Kövess minket!

Trending Now

Az Európa Tanács a muszlim fejkendőt népszerűsítő kampányba kezdett

Rendkívül sokan felháborodtak azon a kampányon, mely a sokszínűséget és a hidzsáb viselésének szabadságát hirdeti. A kampányt az Európa Tanács indította és támogatói között szerepel az Európai Unió is. Több politikus szerint ez nem más, mint az európai értékek, gyökerek és a civilizáció megtagadása.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Nagy felháborodást keltett az a kampány, mely során az Európa Tanács (amely nem azonos a hasonló elnevezésű Európai Tanáccsal) és a We Can For Human Rights Speech nevű emberi jogi szervezet a sokszínűség jegyében népszerűsíti a muszlim fejkendőt, mondván, mindenkinek jogában áll, hogy szabadon viselje a hidzsábot.

A kampányt népszerűsítő plakátokon azt hirdetik, hogy a szépség a sokféleségben, a szabadság pedig a hidzsábban rejlik. Emellett arra szólítanak fel, hogy ünnepeljük a különbözőséget és tiszteljük a fejkendőt, de olyan poszter is van, amelyen az a felirat olvasható, hogy az én fejkendőm az én választásom.

Le Figaro értesülései szerint a kampányt az emberi jogi szervezetek mellett maga az Európai Unió is támogatta a Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek nevű program keretén belül, a közösség logója szintén látható a plakáton feltüntetett szponzorok között.

A lap úgy tudja, hogy 2014 és 2020 között az EU 439 millió eurót költött azokra a kampányokra, melyeknek a célja – a Chartában és az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezményekben foglaltak szerint – az egyenlőség illetve az egyének jogainak biztosítása és hatékony támogatása.

A jelenleg 47 tagú Európa Tanács a muszlimellenes gyűlöletbeszéd elleni küzdelem jegyében indított kommunikációs kampányai részeként több, a fejkendőt népszerűsítő hirdetést is közzétett a honlapján, ám a vita kirobbanását követően eltávolította őket, erről Sarah El Haïry ifjúságért felelős államtitkár beszélt az LCI hírtelevízió műsorában. A politikust elmondása szerint teljesen megdöbbentette a kampány keretében készült videó, melyben fiatal nőket ábrázolnak először fejkendő nélkül, majd hidzsábot viselve. Sarah El Haïry szerint a videó magasztalja a fejkendő viselését, ami teljességgel elítélendő és ellentétes a francia értékekkel. Az államtitkár hivatalos tiltakozást nyújtott be a szóban forgó videó ellen, melynek eredményeképpen a filmet törölték az Európa Tanács honlapjáról.

François-Xavier Bellamy francia filozófus, republikánus képviselő azt írta a Twitteren a kampánnyal kapcsolatban, hogy a plakátok üzenete annak a problémának egy tünete a sok közül, amelyet nem szabad félvállról venni.

Éric Ciotti francia republikánus politikus szerint az, hogy az Európa Tanács az iszlám fejkendő viselését hirdeti, a zsidó-és keresztény gyökerek, a civilizáció és a felvilágosodás szellemének tagadása. A politikus Twitter-bejegyzése alapján elutasítja ezt az Európát, mivel az ő Európája ellenáll a behódolásnak és az iszlamizmusnak.

Laurence Rossignol, François Hollande egykori családügyi és nőjogi minisztere úgy fogalmazott közösségi oldalán, hogy emlékeztetni a nőket arra, hogy szabadon hordhatják a hidzsábot és azt állítani, hogy a szabadság a fejkendőben rejlik, két teljesen különböző dolog. Emellett megkérdezte, hogy valóban az-e a feladata az Európa Tanácsnak, hogy népszerűsítse a muszlim fejkendőt.

Nem hagyta szó nélkül a történteket Marine Le Pen sem. A jobboldali politikus szerint illetlen és botrányos az európai kampány a muszlim fejkendő viselése mellett, mivel nők milliói küzdenek az ilyen jellegű leigázás ellen. Hozzátette, hogy a nők akkor válnak szabaddá, amikor leveszik a fejkendőt és nem fordítva.

A sok kritika és negatív hozzászólás miatt az Európa Tanács törölte a Twitter-bejegyzést is, ahol rengetegen kommentálták a kampányt. Közölték továbbá, hogy átalakítják a kampány weboldalát is. Ugyanakkor hozzátették, hogy a program nem az Európa Tanács önálló kampánya, hanem része annak a közös projektnek, melyben részt vesz az Európai Unió is és amely szem előtt tartja a résztvevők egyéni kijelentéseit, beleértve nézeteik szabad kifejezését – írta a V4NA hírügynökség.

Trending Now

A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén

A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.

Közzétéve:

Savaria Filmszemle/Facebook

A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.

Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.

Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.

A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni

– sorolta.

Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.

Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.

Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.

Tovább olvasom

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom