Művház
Színházak és filmesek közösen forgatnak országszerte
Hat vidéki, egy határon túli és kilenc fővárosi színház és a filmesek együttműködéséből készülnek “crossover” művek.
Az Aradi Kamaraszínház és a Mythberg Films együttműködésében, Pozsgai Zsolt rendezésében készül a Magyar Golgota című tévéfilm, de a színházak és filmesek összefogásával országszerte több izgalmas alkotást is forgatnak a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásának köszönhetően – tájékoztatott az NFI.
A Magyar Golgota című alkotás Török Ignác aradi vértanúnak állít emléket. A kivégzés előtti éjszaka története valós eseményekre épül, valós szereplőket sorakoztat fel, de Török Ignác volt szerelme és lánya látogatása az aradi várbörtönben már az írói képzelet szüleménye
– olvasható az NFI tájékoztatójában.
A készülő filmet Pozsgai Zsolt író-rendező Nemescsói Tamásnak, a közelmúltban elhunyt magyar operatőr emlékének ajánlja, aki Török Ignác legközelebbi leszármazottja volt.
Az eredeti színdarabot az Aradi Kamaraszínház 2019-ben, a vértanúk kivégzésének centenáriumán mutatta be. A filmben Szabó Máté, Lux Ádám, Pap Kati, Janik László, Békefi Viktória és Tapasztó Ernő, a színházi előadás szereplői játszanak. A Magyar Golgota a Mythberg Films gyártásában készül Pozsgai Zsolt forgatókönyve alapján, producere Berger József és Óvári Eszter.
A székesfehérvári Vörösmarty Színház alkotóival Szikora János rendezésében, a tervek szerint március 15-én lesz látható az Ítélet és kegyelem című alkotás, amely az 1848-as szabadságharc leverésének időszakából elevenít fel egy megtörtént, de kevesek által ismert epizódot.
A Győri Nemzeti Színház Egressy Zoltán Kék kék kék című tragikomédiájából készít filmet Szűcs Gábor rendezésében egy családi vállalkozásként működő vándorcirkuszról és az előtte álló nagy lehetőségről.
Mátray László és Mikecz Estilla főszereplésével forog majd Vidnyánszky Attila a Pécsi Országos Színházi Találkozón is díjazott, az Isten ostora című előadásából film, amely egy végzetes szerelem “vadromantikus” története és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozása lesz.
Készül az Ecc-pecc a Thália Színház társulatával Madarász Isti rendezésében Szervét Tibor, Pindroch Csaba, Csőre Gábor és Szabó Erika főszereplésével. A Kolibri Színház a több mint 400 előadást megélt Bors néni című sikerdarabból készít kisgyerekeknek szóló zenés családi filmet Novák János és Novák Emil rendezésében. A forgatás február közepén kezdődik.
A kaposvári Csiky Gergely Színház társulatával Olt Tamás és Vékes Csaba rendezők február végétől forgatják a Korai menyegző című filmet, amely egy érzelmes, humoros, rendhagyó házassági történet. A Móricz Zsigmond Színház alkotócsapata márciusban Odegnár Róbert és Horváth Illés rendezésében Lélekpark címmel forgat vígjáték elemekkel tarkított krimit egy nyomozásról, amely váratlan fordulatot vesz a Nyíregyházi Állatparkban.
Karinthy Frigyes és írótársai, feleségeik és szerelmeik izgalmas élete elevenedik meg a márciusban készülő Frici és Aranka című filmben, melyet Juhász Anna rendez a Karinthy Színház társulatával.
Március közepén kezdődik a Budapesti Operettszínház csapatával Iványi Marcell cannes-i Arany Pálma-díjas alkotó rendezésben a Szétszakítottak című magyar történelmi film forgatása, amely hétköznapi huszonévesek sorsán át mutatja meg a trianoni békediktátum következményeit.
“Számtalan kiváló tehetségű előadóművész, alkotóközösség és szakember dolgozik a színházakban, akik megérdemlik a lehetőséget, hogy filmre vigyék történeteiket és megmutathassák magukat a szélesebb közönségnek is” – idézi a tájékoztató Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost, az NFI Igazgatóságának elnökét.
A járványhelyzet miatt most különösen fontos, hogy a kultúra különböző területein alkotók összefogjanak és közösen használják a rendelkezésre álló eszközöket és forrásokat. A készülő produkciók a színházak és a filmesek együttműködésének új fejezetét nyithatják meg. Külön öröm, hogy a fővárosi és vidéki színházak mellett egy határontúli színház alkotói is bekapcsolódtak a filmezésbe
– hangsúlyozta Káel Csaba.
Az NFI ősszel 16 olyan streaming szolgáltatásra és televíziós forgalmazásra készülő produkcióknak szavazott meg gyártási támogatást, melyek színházak és filmesek összefogásával készülnek.
Hat vidéki, egy határon túli és kilenc fővárosi színház és a filmesek együttműködéséből készülnek “crossover” művek.
Az újításként bevezetett pályázat forrására a Nemzeti Kulturális Tanács mentőcsomagjából 1 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyet az NFI saját támogatási keretéből egészített ki. A színházak filmterveikkel a hazai filmgyártók közreműködésével pályázhattak.
Borítókép: illusztráció
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.