Trending Now
Újabb propagandagépezet lépett működésbe az elfoglalt ukrajnai területeken
Fokozódik az információs háború Ukrajnában: az ország oroszok által elfoglalt területein új propagandagépezet lépett működésbe Déli Front néven. A híroldalon megjelenő tartalmak azt hivatottak bizonyítani, a háború megindítása indokolt volt, noha az állítást alátámasztó állítólagos bizonyítékok nem éppen hitelesek. Szakértők szerint a weboldallal el akarja érni Moszkva, hogy teljes ellenőrzést gyakoroljon a megszállt területeken, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy pontosan kik működtetik a portált.
Déli Front néven jelent meg egy új hírportál az oroszok által elfoglalt ukrajnai területeken – számol be róla a Magyar Nemzet. Az oldal szerzői elsősorban az olyan közösségi felületeken osztják meg háborút támogató tartalmaikat, mint a YouTube és a Telegram. Az egyik ilyen videófelvételen például arról beszélt a Déli Front tudósítója, hogy az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszk városáért folytatott harcok során az orosz erők megöltek két marokkói férfit, akikről azt állították, Ukrajnát segítő külföldi zsoldosok voltak. A BBC brit hírportál azonban már arról számolt be, az egyik férfit sikerült megtalálniuk, a híresztelésekkel ellentétben nem halt meg. A férfi névtelenséget kérve elmondta, már a háború előtt elhagyta Ukrajnát és visszatért Marokkóba, hozzátette, az oroszok által megrendezett videóról sem tudott semmit.
A Dél Front rendszeresen tesz közzé megalapozatlan állításokat tartalmazó felvételeket
– írta a BBC.
Híreikben főként arról számolnak be, az Oroszország által elfoglalt területekre békét hoztak. Julia Smirnova, a londoni székhelyű Stratégiai Párbeszéd Intézetének (ISD) dezinformációval foglalkozó elemzője arról beszélt, a Déli Front elsődleges célja, hogy az orosz támadást felszabadulásként mutassa be, és a megszállt területeken védelmezőként tekintsenek az orosz erőkre. Ezeket az állításokat hivatott alátámasztani az a videójuk is, amelyben tudósítójuk egy könyvtárból bejelentkezve arról beszél, hogy az ott fellelhető írások nagy részében náci szimbólumok jelennek meg. A felvételeken ugyanakkor ezeknek nyoma sincs, ellenben látni lehet ukrán kortárs írók történelmi eseményekről szóló könyveit.
A Déli Front valószínűleg része lesz annak a szélesebb körű orosz stratégiának, amelynek célja, hogy teljes ellenőrzést gyakoroljanak Ukrajna megszállt területei felett
– vélekedett Julia Smirnova.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy különleges műveletet indít Ukrajna területének demilitarizálására és nácitlanítására” – tették közzé a Déli Front szerzői első bejegyzésüket Telegram-oldalukon akkor még mindössze 25 követőjüknek aznap, amikor megkezdődött az oroszok ukrajnai inváziója. Az elmúlt három hónapban azonban már mintegy 23 ezerre növekedett Telegram-csatornájuk követőinek száma. Összesen ugyanakkor több mint 80 ezren iratkoztak eddig fel a Déli Front valamely közösségi profiljára, noha a BBC szerint számos álprofil is van közöttük.
Egyelőre nem tudni, ki vagy kik állnak az oldal mögött: eleinte egy szentpétervári orosz szervert használtak a posztolók, azonban később átköltöztek az amerikai Cloudfare szerverre, amely lehetővé teszi, hogy tulajdonosa személyazonossága titkos maradjon.
Feltételezések ugyanakkor már vannak a tulajdonosok kilétét illetően: állítólag egy befolyásos szervezet állhat az új propagandagépezet mögött. Több videóban jelenik meg az Orosz-Donyec-medencei Integrációs Bizottság logója, amely arra utal, hogy a szervezet létesítményeit használják a felvételek során. A testület feladata, hogy gazdasági és humanitárius kapcsolatokat építsen ki a Krímmel, valamint az oroszbarát, szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokkal. Az önhatalmúlag kikiáltott népköztársaságok vezetői egyébként kulcsszerepet töltenek be a bizottságban: Andrej Kozenko volt orosz parlamenti képviselő például vezető pozícióban van, és szerepel az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió szankciós listáján.
Noha a propagandagépezet csupán rövid ideje működik, az ukrán hekkerek sem maradtak tétlenek, máris sikeresen feltörték a Déli Front profiljait. Egy általuk közzétett bejegyzés arra figyelmeztetett, kemény büntetésre számíthatnak azok, akik részt vesznek a kelet-ukrajnai területek hovatartozásáról szóló népszavazáson.
Isten hozott a pokolban!
– írták a posztban.
Borítókép: Orosz harcjárművek az önhatalmúlag kikiáltott “Donyecki Népköztársaság” miliciája által ellenőrzött délkelet-ukrajnai Mariupolban 2022. május 4-én
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.