Művház
Különleges koncertekkel folytatódik a Cziffra György-emlékév
Ünnepi programokkal és különleges koncertekkel folytatódik a Cziffra György-emlékév a zongoraművész 100. születésnapja alkalmából Magyarországon és külföldön.
Október 22-én a Zeneakadémia és a Cziffra György-emlékév közös eseményén Cziffra 1956. október 22-i koncertjét idézi meg Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara közreműködésével, Takács-Nagy Gábor vezényletével Liszt születésnapján – mondta el Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a programokat ismertető szerdai sajtótájékoztatón Budapesten.
Az esten bemutatják a Magyar Nemzeti Bank Cziffra György-emlékérmét, amelyet a művész születésének évfordulójára bocsátanak ki.
Balázs János, az emlékév művészeti vezetője többek között a november 5-i estre hívta fel a figyelmet, amelyen Eötvös Péter első zongoraversenyének ősbemutatója hangzik el Cziffra Psodia – Versenymű zongorára és zenekarra címmel az Orchestre Philharmonique de Radio France előadásában, Mikko Franck vezényletével a Müpában. A magyar premier után november 7-én Párizsban, majd 2022 áprilisában a genfi Victoria Hallban is elhangzik a mű. Az estek szólistája Balázs János zongoraművész, cimbalmon közreműködik Lukács Miklós. A centenáriumi programok részeként a Müpa Zászlóterében tablókiállítás nyílik Árnyékból a fénybe címmel, amely október 26-tól november közepéig díjtalanul látogatható.
November 4-én Gyenyisz Macujev zongoraestjének ad otthont a Müpa, a 13. kerületi Cziffra György parkban november 5-én a száz éve született zongoravirtuóz tiszteletére felavatják Meszlényi-Molnár János szobrászművész alkotását.
A sajtótájékoztatón Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester a fesztivál változatos helyszíneire hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a 2021-es programokra már elkezdődött a jegyárusítás.
A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban folytatódik Bősze Ádám szórakoztató zenetörténeti sorozata Forradalmi etűdök címmel. A Hegyvidék Kulturális Szalonban a korábbi Fondation Cziffra ösztöndíjas festőművész, Kürthy Hanna műveiből nyílik kiállítás december 1-jén, valamint a Cziffra György Nagytétényi Közösségi Színtér is centenáriumi eseménnyel készül.
Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ november 10-én a Cziffra Fesztivál Tehetség-díjasai, Balogh Ádám és Sárközy Lajos koncertjével, valamint egész éves kiállítással ünnepel.
A közeljövőben Bécs, Zágráb, Párizs, Bukarest, Prága, London, Alexandria, Róma, Stuttgart, Doha, Teplice, Varsó és Genf látja vendégül a Cziffra100 fellépőit. Szombaton Bécsben a Cziffra Stiftunggal közös szervezésében Balázs János játssza Improvisart című, kifejezetten az emlékévre összeállított műsorát.
November 12-én a Cziffra Stiftung fiatal tehetségei és a Cziffra Fesztivál díjazottjai adnak közös hangversenyt, Horti Lilla és Szabó Marcell mellett fellép Kristina Miller és Jennifer Gheorghita. Alexandriában a Bibliotheca Alexandrina Orchestrával, Bukarestben a Filarmonica George Enescu zenekarral lép fel Balázs János, majd november 29-én a londoni Covent Gardenben emlékezik meg hangversennyel az évfordulóról. A nemzetközi koncertek szervezése a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával valósul meg.
A Régi Zeneakadémián október 30-án Aljosa Jurinic, november 27-én Marc Laforet zongoraművész, a Fondation Cziffra művészeti vezetője lép színpadra. A későbbiekben ugyanebben a sorozatban fellép még Massimo Mercelli fuvolaművész és Simon Izabella, majd Elosia Cascio lesz a Liszt Múzeum sorozatának vendége.
Az emlékév programjában részt vesz mások mellett a Concerto Budapest, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar, a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
A zongoraművész Cziffra György 1921. november 5-én, száz éve született Budapesten. Balázs János 2016-ban a MOMKult együttműködésével alapította a Cziffra Fesztivált, amely a klasszikus zenei koncertek mellett számos más műfajt és művészeti ágat mutatott be neves művészek részvételével, valamint vállalta a fiatal tehetségek támogatását.
A február 9-én kezdődött emlékév a Miniszterelnökség, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, a Bethlen Gábor Alap közreműködésével valósul meg határokon átívelő szakmai összefogással.
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.