Trending Now
Orosz-ukrán konfliktus: káros hisztériakeltés a nyugati médiában
Napról napra egyre baljósabb forgatókönyvek jelennek meg a világsajtóban azt a nyugtalanító érzést keltve, hogy bármelyik pillanatban kitörhet a háború Oroszország és Ukrajna, illetve a NATO között. A legmérvadóbb médiumok tudósítói által idézett bennfentesek, szakértők és agytrösztök többsége egymás megnyilatkozásaira rálicitálva sugallja, hogy a puskaporos hordó bármikor berobbanhat.
„A küszöbön álló orosz támadásra vonatkozó amerikai figyelmeztetések pánikot keltenek, nem pedig használnak” – jelentette ki szombaton az Interfax ukrán hírügynökség híradása szerint az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij egy vidéki látogatásán arról beszélt: túl sok az olyan bejelentés, amelyek azonnali, átfogó, totális háborút vetítenek elő Oroszország részéről. Mint mondta, ő maga is tisztában van a kockázatokkal, és azzal is, hogy az orosz csapatok ott vannak a határ túloldalán.
Ha valakinek még van bombabiztos, százszázalékos információja invázióról, álljon elő vele!
– hangoztatta. Nem ez volt ráadásul az első eset a közelmúltban, amikor az ukrán elnök a nyugati médiában terjedő borúlátó forgatókönyvek ártalmasságára hívta fel a figyelmet. Már január végén is óvatosságra intett mindenkit, aki az Oroszország és Ukrajna közötti háború lehetőségéről beszélt, mondván: „Az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban és Litvániában a sajtó azt a benyomást kelti, hogy háború van. De ez nem így van. Nincs szükségünk pánikra”. Hasonló álláspontot képvisel Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is, aki nemrég – kizárólag ukránul, tehát a hazai közönségnek címezve – a Twitteren azt írta: „Ne higgyenek az apokaliptikus jóslatoknak. A különböző fővárosokban különböző forgatókönyvekkel számolnak, de Ukrajna készen áll minden fejleményre”.
A címlapokon már dúl a háború
Kijev tehát már egy ideje igyekszik csillapítani a hisztériakeltést, a kelet-európai ország ugyanis a jelen helyzetben annak veszi a legkevesebb – politikai, gazdasági, diplomáciai és társadalmi – hasznát, de hiába:
a legmérvadóbb médiumok tudósítói által idézett bennfentesek, szakértők és agytrösztök legtöbbje egymás megnyilatkozásaira rálicitálva sugallja, hogy a puskaporos hordó bármikor berobbanhat.
A Time című amerikai hírmagazin február 14-21-i kiadásának borítóján például egy lövészárokban siető katonát láthatunk hátulról sejtelmes homályban, amelyet „A válság, amely örökre megváltoztathatja Európát” cím kísér, a lap egyik konkurenciájának számító The Economist című brit hetilap január 8-14-i számának borítóján pedig egy olyan illusztráció látható, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyvert tart a kezében – számol be róla a Magyar Nemzet.
Kellemetlen magyarázkodásra kényszerült múlt héten a Bloomberg is, miután az amerikai hírportálegy előre elkészített cikk véletlen élesítése folytánélőben kezdte el „közvetíteni”, ahogy „Oroszország lerohanta Ukrajnát”, a Der Spiegel című német lap pedig saját információkra hivatkozva már azt is tudni véli, hogy az invázióra február 16-án kerül sor.
Nehéz kiigazodni a médiazajban
Nem kérdés tehát, hogy jelenleg az orosz-ukrán konfliktus tematizálja leginkább a nemzetközi médiát, az azonban már korántsem ilyen egyértelmű, hogy a vészjósló üzenetek erősségét tekintve egymással szinte versengő sajtótermékek által dominánsként kezelt fogatókönyvek milyen viszonyban állnak a valósággal, azaz a zárt ajtók mögött zajló, a konfliktus tárgyalásos úton történő megoldásában érdekelt diplomáciai tárgyalásokkal.
Az az idő dolga, hogy igazolja vagy megcáfolja az erről szóló tudósítások valóságtartalmát, arra a kérdésre ugyanis, hogy lesz háború vagy sem, úgy tűnik, egyelőre nincs – a nyilvánosság számára is hozzáférhető – válasz. A médiaplatformok között szabadon, a legtöbb esetben tényellenőrzés nélkül vándorló értesülések azonban szükségszerűen ráirányítják a figyelmet a gazdasági érdekek mentén működő (kattintásvadász), az olvasó szüntelen figyelmében érdekelt média felelősségére is.
Ezért történhetett meg például, hogy a liberális körökben mérvadó New York Times szinte azonnal átvette a Bloomberg Ukrajna lerohanásáról szóló élő közvetítését. Emmanuel Macron francia elnöknek az orosz államfővel való szombati telefonbeszélgetése után például a párizsi elnöki hivatal egyik munkatársa a helyi sajtónak elmondta, Putyin semmi olyasmit nem mondott, ami arra utalna, hogy Ukrajna megtámadására készül. A sajtóban mindazonáltal elsősorban a szenzáció és az extremitás bír hírértékkel, nem meglepő tehát, hogy az effajta megnyilatkozások ritkábban kerülnek a címoldalakra.
Hasonló médiazajban kellett egyébként kiigazodnia az olvasónak szinte napra pontosan két évvel ezelőtt is, miután az amerikai hadsereg Donald Trump akkori elnök parancsára egy dróntámadással likvidálta Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda egyik legfontosabb vezetőjét. Ezt követően a mérvadó sajtóorgánumok híradásait elárasztották a harmadik világháború kitöréséről és az Egyesült Államok és Irán közötti katonai konlfiktus kimenetelének lehetséges forgatókönyveiről szóló cikkek, az elmérgesedett viszony azonban végül kimerült a retorikai kardcsörtetésben.
A tét ugyanakkor most nagyobb, Ukrajna ugyanis az iszlám köztársasággal ellentétben Magyarország, illetve az Európai Unió szomszédja is egyben.
Moszkva nem hangolja a közvéleményt
A politika- és a médiatudomány midazonáltal a hidegháború óta rendkívüli jelentőséget tulajdonít egy konfliktus végkimenetelének szempontjából annak, hogy egy adott kormány – legyen az akár a közfelfogás szerint demokratikus vagy sem – milyen véleményekkel vagy épp eseményekkel igyekszik befolyásolni a hazai és nemzetközi információáramlást egy olyan kockázatos lépés megtétele előtt, mint amilyen egy háború elindítása. Ezek mentén ugyanis jól azonosíthatók a szándékok is; erre pedig kiváló példát szolgáltatnak a múltból a vietnámi háborút vagy akár az iraki inváziót megelőző politikusi megnyilvánulások, amelyek által az adott korok szereplői igyekeztek megszerezni a lakosság támogatását a fegyveres konfliktushoz. Sőt, sokak szerint éppen a média okozta az Egyesült Államok kudarcát Vietnámban, a negatív hangvételű tudósítások ugyanis aláásták a háború támogatottságát.
Hasonló gondolatmenet alapján elemzte az orosz-ukrán konfliktust például a Meduza című, elsősorban orosz nyelven, de angolul is publikáló független orosz oknyomozó portál újságírója, Alekszej Kovalev is az amerikai Foreign Policy hasábjain. A Putyinnal rendszerint kritikus hangnemben publikáló oknyomozó riporter szerint ugyanis az orosz állami televízió és a közvélemény kulcsfontosságú tippeket adhat az orosz elnök terveire vonatkozó találgatások során,
most pedig nyoma sincs annak a hangulatkeltésnek, ami például a Krím félsziget 2014-es – váratlan – annektálását megelőzte.
Kovalev cikkében emlékeztet: a Krím orosz megszállását megelőzően futótűzszerűen terjedt az orosz médiában az az orosz nacionalista érzületeket felkorbácsoló álhír, amely szerint a Donyeck megyében található Szlavjanszk települést az oroszbarát erőktől 2014 júliusában visszafoglaló ukránok ádáz megtorlásnak tették ki a kis település lakóit, egyebek mellett a saját anyja szeme láttára végeztek ki egy három éves kisfiút. A történetről hamar nyilvánvalóvá vált, hogy álhír, az érzelmekre ható tragikus eset azonban az orosz társadalom számára is legitimmé tette az Ukrajnával szembeni hadviselést; most azonban – legalábbis Alekszej Kovalev szerint – az orosz médiában semmi sem hasonlít a „keresztre feszített fiú” történetéhez.
Elemzők szerint azonban a kétoldalú nyilatkozatháború és a rendkívül feszült légkör a politikai szereplők részéről akár a nyomásgyakorlás eszköze is lehet, a nyílt háborúval fenyegető közhangulat ugyanis a tárgyalóasztalnál már könnyen kompromisszumra váltható.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Magyar Nemzet)
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.