Trending Now
Trump bukásának okairól beszélt a neves amerikai közvélemény-kutató vezetője
A járvánnyal kapcsolatos kommunikáció áll annak háttérében, hogy Donald Trump elveszítette az amerikai elnökválasztást – véli Brent Buchanan, az előző amerikai elnöknek is dolgozó Cygnal közvélemény-kutató vállalat ügyvezetője. Arról, hogy pontosan milyen választói gondolkodás vezethetett ehhez az eredményhez, a Lounge Group és a Magyar Marketing Szövetség közös streamingfelületén, a Summit Playen adott exkluzív interjút.
A 2020-as amerikai elnökválasztási kampány döntő pillanata volt Donald Trump, akkori elnök koronavírus-diagnózisa, illetve az, ahogyan az Egyesült Államok első embere kezelte a helyzetet. „Ezen a ponton dőlt el, hogy győzni vagy veszíteni fog a voksoláson” – mondta Brent Buchanan, az amerikai Cygnal közvélemény-kutató vállalat alapító-elnöke, aki a Lounge Group meghívására érkezett a Marketing Summit Hungary konferenciára. A Cygnalt a The New York Times folyóirat az Egyesült Államok legpontosabb politikai közvélemény- és piackutató vállalatai között tartja számon.
Buchanan szerint a közvélemény-kutatásokban hagyományosan a „mi” kérdésre keresik a választ, miközben a „miért”, vagyis az emberek, motivációik jobb megértése ad lehetőséget az erősebb kapcsolódásra. A szakember úgy látja, az emberi – akár politikai, akár egyéb – döntések az érzelmeken alapulnak, vagyis egyáltalán nem állja meg a helyét a feltevés, hogy a megfelelő információk birtokában, logikusan mérlegelve döntenének a fogyasztók, vagy éppen a választópolgárok. Az „érzelmi ész” az, ami a döntések meghozatalában a legnagyobb szerepet játssza.
A szakember szerint éppen ezen érzelmi folyamatok állnak annak hátterében is, hogy Donald Trump elnök tavaly elveszítette az amerikai elnökválasztást. A USÁ-ban az idősebb, 65 év feletti korosztály, amely jellemzően nagyobb arányban szavaz a republikánus jelöltekre. A tavalyi járványhelyzetben azonban éppen ők azért támogatták inkább Joe Biden demokrata jelöltet, mert úgy érezték, Trump, elnökként nem vette eléggé komolyan a járványhelyzetet. A gondolkodás érthető, hiszen éppen ez a korosztály az, amely leginkább veszélyeztett a betegség esetleges súlyos lefolyása szempontjából.
„Jellemzően nem is azt gondolta ez a választói csoport, hogy Trump rossz dolgokat tett a járványkezelésben. Sokkal inkább az általa alkalmazott hangnemet kifogásolták, vagyis azt érezték problémásnak, ahogy beszélt”
– tette hozzá Brent Buchanan. Miután Trump elnök megfertőződött az új típusú koronavírussal, a szakember szerint lehetősége lett volna, hogy a közvélemény előtt a veszély valódiságáról, saját érintettségéről, az egészségügyi dolgozók iránti hálájáról beszéljen.
„Saját kétségeit kommunikálva jelezhette volna a választóknak, hogy megérti őket, érzéseiket. Ezzel megnyerhette volna a választásokat”
– fogalmazott.
Az amerikai választási rendszer lényege, hogy az egyes szövetségi államokat kell „megnyerni” az elnöki posztra aspirálónak, nem országosan a legtöbb szavazatot. Az pedig, hogy bizonyos tagállamokban minimális különbséggel került fölénybe Joe Biden, Brent Buchanan szerint éppen azon az érzelmi hatáson alapult, amit a vírussal kapcsolatos kommunikáció váltott ki a közvélemény erre érzékeny részében.
A Cygnal kutatási módszertanának alapja az attitűdelemzés, az érzelmek feltárása, a fogyasztói és választói magatartást ennek segítségével vizsgálják. Brent Buchanan a Lounge Group meghívására érkezett szeptember 16-án Budapestre. A szakember Marketing Summit Hungaryn egy exkluzív előadás keretében beszélt a módszertanról. Előadásában az érzelmek, döntéshozatalban betöltött szerepét mutatta be. A Summit Playen, a konferencia idén debütált online platformján – amely a Magyar Marketing Szövetség és a Lounge Group együttműködésében jött létre – az előadás, illetve a szakemberrel készült exkluzív interjú is megtekinthető.
Mi is az a Cygnal és mi is az a Marketing Summit?
A Cygnal vállalat több, mint 1 500 politikai, közügyekkel foglalkozó, illetve üzleti kampány lebonyolításában vett már részt. Megbízásai közé tartozott a közvélemény-kutatási tevékenység végzése Donald J. Trump, az Egyesült Államok volt elnöke számára, így mély ismeretekre tett szert a választó állampolgárok motivációjával, érzelmi állapotával kapcsolatban. A Cygnal és a Lounge Group az amerikai elnökválasztás kapcsán készített kutatás kapcsán már dolgozott együtt. A kutatás célja a választópolgárok hangulatának felmérése, a politikai preferenciájuk és értékeik megismerése volt. A felmérés kiderítette, hogy milyen tényezők befolyásolják a szavazókat, milyen szempontok szerint voksolnak – és arra is fény derült, mi a különbség egy amerikai és egy magyar szavazó gondolkodásában és viselkedésében.
Az idei Marketing Summit Hungary a koronavírus-járvány utáni időszak üzleti és marketingszakmai lehetőségeit helyezte a fókuszba. Az előadások, beszélgetések, illetve az új online platform – Summit Play – célja, hogy a résztvevőket támogassa a következő időszak kihívásaira való felkészülésben. A konferenciára ellátogatók inspirációkkal, információkkal, eszközökkel és azonnal bevethető marketing- és üzleti megoldásokkal ismerkedhettek meg, illetve a MMSZ és a Lounge Group közreműködésében megvalósult online tudásmegosztó platformon már nemcsak a konferencián rögzített videók, de hét olyan kerekasztal beszélgetés is elérhető a felhasználók számára, amelyeket eddig sehol máshol nem publikáltak.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.