Trending Now
A Newsweek szerkesztője: a konzervatívoknak bele kell állniuk a harcokba
A konzervatívoknak bele kell állniuk a harcokba, és megküzdeni a víziójukért, melynek jó példája az Orbán-féle illiberális demokrácia – mondta a Mandinernek Josh Hammer, a Newsweek véleményrovatának szerkesztője, akivel a brüsszeli Nemzeti konzervativizmus konferencián beszélgettek.
Josh Hammer a Newsweek amerikai hetilap véleményrovatának vezetője, az Edmund Burke Foundation kutatója, az Internet Accountability Project politikai tanácsadója. Közgazdászként végzett a Duke Egyetemen, jogi diplomáját pedig a Chicagói Egyetemen szerezte. Újságíróként a Newsweek The Debate és az Edmund Burke Alapítvány NatCon Squad című podcastjának házigazdája, rendszeresen jelennek meg írásai konzervatív lapokban, mint amilyen a National Review, a The Spectator vagy The American Conservative. Josh Hammerrel a Mandiner munkatársa, Szilvay Gergely készített interjút.
Mennyire probléma a migráció ma az Egyesült Államokban?
A fő problémánk a mexikói határ, ami nagyrészt nyitott, és rengeteg mexikói jön át rajta illegálisan: a kormányuk korrupt, és drogkartellek uralják az országukat. Szóval sok bajunk van Mexikóval. De nem csak ezekkel a kartelekkel van baj, hanem a közel-keleti terroristaszervezetekkel is, mint az ISIS és más radikális iszlamista szervezetek. A másik probléma azonban a legális migráció, és erről nem szoktunk beszélni. Pedig évente egymillióan jönnek így Amerikába. Ez hatalmas szám! S ha csökkenteni szeretnéd, akkor rasszistának és idegengyűlölőnek bélyegeznek – elmebaj! Európának megvannak a maga saját bajai, nyilván nem a mexikói, hanem a muszlim bevándorlás, főleg a szíriaiak.
Magyarország jó munkát csinált, amikor megállította a migrációt.
Mit gondol a floridai és georgiai törvényekről, amik korlátozzák az LMBTQ-ideológia oktatását az iskolákban és biztosítják a szülői jogokat?
Én támogatom őket, és úgy gondolom, ezek jó törvények. A floridai törvényt, aminek az a neve, hogy Szülői jogok az oktatásban törvény (Parental Rights in Education Act), az amerikai baloldal elnevezte „Ne mondd, hogy meleg” törvénynek (Don’t Say Gay Bill), miközben a gay szó elő sem fordul a törvény szövegében. Ez nagyon mérsékelt, visszafogott törvény, ami azt mondja ki, hogy 5-9 éves kor közötti diákoknak a tanárok nem beszélhetnek szexről és szexuális orientációról. Ez igazán nem egy radikális kezdeményezés. Sőt akár még túl visszafogottnak is mondhatnánk! A legizgalmasabb azonban az, hogy Ron DeSantis kormányzó és a floridai republikánusok még növelhetik is a támogatottságukat, mivel a többség támogatja a törvényt.
A konzervatívoknak fel kellene vállalnia minden témát, és harcolni.
A baloldal ugyanis nem tágít, és harcol a család lebontásáért meg a nemzetállamok lebontásáért, a határok ellen. Mit várunk, ha nem tudunk felmutatni egy alternatív víziót? Nem csak azt kell mondanunk, hogy a gender az rossz, hanem proaktívan javasolni kell valamit, például a hagyományos család védelmét. Amit Orbán Viktor illiberális demokráciának nevez, az valami ilyesmi, és Ron DeSantis ezt csatornázta be most Floridában.
De Amerikában nem hívhatsz semmit illiberálisnak.
Nem hívhatsz, mert lefasisztáznak, de nem ez a lényeg. Az illiberális demokrácia annyit jelent, hogy van egy javaslatod arról, hogy milyen a jó élet – és a konzervatívoknak ezt kellene csinálniuk.
Milyen állapotban vannak a republikánusok?
A republikánusok szerintem most jól állnak, a Biden-adminisztráció pedig igen népszerűtlen. Kamala Harris, az alelnök pedig nagyon-nagyon népszerűtlen – és akkor finoman fogalmaztam. Az ukrán háború kérdése az első, amiben a Fehér Ház nem katasztrofálisan politizál, hanem egész jól. Bármi máshoz nyúlnak, nem sül el jól – az infláció például történelmi magasságokban van. Az afganisztáni kivonulás megalázóra sikeredett, rossz a helyzet a mexikói határnál, az embereknek nem tetszik, hogy energiát kezdtünk importálni, holott Trumpék idején még exportáltunk. Szóval a félidős választásokon a republikánusok biztosan visszanyerik a képviselőházat, de a szenátusi többséget is lehet, hogy megszerzik. Az elnökválasztás még messze van, de addig is használhatják majd ezt a hatalmat például arra, hogy indítanak pár nyomozást. 2024-ben pedig szerintem Trump újraindul az elnökségért, és ha tényleg indul, akkor Ron DeSantisék nem indulnak rá.
És ez esetben jó esélye van nyerni Trumpnak, mert a demokraták nagyon rossz állapotban vannak.
A teljes interjú IDE kattintva érhető el.
Josh Hammer Newsweek-beli véleménycikkeit itt érhetik el.
Borítókép: Mandiner/Mátrai Dávid
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.