Trending Now
A Partizántól Juhász Péterig: látványos a baloldal és médiájának vergődése
A baloldali pártok és médiájuk működése kapcsán az elmúlt időkben egyre gyakrabban kerül elő az a felvetés, hogy nem törvényesen, és nem a társadalmi normáknak megfelelő módon jutnak hozzá a sokszor külföldi eredetű finanszírozáshoz, a magyar belügyek befolyásolását is lehetővé tevő, jelentős nagyságrendű anyagi támogatásokhoz.
A Tűzfalcsoport cikke emlékeztet rá, hogy tavaly decemberben jelentette be például a Partizán közéleti csatorna a Facebook-oldalán, hogy
a médium mögött álló Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány két igen jelentős, meghívásos pályázaton is díjazásban részesült: a German Marshall Fund kiírásán 15 ezer dollárt, míg a The Foundation for Democracy and Pluralism pályázatán 200 ezer eurót kaptak. Utóbbival kapcsolatban kiderült, hogy a pályázatot kiíró alapítvány egyik vezetője az a Daniel Sachs, aki a Soros György-féle Open Society Foundations nemzetközi tanácsadói testületében is pozíciót tölt be.
A washingtoni székhelyű Marshall Fund donorlistáján pedig közvetlenül is ott találjuk Soros alapítványát.
A Gulyás Márton újságíró fémjelezte Partizánnal kapcsolatban lehetett olvasni a magyar sajtóban arról, hogy együttműködésben állt az adatszolgáltató DatAdattal is, amely a korábbi baloldali kormányzatokban szerepet vállaló Szigetvári Viktorhoz és Ficsor Ádámhoz köthető cég.
A DatAdat az idei országgyűlési választási kampányban is szerepet kapott, méghozzá Márki-Zay Péter kampánygépezetében. Gulyás Márton és Márki-Zay is beszélt arról, hogy amerikai, és pedig a Soros-hálózathoz köthető források is ott vannak az adományozóik között. A hírek szerint a Partizánt és Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmát segítő DatAdat egyébként a kampánytechnológiai fejlesztésekre is specializálta magát.
Maga a technológia is kérdéseket vet fel, míg a nemzetbiztonsági szempontból is problémás külföldi kampányfinanszírozás törvényileg tiltott cselekménynek számít ma Magyarországon.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a 2016-os alapítású DatAdat árbevétele meghaladja a kétmilliárd forintot (2 033 604 000 forint). A trendek szerint a balliberális kötődésű cég árbevétele és üzemi tevékenységének eredménye is nőtt, vagyis a többi között az elszámolt értékesítés nettó árbevétele és egyéb bevételek is igen szépen hoztak a konyhára a politikusi vállalkozásnak, és ebből vélhetően jutott elegendő az összesen 15 fős alkalmazotti gárda bérezésére is. Persze az a Ficsor Ádám, aki annak idején vállalati pénzügyek szakirányon tanulta tovább a közgazdaságtant, és saját bevallása szerint kezdetektől nem vonzotta a multivállalatok világa, érthető módon már korán a megfelelő politikai hátterű cégek – kisebb vagy közepes gazdasági súlyú vállalkozások – világában érezte komfortosan magát. Az alapítás után csatlakozott a céghez Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök EBIT Consulting nevű vállalkozása, és Bajnai egy 2018-as érdekeltségi nyilatkozatában már közvetett tulajdonaként (10 százalékos tulajdonrészként) szerepeltette a DatAdatot.
Juhász Péter mint egyszemélyes üzem
Juhász Péter volt önkormányzati képviselő, az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoport (Milla) és a vélt vagy valós gazdasági visszaélési ügyek „tényeit” összegyűjtő Nerpédia alapítója, videós bloggerként működő ellenzéki aktivista Márki-Zay Péter idén megbukott kormányfőjelölt mozgalmát segítené azzal, hogy kiveszi a részét az ellenzék legfrissebb, őszi mozgolódásából. Márki-Zay Péterék szeptember első hetére szervezték a Mindenki Szabadegyeteme programot, és több ismert ellenzéki vezető politikust, influenszert hívtak meg az egyes programok előadóinak, közöttük az említett Juhászt is.
Juhász Péter különösen a 2010–2014 közötti időszakban tűnt fel közéleti szerepvállalásával. Ő is ott volt az „Együtt 2014 Mozgalom” 2012. októberi megalakulásánál, amelynek vezetője Bajnai Gordon korábbi kormányfő lett. Maga az Együtt-összefogás fokozatosan alakult át politikai párttá; miután ugyanis a magyar törvényi szabályozás szerint egyesület nem indulhat az országgyűlési választásokon, 2013 márciusában bejelentették a mozgalom párttá alakulását. 2013. június végén az eredetileg szándékozott név helyett „Együtt – a Korszakváltók Pártja” néven vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék, mivel több más szervezet már korábban benyújtotta a maga bejegyzési kérelmét „Együtt 2014” néven. Juhász Péter 2017–2018-ban elnöke lett a pártnak, így lényegében ő maga vezényelte le annak megszűnését is.
Juhász – talán valós megbízói nyomására is – évekig visszavonult a frontvonaltól, tavaly nyár óta viszont vlogolással próbálkozik, egyelőre komolyabb közéleti eredmény nélkül.
A fontosabb médiafelületek, amelyeken időről időre jelentkezett az elmúlt években: Tilos Rádió, YouTube, TikTok, Patreon: JuhaszPeterVideo, valamint a Facebook. Elsőként Juhász Péter interjúzott hosszabban Márki-Zay Péterrel a tavaly őszi előválasztási győzelme után, az aktivista videós áttörése azonban mégis elmaradt. A Juhi csatornán még a kezdetben sok nagyvárosi fiatalnak ígéretesnek tűnő Márki-Zayval való beszélgetése is alig 220 ezer körüli nézettséget hozott. Végül aztán 2022 tavaszán is elmaradt a már sokadszorra remélt kormányváltás; pedig az első videók tematikájából érezhetően is, Juhász vlogcsatornájának a kampány során azért komoly szerepet szánhattak, talán azt remélve, hogy a Juhi érdemben segítheti majd a közösségi médiában a hatpárti összefogás választási kampánysikerét.
A többször is levitézlett baloldali influenszer egy pénzgyűjtő platformon, a Patreonon keresztül igyekszik magának forrást összegyűjteni saját videós tartalmak segítségével. Juhász Péter itt úgynevezett tényfeltáró és ismeretterjesztő videók készítéséhez kéri fel anyagi támogatásra saját Patreon-oldala olvasóit, akik így mecénásai (angolul: patron) lehetnek. Ehhez tagsági szint is választható: egyéni, családi vagy közösségi támogatóként is lehet minden adott hónapban a meghatározott összegekkel támogatni Juhász munkáját (de ő nem elégszik meg ezzel, emellett közvetlenül kriptovalutás támogatásért is kuncsorog, például a Bitcoin, Binance Coin, Cardano stb. digitális fizetőeszközök révén).
A Patreonnál maradva: ez egy Amerikából elindított közösségi fizetési szolgáltató. Az eredetileg például művészeknek kitalált felületen az azt igénybe vevők rendszeres időközönként kaphatnak önmeghatározott összeget a rajongóiktól. A Patreon fizetési platform ezért egyre népszerűbb a webes videóproducerek, a zenészek, podcasterek és bloggerek körében; úgy képes fenntartani magát a számukra, hogy 5-12 százalékjutalékot vesz le a művészeknek, podcastereknek stb. fizetett felajánlásokból. A rajongói támogatások további mintegy 5 százaléka tranzakciós díjak címén „vész el” a digitális útvesztőkben, így a művész vagy például vlogger (mint Juhász Péter) részére átlagosan a bevétel kilencven százaléka marad ténylegesen a Patreonon keresztül. Ezt a finanszírozási módot itthon például a Gulyás Márton nevével fémjelzett Partizán nevű ellenzéki közéleti csatorna is használja, amelynek működését amúgy mikroadományokból, pályázatokból, illetve magánszemélyek vagy cégek egyszeri támogatásaiból finanszírozzák, túlnyomóan inkább külföldi eredetű forrásokkal. A Partizánnak a Patreonon több ezer rendszeres támogatója van, vagyis kétségkívül igen népszerű a maga szűkebb közegében, ezzel szemben Juhász Péter a 2022. szeptemberi állapot szerint havonta 88 mecénást és mintegy 159 ezer forint gyűjtést tud felmutatni a fizetési szolgáltatón.
A baloldal és médiájának vergődése látványos
– jelenti ki a Tűzfalcsoport.
Juhász Péterék pártja már évek óta nem létezik, a Milla Facebook-felülete jórészt már csak újraposztolja más influenszerek tartalmait, mivel nem nagyon akadnak eredeti, mozgósítani képes üzenetek, és Juhász vloggerfelülete is – jelentős lemaradással még a Partizán és mások mögött is –, egy láthatósági versenyben próbál küzdeni a saját túléléséért. A szubkulturális baloldal ezért, érdemi társadalmi támogatottság hiányában, sokszor nem éppen törvényes módokon próbálkozik saját háttere megteremtésével (lásd például Márki-Zay Péterék vagy Gulyás Mártonék utóbbi időben kirobbant finanszírozási botrányait). A globális gazdasági és energiaválság, a magyar emberek életszínvonalának mostani, óhatatlanul érezhető csökkenése egy jó lehetőség, szinte öröm a küszködő baloldalnak, amely a társadalmi nyugtalanság keltésében a régen bejáratott figurákkal, például Juhásszal és másokkal, szeretne végre valami eredményt is elérni – mindeddig szemmel láthatóan nem sok sikerrel kecsegtetve.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Borítókép: Juhász Péter, az Együtt elnöke (j) és Szigetvári Viktor választmányi elnök a pártjuk országos politikai tanácsának ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón 2017. december 9-én
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.