Trending Now
Streamingháború: minden márka a saját platformján szeretné adni a tartalmait
A lekérhető műsorszolgáltatás megváltoztatta a tévépiacot, ma már sokan az online streamet választják a lineáris tartalomszolgáltatás helyett. Magyarországon is egyre több streamingplatform érhető el (legújabbként március 8-án indult az HBO Gót váltó HBO Max), azonban az öregedő lakosság nehezen barátkozik meg az új technológiákkal.
Általános tévhit, hogy a lekérhető műsorszolgáltatás (VOD) a kilencvenes évek terméke. 1953-ban a Paramount stúdió lehetővé tette Palm Springs lakosainak, hogy 150–450 dollárért kihúzzák hozzájuk a Telemeter-kábelt, amelyhez tartozó beltéri egységbe pénzt kellett dobálni az exkluzív tartalmakért – írja a Magyar Nemzet.
A szolgáltatás azonban hamarosan feledésbe merült. Bő negyven évvel később az először a tengerentúli járatokon használt VOD egyre több amerikai szolgáltató kínálatában is elérhetővé vált, és 1994-re már egymillió felhasználó fizetett elő.
Az igazi áttörés a széles sávú internet mindennapossá válásával a kétezres évekre tehető, az eredetileg DVD-kölcsönzőként indult Netflix is ekkor alapozta meg hírnevét.
2006-ban az HBO is meglátta az új formátum lehetőségeit, és tárgyalásokat kezdett a cég megvásárlásáról. A tranzakcióból nem lett semmi, a Netflix pedig az HBO mai legnagyobb vetélytársa a saját gyártású tartalmak tekintetében.
A 2010-es évek végére a VOD-tartalmak annyira átszabták a nyugati tévézési szokásokat, hogy folyamatosan lépnek piacra új streamingszereplők, míg a régiek nemzetközi szinten terjeszkednek.
Magyarországon némileg más a helyzet: miközben a koronavírus-járvány itthon is jelentősen növelte a streaming-előfizetők számát, a kábeltévézési kedv sem csökken, miközben egy-egy streamingszolgáltató díja legfeljebb annyi, mint a legolcsóbb kábeles csomag.
Azok hiába vannak tele reklámmal, dolgoznak előre kiosztott műsorstruktúráról és csatorna-összetétellel, a nyelvi korlátok miatt sok magyar nem akar lemondani róluk. A magyaroknak ugyanis kevesebb mint negyven százaléka boldogul idegen nyelveken, és a hetvenes–kilencvenes évek kiváló szinkronjai hozzá is szoktatták a hazai közönséget a filmek magyar követéséhez.
A színészek többsége szinkronszínészként is dolgozik, így a filmkészítőknek sem érdekük, hogy feliratozással segítsék a szegényes nyelvtudás fejlődését.
Az internetezők csaknem nyolcvan százaléka részesíti előnyben tehát a szinkronizált tartalmakat, elenyésző a magyar vagy esetleg idegen nyelvű felirattal való filmnézés, és mindössze a felhasználók két százaléka vevő a teljes egészében eredeti tartalomra.
Az HBO Go ezért tudott sokáig piacvezető lenni, mivel ott minden film és sorozat legalább magyar felirattal, de legtöbbször szinkronizáltan volt elérhető. A mostani Max-váltás esetén ez nem teljesen biztos.
A továbbra is elérhető Go-tartalmak természetesen magyarul tekinthetők majd meg, de kérdés, mi lesz a HBO ernyője alá tartozó jóval szélesebb kínálattal, hiszen minden szinkron elkészüléséhez idő kell. A Netflix gyakorta választja a kizárólagos feliratozást, de a magyar nyelv hiánya miatt így is kevesebb tartalom érhető el, mint amennyit a régiós beállítások engedélyeznének. A fifikás felhasználók ezért használják a trükköt, hogy az angol kezelőfelület számos csak angolul elérhető tartalmat jelenít meg.
Az új szolgáltatók piacra lépésével összességében növekedni fog a magyar tartalmak száma, viszont a régóta streamelőknek furcsa lehet majd, hogy megszokott sorozataik és filmjeik hirtelen nem lesznek elérhetők bizonyos felületeken. A streamingháborúnak nevezett jelenség szerint ugyanis minden márka a saját platformján szeretné adni tartalmait.
Eddig a platformmal nem rendelkező stúdiók más streamingszolgáltatóval, tulajdonképpeni versenytársakkal kötöttek szerződést, így könnyen elképzelhető, hogy az HBO Maxon ugyan az összes warneres tartalom megtalálható lesz, de a Gótól eltérően más stúdió termékei már nem.
A nyáron indul Magyarországon a Disney+ és a SkyShowtime is, hogy még inkább jellemző legyen a tartalmak vándorlása.
Így, ha a hétköznapi felhasználó minden korábban megszokott tartalmat továbbra is élvezni szeretne, kénytelen lesz több szolgáltatásra előfizetni.
A GKI Digital szerint az átlagos magyar felhasználó négy szolgáltatást ismer, de csak egyet vagy kettőt használ, kimagasló számban a Netflixet vagy az HBO Gót. Mellettük viszonylag könnyen elérhető az Amazon Prime Video, az RTL Most+ és a YouTube Premium is.
Az Amazon bár olcsó havidíjjal, de viszonylag kevés Magyarországon elérhető tartalmat kínál, ezért nem túl jelentős előfizetőinek száma, a magyarok árérzékenysége miatt a YouTube és az RTL prémium streamingszolgáltatása sem kiemelten keresett.
Az HBO Max után a Disney+ és a SkyShowtime kavarhatja fel az állóvizet, különösen, ha a Disney Amerikához hasonlóan itthon is engedélyezi a sportstreaminget. Ez utóbbi jelenleg viszonylag szűk közönség számára fogalom itthon, az Eurosport Player és az Arena 4+ nem túl sok magyar előfizetőt számlál.
A több szolgáltató és az aprózódó piac felveti a digitális rezsi kérdését. Ezen minden, a modern fogyasztási trendekhez tartozó szolgáltatás értendő, legyen szó munkáról vagy szórakozásról.
Korábban tízezer forint körüli megterhelést jelentett a tévé-, telefon-, internetcsomag a háztartások számára.
Az irodai Office- vagy Adobe-csomagokat pedig új számítógép vásárlásakor fizették ki a felhasználók. Ma minden online működik, így a munkához Windows 365-öt és éves előfizetésben megvett Adobe-alkalmazásokat használunk, a szórakozáshoz pedig egyre több zene- és filmstreaminget, esetleg sport- és játékstream-szolgáltatást veszünk meg. Ez pedig, ha mindenre előfizetünk, közel ötvenezer forintba is kerülhet havonta.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.