Médiapiac
Elon Musk újabb médiacsatát vív, ezúttal egy liberális lappal
Nem kezdődhet új hét a Twitter-vezér Elon Musk ellen indított újabb médiacsata nélkül. Legújabb Musk-ellenes cikkében a The New York Times azzal vádolja a milliárdost, hogy drasztikusan emelkedett a platformon a gyűlöletbeszéd, miután Musk megvásárolta azt. Az online gyűlöletbeszéd és kirekesztés ellen küzdő szervezetek a Twitter tulajdonosváltását követő két hét gyűlöletkeltő bejegyzéseit számolták meg, azonban Musk a közösségi platform belső szűrőprogramjának eredményeire hivatkozva cáfolta a vádakat.
„Teljesen hamis” – ezzel a két szóval „fegyverezte le” Elon Musk, a Twitter tulajdonosa a liberális The New York Timest és laptársait, miután azzal vádolták, hogy sokat romlott a politikai korrektség a platformon Musk tulajdonossá válása óta – számolt be a The Epoch Times amerikai portál. Mint írták, megnőtt a fekete amerikaiak, a homoszexuálisok és más kisebbségi csoportok elleni kirekesztő beszéd gyakorisága a Twitteren. A The New York Times által közölt adatsorok azt mutatják, hogy „a fekete amerikaiakkal szembeni szidalmak napi 1282-ről 3,87-szeresére nőttek. A meleg férfiak és a zsidók elleni posztok száma pedig 2506-ról 3964-re emelkedett, ami 61 százalékos növekedést jelent két héttel az után, hogy Musk megvásárolta a Twittert”.
A liberálisok állítását azonban maga Elon Musk is látta, aki csupán két szóval reagált: „teljesen hamis”. A két oldal álláspontjának támogatottságáról sokat elárul, hogy amíg a The New York Times posztját 44 ezren kedvelték, addig Musk válaszára 346 ezer lájk és 21 ezer megosztás érkezett.
Imran Ahmed, a Digitális Gyűlölet Elleni Központ vezérigazgatója szerint azonban Musk mindenféle rasszista, nőgyűlölő és homofób előtt megnyitotta a Twittert. Ahmed szerint ők csupán ennek megfelelően reagáltak. A portál szerint az Iszlám Állam terrorszervezettel összeköthető fiókok is újra megjelentek a Twitteren, valamint a QAnon amerikai szélsőjobboldali szervezet is jelen van.
Ugyanakkor a baloldali liberális véleményekkel szemben foglalt állást a Manhattan Institute kritikus fajelméleti tanok irányát vezető Christofer Rufo, aki úgy fogalmazott: ez a jelentés hulladék. Rufo szerint ugyanis a Twitter-élmény ugyanaz, mint korábban volt.
Egyetlen különbség, hogy néhány provokatív fiókot is visszaállítottak. Mint mondta: „a baloldali újságírók hamis narratívát alkotnak, hogy igazolják a további cenzúrát. Ez azonban átlátszó és szánalmas.”
Musk sem támogatja a gyűlöletbeszédet
A cikk felidézte, hogy Musk már többször megerősítette, hogy az általa elképzelt szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki számára ingyenes gyűlöletbeszéd-platformot hoz létre. Musk hangsúlyozta, hogy a gyűlöletbeszéd nem tolerálható. Ugyanakkor feloldotta több olyan konzervatív közszereplő korábban letiltott Twitter-fiókját, mint például Donald Trum korábbi amerikai elnök, a Project Veritas oknyomozó portál vagy éppen a Babylon Bee szatírikus blogoldal.
„A szólásszabadság alatt egyszerűen azt értem, ami megfelel a törvénynek. Ellenzem a cenzúrát, amely messze túlmutat a törvényeken. Ha az emberek kevesebb szólásszabadságot akarnak, akkor fel fogják kérni a kormányt, hogy fogadjon el erre vonatkozó törvényeket. Ezért a törvényen túllépés ellentétes a nép akaratával”
– mondta Musk az év elején.
A lap felidézte Musk december 2-i tweetjét is, amelyben azt írta: „A gyűlöletbeszéd száma továbbra is csökken, annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a felhasználók száma! A @TwitterSafety hetente teszi közzé az adatokat. A szólásszabadság nem jelenti a hozzáférés szabadságát. A negativitásnak kevesebbet kell elérnie, mint a pozitivitásnak. Naponta körülbelül 500 millió tweet érkezik, és több milliárd megjelenítés érkezik, tehát a gyűlöletbeszéd kevesebb mint 0,1 százaléka a Twitteren látottaknak!”
Az Európai Unió és a hirdetők is fenyegetőztek
A lap felidézte, hogy az Európai Unió egyik magas rangú tisztviselője múlt héten figyelmeztette Muskot, hogy blokkolhatják a Twitter elérését Európában, ha az nem felel meg a digitális előírásoknak.
„Még mindig hatalmas munka áll előttünk, mivel a Twitternek átlátható felhasználói irányelveket kell bevezetnie, jelentősen meg kell erősítenie a tartalom moderálását, meg kell védenie a szólásszabadságot, határozottan meg kell küzdenie a dezinformációkkal, és korlátoznia kell a célzott hirdetéseket”
– mondta Musknak Thierry Breton uniós biztos.
Az Epoch Times arra is emlékeztetett, hogy a Twittert érő médiaháború óta számos hirdető visszavonta a hirdetéseit a felületről – számolt be minderről a Híradó.hu.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás