Médiapiac
Breuer Péter zsidóüldözésként éli meg Niedermüller döntését
Kultúraellenes ámokfutás zajlik a DK vezette Erzsébetvárosban.
Niedermüller Péter egymás után lehetetleníti el a VII. kerület kulturális intézményeit, legutóbb a 100 Tagú Cigányzenekart tette ki a Wesselényi utcai épületből, ahol eddig a próbáikat tartották. Erzsébetváros DK-s polgármestere korábban a Molnár Antal Zeneiskolától tagadta meg a dokumentumok alapján bizonyíthatóan nekik szánt ingatlan átadását, és a zsidó tematikájú Heti TV-nek is felmondta a bérleti szerződését, amelynek a tulajdonosa antiszemita üldöztetésként éli meg a történteket.
Antiszemitizmusnak nevezte Breuer Péter, a Heti TV tulajdonosa, ahogy a DK-s Niedermüller Péter vezette erzsébetvárosi önkormányzat kiszorítja a kerületből az Európában egyedülálló, zsidó tematikájú televíziót.
– Bár az önkormányzat szorult anyagi helyzetére hivatkoztak, kiderült, hogy csak mondvacsinált okból mondták fel a Heti TV bérleti szerződését a Wesselényi utcai székházában, hiszen jóval nagyobb összeget kínáltam – havi egymillió forinttal többet – mint a pályázaton végül nyertesnek kihozott cég, ráadásul más jelentkező nem is volt
– fogalmazott Breuer Péter a Médiapiac kérdésére. A tulajdonos úgy vélte, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali összefogás – amelynek tagja a nemrégiben még szélsőjobboldali, rasszista nézeteket hirdető Jobbik is – nem nézte jó szemmel, hogy továbbra sem enged be a stúdiójába rasszista politikusokat, mivel a szivárványkoalícióban rehabilitálni próbálják, szalonképesnek igyekeznek mutatni az utóbbiakat is.
– Egy televíziónak is megvan a maga természetes közege, beágyazottsága, és a Heti TV-nek a zsidónegyedben van a helye. Miután eltávolítanak minket innen, és a Milestone Consulting Kft. elnevezésű magániskola jön a helyünkre, akkor kíváncsi vagyok, hány VII. kerületi, mondjuk Hernád utcai gyerek családja lesz képes kifizetni a csillagászati tandíjat. Nehéz belátni, hogy Niedermüllerék döntése nyomán jobban járna a kerület egésze – fejtette ki Breuer. Hozzátette:
az április 30-i határidőig a Wesselényi utcai stúdióból, később pedig akárhonnan, még “a spejzból is” fogja működtetni a csatornát, tartja magát az eddigi műsorkészítési elveihez, és a nyilvánosság előtt is ki fog állni az igazáért.
Úgy vélte, hogy a baloldali politikusok és sajtó hipokrata módon csak a Klubrádió átalakulása miatt emelte fel a szavát, holott az említett adó csak és kizárólag a saját mulasztásai miatt kénytelen internetes rádióként működni a továbbiakban. – Ezzel szemben a Heti TV-t ötéves működése során egyszer sem büntette meg a Médiahatóság. Ám a baloldal nemhogy az egyedi kulturális értékeket képviselő televízió mellé állt volna, hanem némely meghatározó politikusaik olyan heves uszításba kezdtek ellenem, például a Facebookon, hogy egyes helyzetekben úgy éreztem, a híveik készek meglincselni akár a nyílt utcán, autóban ülve is – hangsúlyozta Breuer Péter.
Niedermüller Péter kultúraellenes ámokfutásának legutolsó szakaszában a 100 Tagú Cigányzenekart zavarta el a Wesselényi utcai épületből, így a Magyar Örökség- és Hungarikum-díjas formáció a jövőben nem végezheti ott a próbáit. A DK-s városvezető azt megelőzően pedig nem volt hajlandó átadni azt az épületet a Molnár Antal Zeneiskolának, amelyet a kerület előző, fideszes vezetése kifejezetten a számukra újított fel. Bár a beruházás önkormányzati határozatában, valamint az ahhoz kapcsolódó közbeszerzési értesítőben is az szerepel, hogy a Damjanich utca 4-es szám alatt található épületet kizárólag a zeneiskolának szánták, azt Nidermüllerék végül a Freeszfe Egyesületnek adták ki, a piaci ár töredékéért.
A zeneiskola közben petícióban indított a baloldali városvezetés döntése ellen, és az online tiltakozást már több százan írták alá, akik között több elismert művész mellett megtalálható Strausz Kálmán Liszt Ferenc-díjas karmester is, aki 2017-ig az Operaház igazgatói pozícióját is betöltötte.
Kárpáti András
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás