Kövess minket!

Médiapiac

A Hír TV és a Karc FM elérése is jelentősen javult a szeptemberi átszervezéssel

Sikerként könyvelhető el a Hír TV szeptemberben indult új sávos műsorstruktúrája, a nézettség 40 százalékkal emelkedett a tavalyi év hasonló időszakához képest, s a Bayer Show adásai rendszeresen százezer feletti nézőt vonzanak a képernyő elé főműsoridőben. Gajdics Ottó, a Hír TV tartalomért felelős igazgatója, és a Karc FM ügyvezetője arról is beszélt a Médiapiacnak adott interjúban, hogy az átszervezés révén a televízióval összevont működésű rádió hallgatottsága is jelentősen nőtt. Szavai szerint a következő hetekben azt is megvizsgálják, hogy mely műsorelemeken érdemes változtatni.

MTI Fotó: Beliczay László

– Nagyjából három hónapja működik a Hír TV és a Karc FM új műsorstruktúrája. A televízió, és a rádió működésének összekötése, illetve a sávos műsorrend beváltotta az ehhez fűzött reményeket, és elvárásokat?

– Jó úton haladunk, hiszen összességében jó 40 százalékkal nőtt a csatorna átlagos nézettsége a tavaly ilyenkori állapothoz képest. Például a Bayer Show esetenként 110-120 ezer embert ültet le a képernyő elé vasárnaponként, ami kiváló eredmény. De a legnézettebb műsorok közé tartozik a szintén a Bayer Zsolt által vezetett Sajtóklub, az új Vezércikk és a híradóink is. Míg egy évvel ezelőtt főműsoridőben, vagyis délután fél 6 és este 11 óra között nagyon gyatra volt a nézettség, mára már ebben a sávban a magyar nyelvű csatornák között a 14. helyen állunk, ami a kínálat bőségét tekintve különösen jónak számít.

– A 40 százalékos növekedés valóban rendkívül impozánsan hangzik, ezt mivel sikerült elérni?

– Fontos szerkezeti változás volt a már említett sávos műsorstruktúra kialakítása, amely azt jelenti, hogy az egyes műsortípusok minden nap ugyanabban a sorrendben követik egymást, és mindegyiknek megjegyezhető a kezdési időpontja. Nemzetközi tapasztalat, hogy a nézők azt szeretik, ha tudják, hogy a kedvenc csatornájukon az adott napon és időben milyen műsor fog képernyőre kerülni. Így ha ezt kiszámíthatóvá tesszük, az már önmagában nézettséget generál. Ellenkező esetben a néző jellemzően elkezd kapcsolgatni, és előbb-utóbb talál olyan csatornát, amely eltereli rólunk a figyelmét. Másrészt az új, vagy megújult műsoroknak köszönhetjük a kedvező eredményeket.

Gajdics Ottó élete egyik legnagyobb kihívásának tekinti a Hír TV és a Karc FM rádió megújítását (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

– Milyen logika alapján állítják össze a sávok kínálatát?

– Minden sávnál mérlegelni kell, hogy mely műsor illik oda, melyik képes a csatorna célcsoportjának érdeklődését leginkább felkelteni, és lekötni a nézőket. Az új rendszerben fél 4-kor indul a Paláver, amely a Karc FM rádióval közös, interaktív, betelefonálós műsor. Ez jó döntésnek bizonyult, hiszen ez a program lett a főműsoridőn kívüli sáv legnézettebbike. Sőt, a legfontosabb műsorok közé tartozik, mivel a nézők igénylik, hogy a csatornán bemutatott témák mentén ők maguk is elmondhassák az álláspontjukat, véleményüket. És arra is nagyon sokan kíváncsiak, mit gondol ezekben a kérdésekben a többi választópolgár.

– Korábban csak a Karc FM-en ment a Paláver, az új formátummal mennyivel több emberhez jut el ez a műsor?

– Nagyságrendekkel több nézőhöz, és hallgatóhoz. Annak ellenére, hogy a délután fél 4-es időpont televíziózás szempontjából kicsit holtidő – mondhatni a brazil sorozatok ideje – a Paláver 2,5-3,5 százalékos közönségarányt ér el az összes csatorna között, ami szép teljesítmény. Célunk volt azokkal a nézőkkel is megismertetni a Palávert, akik eddig nem követték a műsort, és ez sikerült is. Délután fél 4 és 4 között a Hír TV-n fut, délután 4 és 5 óra között pedig a televízió és a rádió is adja. Az azt követő egy órában pedig csak a Karc FM-en megy a betelefonálós műsor, így aki az 5 órai híradót szeretné megtekinteni, az megteheti ezt a Hír TV-n. Azt is kiemelném, hogy a Paláver korábban is jelentős népszerűségét tovább növelte, hogy olyan médiaszemélyiségek várják a betelefonálókat, mint Bayer Zsolt, Stefka István, Lentulai Krisztián, Apáti Bence és Dezse Balázs.

– Mi a helyzet a főműsoridővel, hogy muzsikálnak az abban a sávban játszott műsorok?

– Összességében sikerként könyvelhető el a főműsoridőben elindított programsávok mindegyike is, amit a Radar című forgatott riport műsorral indítunk. Ez a nézők ügyes-bajos dolgait dolgozza fel, különböző érdekességeket vonultat fel az országból, és a világból, valamint minden olyan dologgal foglalkozik, ami érdekelheti a nemzet-konzervatív nézőtábort, etősítheti identitását, tehát nagyon színes palettán mozog. Ezt követően híradó következik, majd a Napi Aktuális nevű háttér-, és elemző műsor. Ebben a napi hírfolyamból az emberekre zúduló híreket elemzik, és kommentálják politikusok, politológusok, érintettek és szakértők.

– Az esti vitaműsorokkal is elégedettek?

– Igen, az este 8 és 9 óra közti vitasáv, valamint az azután következő, 22 óráig tartó úgynevezett megmondósáv – amelyben a nemzeti-konzervatív politikai tábornak fontos újságírók, elemzők, és más közéleti szereplők mondják el a véleményüket – az elvárásaink szerint szállítják a nézettséget. Igaz, utóbbival könnyebb a dolgunk, mert abban nem kell különböző világnézetű embereket rávenni a közös szereplésre.

– Ezek szerint az ellenzéki szereplők nehezebben állnak kötélnek?

– Igen, esetenként éppen azok nem vállalják egymással a vitát, akik a legautentikusabbak, vagy legilletékesebbek lennének egy-egy téma megvitatásában. Így nem mindig a legjobb felállásban szerkesztjük a műsort, és sokszor arra kell hagyatkoznunk, hogy éppen ki hajlandó bejönni.

– Mitől függhet, hogy egy-egy elemző, vagy politikus elfogadja-e a meghívást?

– Baloldali politikusok esetében sarkítva fogalmazva azt mondhatnám, függ attól, hogy mit mond nekik a Feri, de ennél összetettebb kérdésről van szó. Hiszen a politikához kötődő különböző szereplők jellemzően aprólékosan mérlegelik, hogy éppen mi áll érdekükben, szerintük használ-e nekik a szereplés egy adott műsorban, vagy nem, esetleg benne van-e a pakliban, hogy nem jól jönnek ki belőle. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy egy ellenzéki politikus azért kapott kedvet a szerepléshez, mert látta, hogy egy társa jól elboldogult a vitában, ügyesen replikázott. Több olyan nagyon érdekesre sikerült adást is tudnék említeni, ahol kifejezetten konstruktív vita alakult ki a különböző politikai oldalhoz tartozó szereplők között. Törekszünk arra, hogy megváltozzon az a jelenlegi helyzet, hogy Magyarországon nincs igazi közéleti-politikai vita a szekértáborok éles szembenállása miatt.

– Itt érdemes megjegyezni, hogy amikor a Partizánnak adott interjút, Gulyás Márton műsorvezető azt vetette a szemére, hogy nem ad lehetőséget az ellenzéki szereplőknek az ön által vezetett médiumokban.

– Hát igen, ahogy említettem, nem rajtunk múlik.

– Összességében kiforrta magát a Hír Tv új műsorstruktúrája?

– Negyed évnyi idő telt el, ki kell értékelni, hogy mi az, ami bejött, és mi az, ami csak mértékkel. Meg kell nézni, min érdemes változtatni, és milyen irányban. Hamarosan megkezdődnek a megbeszélések az alkotóközösségekkel, és a szerkesztőségekkel. Azon programok esetében, amelyek nem váltották be a reményeinket, változtatni fogunk. Januárban valószínűleg már konkrétumok is tudok majd mondani.

– Az átalakítás előtt elég nagy volt a fluktuáció a Hír TV-ben, ez a folyamat mára lecsillapodott?

– Minden változás szorongással, és feszültséggel jár, ami bizony okozhat ilyen mozgásokat. Nem mindenki értett egyet sem a változás szükségességével, sem az irányával. Voltak kollégák, akik máshol találták meg a számításukat, őket igyekeztünk pótolni. Viszont azt gondolom, hogy akik ma ezt a műsorstruktúrát működtetik, azok ezt nagy odaadással, szívvel-lélekkel teszik a nemzeti-konzervatív politikai közösség érdekében. Szó sincs arról, amitől egyesek tartottak, vagyis, hogy bulvárosodna a tévé, vagy egyéb nemkívánatos irányt venne. Ellenkezőleg: a G-nap után szétvert csatorna nézőit szeretnénk újra megtalálni, és úgy tűnik, hogy sikerült is megszólítani őket.

– A fiatalokat is sikerült megszólítani?

– Folyamatosan törekszünk erre, ami nem egyszerű feladat, hiszen minden mérés, és tapasztalat, nemzetközi kitekintésben is azt mutatja, hogy a fiatalok nem néznek televíziót. Legalábbis nem abban a formában, ahogy azt egy lineáris műsorszolgáltató szeretné, vagyis követve a sávos szerkezetben összeállított a műsorstruktúrát. Bár a mai 18-20 éves korosztályt is érdekli a képes tartalom, de nem a tévében, és nem rögzített időpontban, hanem a közösségi médiában, és a különböző online videómegosztó portálokon, ahol annyi részletben, és annyi megszakítással nézhetik, ahogy nekik megfelelő. Mindemellett mint minden csatorna, mi is dolgozunk azon, hogy mégiscsak idecsábítsuk a fiatalokat.

– Az ATV például rendszeresen közvetít sorozatokat, amelyek akár még távolról sem kapcsolódnak a politikához. Ez nem lehet járható út a Hír TV számára?

– Szeretnénk megőrizni a Hír TV hírcsatorna jellegét, így nem ebbe az irányba haladnánk. Ugyanakkor folyamatosan gondolkodunk azon, hogyan lehetne könnyedebb, lazább, oldottabb módon közölni mindazokat a tartalmakat, amelyekkel foglalkozunk. Ezt a célt szolgálja például az a műsorsáv, amelyben dokumentumfilmeket adunk, vagy Bayer Zsoltnak a Szélessávú történelem című műsora. Ebben régi magyar filmeket mutatunk be egy kis beszélgetéssel fűszerezve. Megszólaltatjuk az alkotókat, és a szereplőket, de filmkritikusok és filmesztéták is beszélnek arról a korról amelyben a film keletkezett, és amelyről szól. Így nemcsak a filmélményből részesül a néző, hanem megkapja azt a kicsit politikus, kicsit közéleti megközelítést, amely erre a csatornára jellemző.

– A Karc FM hallgatottsága hogyan változott szeptember óta?

– Negyedévente mérik a rádiók elérését, így az átalakítás hatását pontos számokra lefordítva még nem tudjuk megállapítani. Mindenesetre az utolsó egy-másfél évben lezajlott változás, vagyis az, hogy Budapesten kívül már 20 településen van földi sugárzású adóberendezésünk, jelentős növekedést hozott a hallgatottságban. A legutolsó mérés szerint csaknem 160 ezer embert érünk el naponta.

– Hogyan profitált az átszervezésből a rádió?

– Az átszervezés alapvető célja volt, hogy a csatorna és a Karc FM egymást erősítse, s természetesen az utóbbi javára is vált ez a szimbiózis, amely egyébként egyedülálló a hazai médiában. Az említett Paláver megugrott elérése a Karc FM hallgatottságára is kihat. A műsorstruktúra gerincét alkotó programok is népszerűek, így a reggeli Hangadó című információs magazinunk, de sok rendszeres hallgatója van a Spájz nevű, délelőtti szolgáltató műsorunknak, amely elsősorban a kismamáknak, nagymamáknak valamilyen okból otthon ülőknek szól. Nyitottunk sportsávot, átvesszük a legizgalmasabb Csörte hanganyagát, és kiváló zenei műsoraink is vonzzák a hallgatókat. Emellett a Karc FM-re került a Hír Tévéből a közkedvelt Háttérkép Boros Imre, Bogár László és Bayer Zsolt részvételével, és a Civil kör, amelyben jómagam is szerepelek.

– Több más műsornak is állandó, vagy visszatérő szereplője, így például a Csörtének, és a Sajtóklubnak is. Nem támadják amiatt, hogy a vezetői tevékenysége mellett véleményvezér szerepet is visz?

– Mivel már azelőtt szerepeltem ezekben a műsorokban, hogy a tartalomért felelős igazgató lettem, úgy döntöttünk, a nézők kedvéért megtartjuk az eredeti felállást. Akárhova megyek az országban – ha mondjuk megállok a főtéren, vagy elmegyek egy fürdőbe – néhány percen belül többen is odajönnek hozzám, és elmondják, hogy milyen sokat jelentenek számukra ezek a műsorok. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy amikor beülök a stúdióba, ugyanúgy vendég vagyok mint a többiek, nem igazgatóként jelenek meg, vagy beszélek.

– Karrierje során nem csak rádiót, és televíziót vezetett, hanem napi- és hetilapot is, illetve médiaszemélyiségként is számos műfajt kipróbált. Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

– Egyértelműen a jelenlegi megbízatásom. Életem talán legnagyobb kihívását jelentette, hogy a Hír TV-t úgy kellett a rádióval együtt megújítani, hogy közben felismerjük és ki tudjuk használni az ebből adódó lehetőségeket. Ráadásul emellett a boltnak folyamatosan üzemelnie kellett, és a kollégákat is meg kellett győzni, hogy mindez jó lesz. Szerencsére a nehezén már túl vagyunk, működik rendszer, és hozza a várt eredményeket.

– Lassan itt a karácsony. Milyen műsorokkal készülnek az ünnepekre?

– Az ünnepek alatt mindig rendkívüli műsorrend van, igyekszünk emelkedettebb, ünnepibb tartalmakat közölni. Sokat fogunk ismételni, válogatás műsorokat készítünk, figyelembe véve, hogy a karácsony időszaka a békességről szól, így nem a leghevesebb viták kerülnek adásba. Ezen kívül több filmet és más olyan műsort tűzünk képernyőre amelyek nem szokványos témákkal foglalkoznak. Minderre most készülünk, így most mindenki háromszoros erőfeszítéssel dolgozik ezekben a napokban.

– Otthon hogyan ünneplik a karácsonyt?

– Amikor közvetlenül az ünnepek előtt le tudom tenni a lantot, körbejárom az országot, összeszedem a rokonságot, és mindenkit elviszek hozzánk, Kiskunfélegyházára. Ott jókat eszünk-iszunk, felállítjuk a karácsonyfát, várjuk a Jézuskát, és közösen ünnepelünk.

– Hagyományos karácsonyi menüvel készülnek?

– Természetesen van hagyományos rész is, de már a családi tradíció részévé vált, hogy más fogásokat is elkészítünk. Így amellett, hogy a nagymamák hoznak töltöttkáposztát, és elengedhetetlen a hagyományos, többféle húsból készülő húsleves, a beigli, valamint a halászlé is, a háromnapos karácsonyi menünk része a sült libamáj szőlőmártással, valamint a tenger gyümölcseivel töltött tészta is. A családi recept alapján készített sütemények sem hiányozhatnak, ezek közül a legkülönlegesebb a mandulás krémmel töltött, kagyló formájú, dióból készült tészta.

– Ki a szakács a családban?

– A feleségemmel mindig együtt főzünk, pontosabban ő a séf, én kuktáskodom mellette.

– A két ünnep között milyen programot terveznek?

– A karácsonyt végig együtt ünnepeljük a nagycsaláddal, december 27-én pedig a feleségemmel elmegyünk egy wellness-szállóba, ahol orrig belemerülök a meleg vízbe, és szilveszterig ki sem szállok onnan.

Kárpáti András

Borítókép: Gajdics Ottó, a Hír TV tartalomért felelős igazgatója, és a Karc FM ügyvezetője

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom