Kövess minket!

Médiapiac

Összehangolt lejárató kampány Magyarország ellen

A Magyarországot folyamatos tűz alatt tartó brüsszeli elit és az őket kiszolgáló nyugati sajtó a labdarúgó mérkőzéseket is felhasználja politikai céljaira, hazánk lejáratására.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Minden előjel arra mutatott a Magyarország-Anglia világbajnoki selejtező mérkőzés előtt, hogy a nemzetközi sajtó és a nyugati politikai elit ki akarja játszani a rasszista kártyát hazánk ellen, hasonlóan az Európa-bajnokságon történtekhez. Napokkal a futball meccs előtt már sorjáztak a nyilatkozatik, jóslatok, álkérdések, amelyek azt sulykolták, hogy biztosan botrány lesz, mert a a magyar drukkerek „rasszisták.”

Bemelegítés hecckampánnyal Augusztus 31-én már azzal foglalkozott az egyik brit sport portál a Walt Disney vállalat érdekeltségébe tartozó ESPN, hogy mire számíthatnak az angol focisták, ha letérdelnek a Puskás Arénában. A cikk felvezetésében felidézik, hogy z Eb csoportmérkőzésein tapasztalt szurkolói rasszizmus és homofóbia miatt az UEFA három mérkőzésre betiltotta a stadiont. Ezúttal azonban nem az európai szövetség, hanem a FIFA égisze alatt zajló rendezvényről van szó, ezért telt ház több mint 60 ezer szurkoló fogadja majd a három oroszlános válogatotta, amelynek egyik középpályását Kevin Phillipset kérdezték a várható lelátói reakciókról. Phillips előbb visszafogottan fogalmazott: „ismerem a helyzetet és azt, hogy mi történt ott, de ez a meccs még nem történt meg, így nem igazán tudok semmit mondani erről . – Csak azt tudom, hogy nekünk fontos, hogy továbbra is letérdeljünk a meccs előtt, ez fontos a hazánknak és a faji bántalmazás elleni küzdelemnek – tette aztán egyértelművé az álláspontjukat. 

Aztán a mérkőzés napján, szeptember 2-án már azzal hangolták a közvéleményt a brit sajtóban, hogy akár botrány is várható Budapesten. A Daily Telegraph arról írt, hogy várhatóan letérdelnek a Puskás Arénában a világbajnoki selejtezőn az angol válogatott tagjai, mert így kívánnak tiltakozni a magyar szurkolók által tanúsított rasszizmus ellen. A lap szerint az sem érdekli az angolokat, hogy a publikum ezért előreláthatólag kórusban pfujolja és kifütyüli őket, ahogyan azt az írekkel is tette. Sőt, még arra is felkészülnek, hogy levonulnak, ha odáig fajulnak a dolgok. Azt is megemlítik, hogy a diszkriminációs megnyilvánulásokat nyomon követő FIFA-testület vezetője szerint a vendégek nyugodtan levonulhatnak, nem kell várniuk a bíró döntésére, ha úgy látják, hogy elfajul a helyzet. Piara Powar úgy látja, hogy az egész világ egyetértene egy ilyen lépéssel.

Ez még csak a bemelegítés volt, aztán a mérkőzésen a brit tv-csatornákat a pályán zajló eseményeknél is jobban érdekelte, hogy mit lehet látni, hallani a lelátókon. Hatvanezer, elsöprő többségében sportszerűen szurkoló magyar fanatikus közül a stadionban ülő egy-két riporter képes volt megtalálni azt a néhány magáról megfeledkezett drukkert, akik valóban sportszerűtlenül fejezték ki ellenszenvüket az angol labdarúgók iránt. Nem igazán életszerű, hogy ekkora tömegben, és hangorkánban, bárki észre vegyen pár embert, aki esetleg rasszista jellegű mozdulatokat tesz, vagy hangokat hallat, de nekik sikerült. Persze, ha valakit azzal bíznak meg, hogy semmi mással ne foglalkozzon a mérkőzés idején, csak az ultrák táborát pásztázza esetleg több kamerával is, akkor nyilván előbb-utóbb talál ilyen szurkolót.

Hatvanezerből négy

A brit ITV és a Sky Sports televíziók riporterei is azt állították, láttak és hallottak olyan magyar szurkolókat, akik majomhangok utánzásával gúnyolták Raheem Sterlinget és Jude Bellinghamet, sőt a Sky Sports felvételeket is mutatott az egyik ilyen nézőről. Az ITV egyik riporterét már a mérkőzés közben kapcsolták a helyszínről – csak hanggal -, aki azt állította, hogy hallott rasszista hangokat. Konkrét „huhogást”, vagy hasonlót persze nem lehetett hallani, de a riporter állítása nyilván elegendő „bizonyíték.”

Rob Dorsett, a Sky Sports News munkatársa „szórványos majommakogást” hallott a nézőtér különböző pontjairól, különösen akkor, amikor Raheem Sterling a labdához ért. – Konkrétan négy személyt láttam és hallottam huhogni, és az inzultusnak Jude Bellingham volt a célpontja, aki éppen a magyar ultrák előtt végezte a bemelegítő mozdulatokat – állította a riporter.

Hatvanezer emberből négy. Ez lenne a tomboló magyar rasszizmus. Szemben a sokszínű brit társadalommal, amely annyira fejlett, hogy az olaszok ellen elbukott Eb-döntő után a tizenegyeseket hibázó színes bőrű játékosokat már a meccs után is kifütyülték, ezerszám érték őket a rasszista inzultusuk a közösségi oldalakon és ahol csak érték őket.

Forgatókönyvek egy kaptafára

Visszakanyarodva a múlt csütörtöki mérkőzésre, az a tény, hogy a meccs közben már a szurkolókra ráállított riportereket alkalmaztak, arra enged következtetni, hogy előre megkomponált forgatókönyv szerint igyekeznek lejáratni a magyar drukkereket és velük az egész országot.

A brit és a nemzetközi sajtó ugyanis másnap már olyan szalagvímekkel számolt be a mérkőzésről, hogy „Anglia-Rasszisták 4:0” a német Sport Bild internetes oldalán pedig „Rasszizmus őrület Budapesten” címmel tudósítottak az eseményekről. A meccs előtt még a térdeléssel és várható nézőtéri füttykoncerttel kapcsolatos kérdésre óvatosan és a magyar szurkolókról udvariasan nyilatkozó angol szövetségi kapitány Garreth Southgate is mintha valamilyen szérumot kapott volna, másnap már a megszokott globalista mantrát darálta arról, hogy a magyar társadalom nem elég fejlett még a sokszínű brithez képest. A futballistái ugyanezt a stílust követték, Boris Johnson miniszterelnökhöz, a FIFA korifeusaihoz és a magyarországi ellenzékhez hasonlóan.

A történtek a júniusi franciák elleni Eb-csoportmérkőzés utáni lejárató kampány forgatókönyvét követték, akkor egy vájt fülű holland újságíró a De Telegraaf nevű laptól hallott ki hatvanezer szurkoló hangorkánjából talán tucatnyi elszórt „huhogást”. Azt írták szó szerint, hogy „a budapesti stadion több sarkából is érték rasszista rigmusok a franciák két sztárját, Kylian Mbappét és Karim Benzemát.”

Az UEFA egyből vizsgálatot rendelt el, majd hozzácsapva a „bűnlajstromhoz” a portugálok elleni mérkőzésen állítólagos homofób bekiabálásokat, elrendelte a már ismert három mérkőzéses stadionzárat.

Maguk a focisták cáfoltak

A szövetség döüntéshozóit hidegen hagyta, hogy az érintettek, akiket a holland lap szerint zavart és bántott a rasszista megnyilvánulás, semmi ilyesmit nem hallottak, nem láttak, kiválóan érezték magukat a nagyszerű hangulatban. Lucas Digne a francia válogatott védője másnap sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a Magyarország elleni mérkőzésen remek hangulatot varázsoltak a Puskás Arénába a drukkerek. Hogy hallottunk-e rasszista hangokat? Egyáltalán nem. Paul Pogba és N’Golo Kanté sem panaszkodott rá – idézte az Everton balhátvédjét a Nemzeti Sport.

A párhuzam ebben is kísérteties, hiszen az angolok elleni meccs után Harry Maguire, a harmadik gól szerzője az mondta: „A meccs után, az öltözőben beszéltem a fiúkkal, és az az igazság, hogy egyikük sem hallotta a rasszista rigmusokat. Meglehet, annyira a meccsre összpontosítottunk, hogy azért nem hallottuk. De ha igaz, akkor ez borzasztóan kiábrándító, és bízom benne, hogy megbüntetik azokat, akik ezt elkövették.”

Érdekes módon Harry Kane csapatkapitány, a negyedik gól szerzője sem hallott makogást a mérkőzés közben. – Nem tudtam semmi ilyesmiről, csak a meccs után mondták nekem, hogy voltak rasszista megnyilvánulások. Ami ezután jön, az már nincs a mi kezünkben, de reméljük, hogy az UEFA kemény szankciókat szab ki, és lesújt a magyarokra – nyilatkozta csatár.

Az LMBTQ-lobbi bosszúja?

Ha már a párhuzamoknál és a nyilvánvalóan tudatos lejárató kampányoknál tartunk, a rasszista kártya kijátszása – a futball Eb- meccseit ürügyként felhasználva – azután kezdődött, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt össztűz indult az Európai Unió központjából hazánk ellen. Az LMBTQ-lobbi egész pályás letámadása kiegészült egy új támadási felülettel, a magyarok állítólagos rasszizmusának bemutatásával és erre kapóra jöttek, és jönnek a labdarúgó mérkőzések – olvasható a Magyar Nemzet hasábjain.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom