Trending Now
Félholtra vertek egy riportert egy francia no-go zónában
Több hónap után szólalt meg az a francia fotóriporter, akit még ez év elején vertek meg az észak-franciaországi Reims egyik „érzékeny területeként” számontartott városrészében. A no-go zónák jelensége már több évtizede problémát okoz Franciaországban, a közbiztonság az egyik legfontosabb téma lehet a jövő évi elnökválasztási kampányban.
„Felforgatta az életemet” – először nyilatkozott Christian Lantenois fotóriporter a francia médiának azután, hogy még február 27-én félholtra verték Reims-ben.
Az újságíró akkor éppen fotóriportot készített a helyi bandák közti feszültségekről. A 65 éves Lantenois az eset után hetekig élet-halál közt volt, fél évvel később, most mesélte el a vele történt eseményeket.
Mint mondta, a kollégája biztatta arra, hogy közösen készítsenek riportot Reims város Croix-Rouge nevű negyedében a bandák közötti háborúról. Miután elmentek a negyedbe, ami a város egyik, úgynevezett „érzékeny része”, szemtanúi voltak annak, ahogy a helyi bandatagok az egyik parkolóban csapnak össze, autókat törnek-zúznak. Felidézte, hogy egy tizenhárom fiatalból álló csapat a földre lökte őt, megverték, felszerelését eltörték – írja a Magyar Nemzet. A megvert újságíró főnöke, a L’Union című regionális napilap főszerkesztője is megszólalt az ügyben. Kiemelte: Lantenois rendkívül gyakorlott fotós, tökéletesen ismerte a terepet, és mindig tett óvintézkedéseket, mielőtt dolgozni kezdett ilyen helyeken, helyzetekben.
A fotóriportert nagyon megviselték az események: élet és halál között, mesterséges kómában volt több hétig, egészségi állapota lassan javult.
Több maradandó károsodást is szenvedett, súlyos egyensúlyzavarral és memóriavesztéssel küzd, károsodott a hallása és hamar elfárad. Újra kellett tanulnia járni, és még fél év után is napi négyórás gyógytornára szorul.
A Francinfo hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: mostantól azért harcol, hogy visszakapja korábbi életét és munkáját. „Szenvedélyesen foglalkoztam a munkámmal. Hiányzik” – mondta.
Márciusban két algériai származású, 21 éves fiatalt vettek őrizetbe, akik ellen gyilkossági kísérlet vádjával indult eljárás. A Le Figaro napilap értesülései szerint az elkövetők illegálisan tartózkodtak az országban, és korábban több bűncselekményt is elkövettek. Később még két fiatalkorú elkövetőt is elfogtak. A reimsi Croix-Rouge negyedre érzékeny területként hivatkozik a francia sajtó. Franciaországban „quartier sensible-nek” nevezik azokat a városrészeket, ahol jóval a szegénységi küszöb alatt élnek a többnyire bevándorló-hátterű lakosok.
Franciaországban mintegy 1500 érzékeny területet tartanak számon, ahová a rendőrök beteszik ugyan a lábukat, de tudják, hogy jó eséllyel nem kerülnek ki onnan sértetlenül.
„Nehéz elképzelni, amit most mondani fogok: úgy öt év múlva a helyzet visszafordíthatatlan lesz. A különböző közösségek egymással összetűzésbe keverednek, és ez nagyon erőszakos lesz. Öt-hat évünk lesz arra, hogy elkerüljük a legrosszabbat” – ezt még 2018 elején nyilatkozta Gérard Collomb, Emmanuel Macron volt belügyminisztere a Valeur Actuelles című lapnak, utalva arra, hogy az elmúlt években nőtt a bűnözés az ilyen területeken.
Ha nem oldjuk meg a közbiztonság kérdését az országban, nem tudjuk megoldani a bevándorlás problémáját sem
– nyilatkozta pár héttel ezelőtt Marine Le Pen radikális jobboldali politikus, a Nemzeti Tömörülés elnöke. Franciaországban évtizedek óta fennáll a külső városrészekben betelepített, másod- és harmadgenerációs bevándorlók által okozott feszültség. Pár hónappal ezelőtt nyugalmazott francia tábornokok és aktív katonatisztek Macronnak címzett nyílt levelet tettek közzé, amelyben arról írtak, hogy ha nem fékezi meg a francia állam a rendőrök elleni erőszakot, és nem kezeli megfelelően a bevándorlást, akkor polgárháború következhet be. Szakértői vélemények szerint a jövő évi elnökválasztás egyik nagy kérdése az lesz, hogy a közbiztonsági problémákat hogyan tudják majd megoldani.
„Miközben Európában ilyen sajnálatos esetek történnek, addig Soros György egyik kedvenc szervezete, a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-ranglistáján Hollandia a 6., Franciaország a 34., míg Magyarország a 92. helyen áll. Most akkor ezt így, hogy?” – tette fel Facebook-oldalán a költői kérdést Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, utalva arra, hogy nemrég Hollandiában is meglőttek egy oknyomozó újságírót.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.