Művház
Balázs Béla-díjasok az Urániában
Online vetítéssorozat kezdődik a 2020-as díjazottak alkotásaiból.
A mozgókép területén végzett kiemelkedő alkotói tevékenységük elismeréseként 2020. augusztus 20-án négyen részesültek a filmszakma egyik legfontosabb hazai elismerésének számító Balázs Béla-díjban.
Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2021. március 8-11. között a koronavírus járvány miatt online programsorozattal tiszteleg a négy díjazott munkássága előtt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósuló, díjmentesen elérhető vetítéseken a közönség közelebbről is megismerkedhet a díjazottakkal, akik ebből az alkalomból az Uránia kamerái előtt mesélnek pályájukról.
Immár hagyomány, hogy az Uránia Nemzeti Filmszínház évről évre alkotói estek keretében köszönti az adott esztendő Balázs Béla-díjasait. A 2020-as év díjazottjainak méltatására a koronavírus járvány miatt most szokatlan időben és formában kerül sor:
a nemzeti ünnepünket megelőző napokban az Uránia streaming csatornáján ismerkedhetünk meg a négy alkotóval: Bergendy Péter filmrendezővel, Dézsy Zoltán filmrendezővel, riporterrel, Tuba Mariann vágóval, televíziós szerkesztővel, valamint Varsányi Ferenc filmrendezővel.
A Balázs Béla-díjasok az Urániában 2020 című díjmentes (0 Ft-os regisztrációs jeggyel megtekinthető) programban egy-egy kiemelkedő, általuk választott filmjüket tekintheti meg a közönség, illetve ehhez kapcsolódóan látható lesz az a négy beszélgetés, amelyet ebből az alkalomból rögzített velük az Uránia.
Elsőként, március 8-án, hétfőn Tuba Mariann filmvágó, televíziós szerkesztő lesz az Uránia vendége, akit műsorvezetőként, bemondóként is ismerhetünk, hiszen a kilencvenes években képernyősként került a közszolgálati televízióhoz.
Eredeti szakmájában, filmvágóként 1984-től dolgozott, többek közt Sára Sándor, Zsombolyai János, Gaál István, Zsurzs Éva rendezők mellett. Sára Sándornak öt filmben volt alkotótársa, ő vágta többek között a Sír az út előttem és a Csonka Bereg című történelmi dokumentumfilmeket, valamint a Tüske a köröm alatt című filmdrámát, amely Karlovy Varyban a közönség nagydíját nyerte, és amelyet ezen a napon műsorára tűz az Uránia. A Cserhalmi György főszereplésével készült film egy festőművészről szól, aki a ’80-as évek Magyarországán a szakma intrikái, rágalmai miatt kiköltözik egy hortobágyi tanyára. Itt is konfliktushelyzetbe kerül azonban, mert nem tűri szó nélkül, hogy a környék gazdasági és politikai elitje vadászattal és (adócsaló) libatenyésztéssel pusztítsa a természetvédelmi területet.
A március 9-e, kedd este Varsányi Ferenc filmrendezőről szól, aki több mint negyven éve rendez és ír forgatókönyveket, animációs és élőcselekményes műfajban egyaránt.
Készített összesen öt egész estés játékfilmet, közel százötven TV sorozat epizódot, reklámfilmeket, videó klipet, dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket, valamint írt több mint száz forgatókönyvet. Az egyetlen magyar EMMY-díjas rendező. Jelenleg Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című regényének animációs filmes fejlesztésén dolgozik. Tanít a MOME animációs szakán, köztestületi tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. Munkái közül első alkotását, a Mézes-táncos című 1975-ös mézeskalács-animációt, valamint a Keresztesesek egykor és ma című, 2019-es ismeretterjesztő filmet vetítik; utóbbi az iszlám és a keresztény világ közötti küzdelmek ezeréves történetét dolgozza fel a középkortól a jelenkorig.
A harmadik estén, március 10-én, szerdán Dézsy Zoltán filmrendező kerül reflektorfénybe, aki a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál töltött riporteri és szerkesztői évek után, 2006 nyara óta dolgozik független alkotóként, dokumentumfilmeket és játékfilmeket készít.
Forgatott oknyomozó riportfilmet a Köztársaság tér alatti feltételezett pincebörtönökről és ő vette fel az utolsó interjút Teller Edével. A Seuso-kincsek szövevényes históriájáról két dokumentumfilmet is készített (1997, 2016). A második rész, a Seuso 2. amely most az Uránia programjában látható, már a kincsek hazakerülése után készült, és igazi kultúrtörténeti krimi, amely az esetleges további, itthon lappangó Seuso-tárgyak nyomába ered. A rendező oknyomozó riporteri módszerrel kutatta ezt a hihetetlen történetet, amely bepillantást nyújt sírrablók és orgazdák, műkincskereskedők és gyűjtők titkos világába is.
A Balázs Béla-díjasokat bemutató sorozat záró alkalma március 11-én, csütörtökön Bergendy Péter filmrendező személye köré épül, akinek legújabb munkája, a Post Mortem az első magyar horrorfilmként várhatóan az év folyamán érkezik a mozikba.
Bergendy Péter pszichológusként végzett az ELTE-n, a horrorfilmek pszichológiájáról írta diplomamunkáját. 1984-től rendezőasszisztensként, később rendezőként dolgozott a Magyar Televíziónál, mellette a Magyar Filmintézet és a Helikon Film munkatársa volt. 1991-től gyárt reklámfilmeket, melyek számos hazai és nemzetközi díjat elnyertek. Első játékfilmjét2004-ben rendezte Állítsátok meg Terézanyut! címmel, második egész estés filmje, A vizsga 2012-ben Chicagóban elnyerte a legjobb „új rendezőnek” járó Arany Hugó-díjat. A most műsorra tűzött, 2018-as Trezort, amely nyolc Magyar Filmdíjat nyert, első magyar alkotásként jelölték Nemzetközi Emmy-díjra a legjobb tévéfilm kategóriájában. A thriller az ’56-os forradalom idején játszódik, és megtörtént eseményeken alapul. A belügyminisztérium trezorkulcsai elvesztek a forradalom zűrzavarában. A szabadságharc vérbe fojtása utána a rendőrök kihoznak a börtönből egy hajdani bankrablót, hogy törje fel nekik saját, feltörhetetlen trezorjukat. A fegyenc azonban egész mást talál a feltáruló páncélajtó mögött, mint amire számított.
A Balázs Béla-díjasok az Urániában 2020 című program az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg, a vetítésekre regisztrálni és helyet foglalni a online-uranianf.jegy.hu oldalon lehet, részletes információk az urania-nf.hu oldalon.
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.