Kövess minket!

Médiapiac

Ráéghet a baloldali sajtóra a Városháza-gate-ben mutatott pártosságuk

A Városháza-gate-ről előkerült felvételeknek és egyéb bizonyítékoknak vajmi kevés hatásuk volt arra, ahogy a baloldali sajtó az elmúlt több mint egy hónapban írt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb politikai botrányává dagadt ügyről. A Népszava, a Hvg.hu, a Telex és több más balliberális lap a Fideszt és a kormányt hibáztatta ahelyett, hogy maguk is feltették volna a bizonyítékok alapján megfogalmazódó kérdéseket Karácsony Gergelynek és szövetségeseinek. Eközben a rendőrség vizsgálódik, egyebek mellett csalás és vesztegetés miatt folytatnak nyomozást, s a minap Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél is házkutatást tartottak.

MTI/Szigetváry Zsolt

Miközben a Városháza-gate kapcsán a rendőrség 14 feljelentés alapján egyebek mellett csalás, vesztegetés és hűtlen kezelés miatt nyomoz, s már a főjegyzőnél és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél is házkutatást tartottak, az elfogulatlanságát hangoztató baloldali média szerint még csak ügy sincs – emlékeztet a Magyar Nemzet. Hiába beszéltek arról a főváros vezetéséhez kötődő szereplők az Anonymus által közzétett felvételeken, hogy a fővárosi ingatlanvagyont korrupciós módon, egyfajta jutalékos rendszerben árusítják ki, és hiába mutatott be a botrányos ingatlanügyletekről először beszámoló Index még egy szerződést is, amellyel az ügyletekben központi szerepet játszó Berki Zsolt bízott meg egy ingatlanirodát a Városháza értékesítésével.

Széllel szemben

A baloldali lapok minderről szinte semmit sem közöltek, hanem – a feltárt anyagokkal és az azokkal kapcsolatban jogosan felmerülő kérdésekkel mit sem törődve – a főváros baloldali vezetését védték, és a Fideszt vádolták egy „látszatügy” generálásával. 

A legnagyobb elánnal és a tények iránti legkisebb érzékenységgel talán az Ezalényeg.hu nevű balliberális propagandaportál sietett Karácsony Gergelyék segítségére. 

Az ifjabb Páva Zoltánnak, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok tanácsadójának a tulajdonában álló portálon nemes egyszerűséggel úgy fogalmaztak, hogy „nincs ilyen ügy”, valamint, hogy „a fideszes média ismét hatalmas öngólt lőtt. Karácsony Gergelyt próbálták feketíteni, de saját magukból csináltak hülyét a fideszes propagandisták.” Emellett tényként említették, hogy „Karácsony semmilyen ingatlanirodának nem adott megbízást az épület eladására”.

A Városháza-üggyel kapcsolatos transzparenseket mutatnak demonstrálók a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városházán 2021. december 15-én. MTI/Kovács Attila

A témában megjelent november 8-i cikküket egy másik követte november 19-én, amikorra már több újabb felvétel is napvilágra került, s a Városháza-gate országos botránnyá dagadt. Az Ezalényeg.hu mégsem változtatott a narratíváján, továbbra is álhírnek nevezték a Városháza tervezett eladásáról szóló cikkeket. Bajnai Gordonnak a felvételeken elhangzó szavait – amelyekből az derült ki, hogy egyfajta közvetítői szerepet játszott a Városháza tervezett eladásában – negligálták, miközben a baloldali exminiszterelnök Facebookon közzétett magyarázkodását úgy értékelték, hogy: „Bajnai inasba rakta a fideszes álhírgyártókat. Visszafele sült el az újabb fideszes gyűlöletkampány.”

„A Fidesz a hibás!”

A HírHugó a Városháza-gate első, Indexen megjelent cikkére úgy reagált, hogy „egy ordas nagy kamu a Városháza eladása” és „Karácsony Gergely eléggé világosan cáfol”. Az Ezalényeg.hu-hoz hasonlóan kizárólag a főpolgármester kijelentéseire támaszkodtak. Az MSZP-s Korózs Lajos hírhedt álmentős kamuvideójáról elhíresült Hírklikken a DK-s Dávid Ferenc szerkesztői profillal írt november 5-i cikkében érthetetlen módon a Fidesz pártigazgatóját támadta: „Kubatov kamuzik! […] Ez aztán a hír. A Kubatov által liberálisnak minősített Index […] árnyékra vetődött, hiszen csak egy hiteltelen papírdarabot volt képes előbányászni, amelyen két versenypiaci cég kötött megállapodást.” Egy több mint húsz nappal későbbi cikkben a szocialisták kézi vezérlése alatt álló lap szerzője úgy vélte, hogy a „kormány csak elhitetni akarta, hogy Bajnainak szerepe lenne a Városháza tervezett eladásában, holott ilyen ügy nincs is, hiszen Karácsony már cáfolta”. Megjegyzendő, hogy Karácsony valójában semmit sem cáfolt, csak tagadott.

A Népszava november elején „nem létező eladási ügyként” írt az alakuló Városháza-botrányról, s a hónap végén a balliberális lapban is publikáló Németh Péter még mindig úgy vélte, hogy semmi sem történt, „csak emberek beszélgettek”. Mintegy mellékes részletként, amelyből semmilyen konzekvenciát nem kell levonni, hozzátette: „és – ha jól értem – még a Városháza eladása is szóba került”.

Ugyancsak november végén, vagyis amikor már vaskos bizonyítékhalmaz volt szembeállítható Karácsonyék szavaival, a Hvg.hu arról értekezett, hogy „a Városháza eladása körüli játszma a lényegét tekintve tipikus álhír”. Úgy vélték, hogy „nem a tény, hanem a habosítás adta a témát”, s szerintük Bajnai Gordonnak „érdemben semmi köze nem volt az ügyhöz”, s csak a „játszma közelébe rángatták”.

Eladó a világ

Nagyjából ugyanebben az időben a Jelen nevű portál a Horn Gábor által már megpendített szál mentén kezdte értelmezni az ingatlanbotrányt. Az egykori SZDSZ-es államtitkárhoz hasonlóan a baloldali híroldal is úgy vélte, hogy „miért is ne gondolkodhatna úgy a főváros, hogy adott esetben eladja a Városháza céljaira eleve és mindenki által köztudottan alkalmatlan épületet”. Mindemellett mégis fontosnak tartották (tényként) leírni, hogy Karácsony nem akarja értékesíteni a műemlékvédelem alatt álló épületegyüttest.

Szintén november végén a Magyar Narancs tudni vélte, hogy „egyelőre senki nem akar eladni semmit”, s szerintük „titokban nem is tudna”. Az Anonymus felvételeit részletesen, háttérrel bemutató sajtótermékekről pedig egyszerűen azt állították, hogy Karácsonyt és néhány munkatársát akarják „bemocskolni”.

A Városháza-gate-ről a múlt hónap végén két hosszabb cikket is közlő Telex mindössze azt a következtetést vonta le, hogy „Karácsony és Bajnai berángatása az eseményekbe láthatóan politikai célja a hangfelvételek szivárogtatójának”. Ironikus, hogy még azért is a Városháza-gate-ről érdemben tudósító sajtót hibáztatták, hogy Karácsony Gergely önmagával keveredett ellentmondásba. Ahelyett tehát, hogy a főpolgármesteren kérték volna számon, miért hazudott több kérdésben is az ügy kirobbanása óta, azt sérelmezték, hogy a témával foglalkozó lapok sorjában, lépésről lépésre göngyölítették fel a nagyszabású ingatlanbotrányt, és nem egyszerre terítették ki minden kártyájukat, mivel így kellemetlen helyzetbe hozták a hazugságspirálba keveredő Karácsonyt. „Az első írás a főpolgármester számára állított csapda volt: tagadja csak le az épület eladási szándékát, hogy aztán a második cikkel beleverhessék az orrát a hazugságba. Ismert módszer ez a politikai motivációjú, lépésről lépésre felépített médiakampányoknál, hagyományos újságírói módszerekkel dolgozó szerkesztőségekre viszont nem jellemző, hogy így dolgozzák fel az anyagokat” – írták.

Mint korábban beszámoltunk róla: az Anonymus által november eleje óta megosztott felvételeken a baloldalhoz szorosan kötődő Gansperger Gyula egykori Wallis-vezér részletesen beszélt arról, hogy 

egyfajta jutalékos rendszerben, korrupciós módon árusítják ki a fővárosi ingatlanvagyont.

Elmondása szerint az ő cége is vásárolt egy nagytétényi ingatlant, amelyre tízszázaléknyi kenőpénz fejében testre szabott pályázatot írtak ki. Az úgynevezett jutalékos rendszerben nagyüzemi módon verhették dobra fű alatt a fővárosi ingatlanvagyont. 

A Gansperger által megemlített több mint egytucatnyi ingatlan között szerepelt a Mocsárosdűlő is, ahova iroda- és lakóépületekből álló gigaprojektet terveztek megvalósítani. A felvételek alapján a jutalékos rendszer szálai egészen a főváros vezetéséig értek, hiszen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes foghatta össze annak működését. A vevőket pedig az a Berki Zsolt hajthatta fel, akinek a testvére, Berki József Kiss Ambrussal egy időben dolgozott Kiss Péter néhai MSZP-s miniszter mellett. Maga Bajnai Gordon a hangfelvételeken hallható szavai szerint egyfajta közvetítői szerepet játszhatott. Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő ugyancsak több hangfelvételen is megszólaló vezetője pedig azt ismertette a beszélgetőpartnereivel, hogy milyen tervek vannak a Városháza eladására, amiről elmondása szerint a főváros vezetése is tudott. 

Borítókép: Eladó a Városháza! feliratú transzparenst mutatnak demonstrálók a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2021. november 24-én

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom