nullás díjszabású tarifaopciók alkalmazását meg kell szüntetni. Ez megegyezik a hazánkban a hírközlési iparág felügyeletét is ellátó NMHH értelmezésével – írták.
A szolgáltatóknak mindezeket figyelembe véve kell kialakítaniuk az új ajánlataikat, a meglévő szerződéseket pedig módosítaniuk kell. Az NMHH több alkalommal felhívta a telekommunikációs szolgáltatók figyelmét az uniós bírósági ítéletek tartalmára és következtetéseire, egyúttal kérte, hogy a szolgáltatók azokat szem előtt tartva alakítsák ki következő ajánlataikat, valamint intézkedjenek a meglévő előfizetésekben foglalt nullás díjszabás kivezetéséről. A piacon végül szükségessé vált az egységes hatósági fellépés, mert a szolgáltatók ennek ellenére sem tettek érdemi lépéseket a helyzet rendezésére – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás