Művház
Csupó Gábor világhírű animációs filmes életútjáról szóló könyvet mutattak be
Csupó Gábor világhírű animációs filmes kalandokkal és kihívásokkal teli életútjáról szól A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című életrajzi kötet, amelyet kedden mutattak be Budapesten, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) az alkotó 70. születésnapja alkalmából.
Csupó Gábor ötszörös Emmy-díjas rendező-producer olyan stúdióknak gyártott sikerprodukciókat, mint a Nickelodeon, a Walt Disney, a Fox Television és a Paramount Pictures. A Simpson családdal és a Fecsegő tipegőkkel popkulturális ikonokat teremtett, generációk nőttek fel kultikussá vált rajzfilmsorozatain és egész estés animációs filmjein
– hangsúlyozta a keddi bemutatón Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas szakember, a kötet egyik szerzője.
Rófusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező, akit több mint negyvenéves barátság fűz Csupó Gáborhoz, felhívta a figyelmet arra, hogy Csupó és csapata nagyon bátor volt A Simpson család elkészítésénél, felrúgta a Disney-iskolát, olyan színeket és animációt választott, amelyek végül hatalmas sikert hoztak. Kitért arra is, hogy
Csupó Gábor mindig önmaga maradt, ugyanolyan ma is, mint amikor elhagyta Magyarországot. Pályafutása során jó érzékkel és ízléssel sok tehetséget gyűjtött maga köré
– tette hozzá.
Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező a kezdetekre visszaemlékezve elmondta, hogy Csupó Gábor fázisrajzolóként kezdte pályafutását a Pannónia Filmstúdióban, ahol a Mézga család című kultikus magyar rajzfilmen dolgozott.
Csupó Gábor felidézte, hogy mindig is nagyon szeretett rajzolni, először a 101 kiskutya című Walt Disney-film bűvölte el 11-12 éves korában, később elhatározta, hogy animátor szeretne lenni. Akkoriban egyik iskolában sem tanítottak animációt, csak a Pannónia Filmstúdión belül lehetett ilyen tapasztalatot szerezni nagy mesterektől.
Az európai kultúrát és az európai művészek szemléletét vittem ki Amerikába, mindig is kilógtam Hollywoodból, mindig európai őrült művészként tekintettek rám, nem akartam utánozni az amerikai stílust
– hangsúlyozta, kiemelve, hogy bár hatottak rá a korai Disney-filmek, nem ment bele a tipikus hollywoodi rajzfilmstílus gyártásába.
A Simpson család elkészítéséről elmondta: Matt Groening eredeti ötletét keltette életre a Klasky Csupo rajzfilmstúdió. “Meganimáltuk, megszíneztük, amiből a legelején baj volt, Jim Brooks producernek először nem tetszett az ötlet, de meggyőztük róla, hogy annak ereje van, hogy olyan más, mint a többi” – hangsúlyozta.
Nagyon szerencsés voltam, jól időzítettem, de az én tehetségem abból állt, hogy megláttam másokban a tehetséget
– mondta, kiemelve, hogy kijevi stúdióból vitt ki rajzfilmeseket, de több magyar kiemelkedő rajzoló is dolgozott a stúdiójában.
Csáji László Koppány, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója elmondta, hogy Csupó Gábor életrajzi kötete a Magyarok Hollywoodban könyvsorozatban jelent meg. Szerinte a rajzfilmes életútja példa arra, hogy a tehetség utat tör magának. Az alkotó soha nem vesztette el magyarságát, életútjában a család és a karrier sem volt összeegyeztethetetlen – hangsúlyozta.
Takó Sándor, a kötet másik szerzője elmondta: Kollarik Tamással együtt
3 évig dolgoztak az életrajzi köteten, többórás interjúkat készítettek barátokkal, közvetlen munkatársakkal és családtagokkal. Megszólal a könyvben Rófusz Ferenc, Kálomista Gábor és Mándoki László is. Az albumszerű kötet lineáris szerkesztésben a kezdetektől napjainkig követi végig történeteken, kitekintéseken és interjúkon keresztül Csupó Gábor életét, munkásságát és művészetét, több mint 300 fotó kíséretében.
Ferencz Mihály, a könyv tervezője hangsúlyozta: Csupó Gábor életéhez és stílusához igazították a kötet kinézetét, amely így színes és izgalmas lett, a szöveg pedig átélhetővé teszi az alkotó történetét.
A kötet bemutatója előtt Csupó Gábort a MOME címzetes egyetemi tanárává avatták fel, mint mondta, pénteken már tart órát az egyetemen.
A Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című kötet angol nyelvű változata is készülőben van – hangzott el a keddi könyvbemutatón.
Borítókép: Csupó Gábor rendező a Pappa Pia címmel készülő zenés romantikus film forgatásán a fővárosi Gubacsi hídnál 2016. augusztus 8-án
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.