Kövess minket!

Médiapiac

Nem manipulálták a bizonyítékként kezelt Portik–Gyárfás-beszélgetéseket

A Fenyő János meggyilkolása ügyében indított Gyárfás–Portik-per 4-es számú tanúja bekerült a tanúvédelmi programba, így a bíróság zárt ajtók mögött hallgatta meg.

Borítókép: Gyárfás Tamás egy korábbi tárgyalására érkezik a bíróságra, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A szakértők és a tanúk meghallgatásával folytatódott a Fenyő János megölésére való felbujtással vádolt Gyárfás Tamás és Portik Tamás pere a Fővárosi Törvényszéken. A vád 4-es számmal jelölt tanúja időközben bekerült a tanúvédelmi programba egy másik ügy kapcsán, ezért Póta Péter bíró úgy döntött, a sajtó kizárásával hallgatja meg – írja a Magyar Nemzet.

A meghallgatás után Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás védője a lapnak nyilatkozva leszögezte: a zárt tárgyaláson elhangzottakból semmit nem mondhat el. Kiemelte ugyanakkor, nem érzi, hogy a 4-es számú tanú vallomása rossz irányba befolyásolta volna ügyfele pozícióját.HIRDETÉS

– Az elhangzottakban ellentétes állítások voltak, így további meghallgatásokra, szembesítésekre lesz szükség – mondta Gyárfás védője.

A vád szerint Gyárfás Tamás bujtotta fel Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megöletésére. Gyárfás és Fenyő között a Nap TV kapcsán pattant ki üzleti vita az 1990-es években, mivel Fenyő János a televízió megszerzésére törekedett, ami Gyárfás tulajdonában volt. Portik Tamás, az ismert olajos bűnöző, aki számos leszámolás és robbantás kitervelője, felbujtója, a Fenyő-gyilkosság után évekkel, 2003-ban és 2004-ben többször kezdeményezett találkozót Gyárfással, a kettejük közötti beszélgetéseket pedig titokban rögzítette.

A bíróság keddre két szakértőt is beidézett. Egyikük hangtechnikai szakértő, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének munkatársa, részletesen válaszolt a vád, a védelem és a bíróság kérdéseire a Portik–Gyárfás-találkozók hanganyaga kapcsán.

Ismert: az ügyészség szerint a Portik által készített hanganyagokból kitűnik, a bűnöző arra akarta rávenni Gyárfást, hogy mondja ki, ő rendelte meg Fenyő János megöletését. A felvételeken egyszer sem hallható, hogy Gyárfás beismerte volna ezt, a hanganyagok mégis a vád alapját képezik, ezért azok hitelessége kulcsfontosságú az ügy szempontjából.

A felvételeken több mint ötszáz helyen vannak hangmegszakadások. A szakértő hangsúlyozta: ezek a felvevőeszköz hibájából eredtek. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a hangszalagokon a nem hallható részek között nincs logikai összefüggés, nem valamilyen vezérelv mentén töröltek a szövegekből, ami szinten arra utalhat, hogy a hanganyagok nincsenek összevágva.

A bíróság kedden meghallgatta a pszichológus szakértőt is, akinek azonban újra meg kell jelennie egy másik tárgyalási napon, mivel egy kommunikációs hiba miatt nem tudott felkészülni elég alaposan a hanganyagra vonatkozó kérdésekre. A szakértő azonban tett néhány megállapítást.

A pszichológus szakértő elmondta: a beszélő felek kölcsönösen gyanakodtak egymásra, és mindketten manipulálni próbálták a másikat.

Ebből is adódhat, hogy a felek egyfajta titkos nyelvet használtak: olyan szóképekben beszéltek, amelyeknek nyilvánvalóan más a jelentésük, mint a szó szerinti. A nyelvészeti szakértők szerint tipikusan ilyen, amikor kidurrant kerekekről, kerékcseréről beszéltek a felek – ami a szakvélemény szerint a Fenyő-gyilkosságra való utalás volt, bár ezt mind Gyárfás, mind Portik vitatta.

Gyárfás Tamás a szakértő szerint „dörzsölt”, kontroll alatt tartotta érzelmeit, válaszai jól átgondoltak voltak, és valószínűleg sejtette, hogy felveszik a beszélgetést. A szakértő felvetette, hogy a kíváncsiság is hajthatta Gyárfást: arra akart rájönni, hogy mit akar tőle Portik, ezért sem zárta le gyorsan ezeket a beszélgetéseket egyértelmű tagadással.

A bíró azon kérdésére, hogy Portik miért ismerte el a felbujtást a felvételeken, ha esetleg mégsem ő volt az elkövető, a szakértő azt válaszolta, hogy Portik akár a saját érdekei ellen is cselekedhet racionalizált indokkal akkor, ha úgy ítéli meg: ez egy másik ügyben előnyhöz fogja juttatni. Hozzátette: Portik Tamás rejtőzködik, nem akar magáról elárulni információkat, ami már a pszichológiai vizsgálatok alatt is nehézségeket okozott.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom