Trending Now
Likefight: Orbán az élen, Márki-Zay csak Jakab mögött kullog
Késhegyre menő küzdelem szűkös baloldali győzelemmel a vezető politikusoknál, magabiztos jobboldali előny a hivatalos oldalaknál, összecsaptak a patrióta és az ellenzéki véleményvezérek. De ki nyert? Ismét jelentkezett a LikeFight, a Mandiner új, a közösségi médiát mint közéleti harcteret elemző sorozata. Ezúttal november első két hetének közösségi médiás aktivitását elemezték.
Vezető politikusok
Ha közlekedett már autópályán, bizonyosan átélt már idegőrlő pillanatokat, például amikor az egyik kamion a másikat próbálja előzi. Ha a vezető politikusok harcát figyeljük, akkor ezzel a példával lehetne a legjobban szemléltetni, mennyire szoros versenyben csaptak össze november első két hetében az országosan ismert vezető politikusok a Facebookon – írja elemzésében a Mandiner.
A belső sávban most a baloldal tett szert némi előnyre, azonban az adatok részletes vizsgálata után érdekes kép rajzolódik ki előttünk. Jól látható, hogy a jobboldalon egy erős élmezőny állt össze Orbán Viktor vezetésével, akit Varga Judit és Szijjártó Péter követnek a dobogón. Ebben a kéthetes periódusban az öt legjobban menő bejegyzésből négy Orbán Viktor oldaláról származik. Az erős fideszes élmezőnytől kivételesen leszakadt Kocsis Máté frakcióvezető, pedig októberben még szorosan követte a triót.
Ahogyan októberben volt, most is jól látható, hogy a baloldalnak gyengébb ugyan az élmezőnye, de a politikusaik sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtanak a közösségi médiában (azaz számszerűen most több volt az erős harcos).
Amíg a jobboldalon Orbán Viktor vezető szerepe megkérdőjelezhetetlennek tűnik, addig a baloldalon Márki-Zay Péternek még mindig nem sikerült az élre törnie, Jakab Péter utcahossznyi előnyt tud felmutatni a baloldal miniszterelnök-jelöltjével szemben. Talán pont a lemaradás csökkentése érdekében folyamodott Márki-Zay Péter a lájkvásárláshoz, nemrég a Bennfentes hívta fel a figyelmet arra, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének van olyan bejegyzése, ahol lájkolóinak bő fele arab, venezuelai, vagy japán álprofil. Ahogy írják: „Ezt a technikát akkor szokták bevetni, ha a marketingesek kényszeresen arra törekednek, hogy egy márkának, terméknek, vagy éppen politikai messiásnak nagyon sok lájkolója legyen hirtelen.”
Hivatalos pártoldalak
Első ránézésre a pártok versenyében sima Fidesz győzelemmel zárult november első két hete. Kicsit alaposabban megvizsgálva azonban kiderül, hogy a verseny a látszatnál kiélezettebb volt, csak hogy a Fidesz óriási mennyiségű interakciót ért el a párt kongresszusának napján, 14-én ugyanis 244 ezer interakciót szereztek. Csapatunk az összes aznapi bejegyzés kielemezte, és kiderült, hogy messze a határvédelem volt a Fidesz legtöbb interakciót hozó témája.
Már az első elemzésünkben rámutattunk arra, hogy bár a baloldali médiumok igyekeznek fiatalos, „új erőnek” bemutatni a Momentumot és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, a fiatal tömegek becsatornázásának egyelőre semmi jele nem látszik a neten.
November elején ugyanis még a KDNP is maga mögé utasította a Momentumot és Márki-Zay Péter mozgalmát. De az is sokat elmond, hogy egyetlen Momentumos politikus sem tudta még felküzdeni magát a LikeFight baloldali top10-es listájára.
Az interakciószámok október óta egyelőre azt jelzik, hogy az interneten a messiásként várt új szereplők valójában lefelé húzzák a baloldal kampányátlagát.
Véleményvezérek és mémoldalak harca
A politika számára a közösségi média a mozgósítás leginnovatívabb terepe, annak pedig legizgalmasabb szeglete a véleményvezérek és mémoldalak világa, ahol nincsenek szabályok, minden találat ér. A paletta egyébként rendkívül színes: megtalálhatóak itt régi, nagy mémoldalak, véleményvezérek és politikailag elkötelezett blogok is.
A jobboldal dominanciája, ismételt győzelme és a Megafonos véleményvezérek túlsúlya alátámasztja a jobboldali stratégia létjogosultságát, a nemzeti tábor fiatal arcai húzzák maguk után a jobboldali Facebook-közösséget, míg a baloldal most alaposan lemaradt a versenyben.
A véleményvezér fronton nem is az az érdekes, hogy ki nyert, hanem az, hogy mi történik a baloldalon. Ha megnézzük a baloldali mémoldalakat és véleményvezéreiket, akkor már hetek óta azt láthatjuk, hogy a Gyurcsány Ferenchez bekötött szereplők viszik a prímet: a baloldalon a DK kommunikációját harsogó mémoldalak, blogok és újságírók, illetve Homonnay Gergely és Gyurcsány-fan macskája jelentik a maximumot. A Momentum, a Párbeszéd vagy éppen az Márki-Zay mozgalma semmilyen eredményt nem tud ebben a szcénában felmutatni.
Persze meg kell jegyeznünk, hogy a DK-s oldalszerkesztők élete most nem könnyű, elég, ha betekintünk a Márki-Zayt propagálni próbáló bejegyzéseik hozzászólásai közé, az ellenzéki törzsbázis véleménye megosztó a saját miniszterelnök-jelöltjükről. Az ellenzéki közvélemény meghatározó arcai is gyakran nárcisztikus, összeférhetetlen alakként festik le a hódmezővásárhelyi polgármestert.
A Mandiner pár hete arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, mekkora szeletet tudnak maguknak kihasítani a pártok, a politikusok, a véleményvezérek és a mémoldalak abból a figyelemből, amit a választók a közösségi médiában töltenek. A szereplők eredményességét interakciószámok (like, komment, megosztás) és videómegtekintések alapján mérjük. Az adatok pontosak, azokat közösségi média elemző rendszerek segítségével gyűjtöttük, ellenőriztük.
Ahogy az elmúlt két hét elemzéséből is kitűnik, kiélezett a verseny a közösségi médiában. A LikeFight alakulásáról az elkövetkező időszakban is beszámolunk majd.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.