Médiapiac
A cégadatok szerint Geszti Péter és felesége több tízmilliós osztalékot vett fel
A szövegíró állítása szerint be kell zárnia “katás cégét”. Reklámügynöksége azonban két alkalmazottal is nyereséges.
A tavalyi év eredménye után idén 71 millió forint osztalékot vett ki Geszti Péter és felesége a kettejük tulajdonában álló Grund Kft-ből. A Mediaworks Hírcentruma átnézte a cégadatokat, és azt találta, hogy a vállalkozásnak összesen két alkalmazottja van, miközben szerteágazó és láthatóan nyereséget hozó tevékenységet folytatnak. Közben Geszti kedden bejelentette, hogy a kisadózókra vonatkozó törvényi módosítás miatt be kell zárnia egy katás cégét.
Az RTL klub kedd délelőtti műsorában úgy fogalmazott: “Sokan vannak nagyon a barátaim közül, zenészek, művészek, és hát nyilván futároktól kezdve, ezer más szakmán keresztül, akiket nagyon súlyosan érintett ez a katás változás. Nekem is volt katás cégem, amit be kell zárni hamarosan.“
Nem tudni, hogy melyik cégről van szó, de
Geszti nyilatkozata arra utal, hogy kihasználhatta a kata által eddig biztosított munkajogi kiskaput, vagyis a bezárandó katás vállalkozása egy másik cégnek dolgozhatott.
A kata szerinti adózást eredetileg ugyanis nem csupán egyéni vállalkozások választhatták, hanem egyéni cégek, illetve betéti társaságok és közkereseti társaságok is.
Mindezek fényében érdekes, hogy Geszti Péter kétszemélyes reklámcége, a Grund Kommunikációs kft – amelyben az énekes mellett felesége Ditz Edit a másik tulajdonos – mindössze két alkalmazottal működik. A Mediaworks Hírcentruma áttekintette a cégadatokat, amelyekből az is kiderül, hogy idén májusban a tavalyi év eredménye után ketten közel 71 millió forint osztalékot vettek ki, ebből 28,6 milliót az eredménytartalék terhére.
A cég 2021-es adózott eredménye 42 millió forint volt.
A cég sokrétű tevékenységet folytat, egy tavaly nyáron megjelent interjúban a Forbes magazinban Ditz Edit félig tréfásan azt mondta: „Inkább produkciós cég vagyunk, de ha megkérdezi anyukám, hogy mit csinálok, egyszerűbb azt mondani, hogy reklámügynökség. Nehéz pontos definíciót adni: bizonyos szempontból azt csinálunk, amit akarunk.” Az interjúban azért komolyabb formában is szót ejtettek a tevékenységükről, Geszti Péter beszélt például arról is, hogy ők a társproducerei a készülőfélben lévő Szia, Életem! vígjátéknak és a Grund áll az új Rádió 1-es plakátok mögött, „ahol Sebestyén Balázsék kamu-kigyúrtan szörföznek a könnyfakasztóan kék hullámokon”.
A cég tehát foglalkozik kommunikációs munkákkal, filmes produkciókkal és rendezvényekkel is, amihez a két alkalmazott mindenképpen kevésnek tűnik, így valószínűleg alvállalkozókkal is dolgoznak, akik között lehetnek katások is.
Százmillió feletti régi adótartozás
Az énekes egyik egykori érdekeltsége egyébként korábban összetűzésbe került az adóhivatallal: 2009-ben a Blikk arról írt, hogy az APEH – a NAV elődje – feketelistáján a délegyházi székhelyű Akció Reklámügynökség Kft. a 16. helyen szerepel a 180 napot meghaladó 100 millió forint feletti tartozással rendelkező cégek között. Bakonyi Ágnes, az APEH akkori szóvivője a lapnak annyit mondott, hogy a pontos összeg adótitoknak minősül, ezért csakannyit tud megerősíteni, hogy 100 millió forint feletti.
Geszti Péter az újságot a cég ügyvezető igazgatójához irányította, Angyalosi László pedig azt közölte, hogy a Kft.-nél volt egy APEH vizsgálat, amely mindenféle megállapítást tett, ezekkel ők nem értettek egyet. A cég egyébként már évek óta nem működött. Később 2010 őszén Geszti eladta a részesedését, kiszállt a cégből. A Mediaworks Hírcentruma Geszti Péter bezárandó katás vállalkozásával és a Grund kft tevékenységével kapcsolatban konkrét kérdéseket is küldött emailban a cég címére, de eddig nem érkezett válasz.
Borítókép: Geszti Péter dalszövegíró, énekes, reklámszakember a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának stúdiójában
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás