Kövess minket!

Marketing

Karrier tanácsadó programot indít a Vodafone

A magyar fiatalok kétharmada nem részesül megfelelő karrier tanácsadásban.

„What will you be?” néven indította el a Vodafone egyedülálló nemzetközi, a jövő állásaival foglalkozó programját. Ennek célja, hogy 18 országban – köztük Magyarországon – 10 millió fiatalnak nyújtson karrier tanácsadást és tréning anyagokat digitális témában. A Vodafone digitális készségekkel és munkakörökkel foglalkozó programja saját kategóriájában a világ legnagyobb kezdeményezésének számít.

Ezzel párhuzamosan a Vodafone azt is bejelentette, hogy jelentősen növelni kívánja azon fiatalok számát, akik a vállalatnál lehetőséget kapnak rá, hogy közvetlenül szerezzenek tapasztalatot digitális munkakörnyezetben. A vállalat világszerte bővíteni fogja meglévő gyakornoki és frissdiplomás programjait, 2022-re akár százezer fiatal elérését megcélozva.

A két bejelentésére azzal egy időben került sor, hogy a Vodafone közzétette annak a kiterjedt nemzetközi közvélemény-kutatásnak az eredményét, amely arra adott választ, mennyire gondolja magát felkészületlennek a 18-24 év közötti korcsoport a digitális gazdaságban való részvételhez, annak ellenére, hogy ők képviselik az első, már ’digitálisnak született’ generációt.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation – ILO) becslése szerint több mint 200 millió fiatal vagy munkanélküli, vagy van munkája ugyan, de szegénységben él. Sok országban, amelyben a Vodafone is jelen van, rekordmagasságú a munkanélküliség a fiatalok körében: az olaszországi 38 százaléktól és a spanyolországi 39 százaléktól kezdve egészen a görögországi 47 százalékig vagy a Dél-Afrikában mért 53 százalékig. Korábbi tanulmányok rámutattak arra is, hogy amennyiben egy fiatal a tanulmányai befejezése után hosszabb ideig nem talál munkát, az egész élete során negatívan befolyásolhatja az önbizalmát, az önmagába vetett hitét és az általános jóllétét.

Paradox módon a fiatalok körében mért munkanélküliség aközben emelkedik, hogy a legkülönfélébb szektorokat képviselő, különböző méretű vállalkozások számára problémát okoz a jövőbeli növekedés szempontjából kritikus fontosságú digitális technológiai munkakörök széles skálájának betöltése. Az Európai Bizottság becslése szerint 2020-ig mintegy félmillió digitális munkakör marad betöltetlen az Európai Unióban.

A fiatalok bevonása a munka világába

Az elmúlt év során a Vodafone szakpszichológusokkal, karrier tanácsadókkal és oktatási vállalkozásokkal közösen dolgozott ki egy okostelefon-alapú szolgáltatást, a ‘Future Jobs Finder’-t, amely egyszerű, mégis átfogó módon teszi lehetővé a fiatalok számára az új készségekhez és foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést a digitális világban.

A ‘Future Jobs Finder’ első lépésben egy gyors pszichometriai tesztsorozaton vezeti végig a felhasználót, amelynek célja az egyén adottságainak és érdeklődési körének felmérése, majd ezek összepárosítása a digitális területek közül számára legmegfelelőbb munkakörökkel. Második lépésben az alkalmazás a felhasználót a saját környezetében található, konkrét munkalehetőségekhez irányítja, beleértve a Vodafone-nál elérhető álláslehetőségeket is. A felhasználók ezenfelül releváns online digitális készségfejlesztő tréninglehetőségeket is el tudnak érni, köztük számos díjmentes kurzussal. A tesztek kitöltését követően a felhasználók egy összefoglalót is kapnak készségeikről és érdeklődési körükről, amit szakmai önéletrajzukban is felhasználhatnak, vagy amikor éppen egy állásra jelentkeznek.

A fiatalok bevonása a Vodafone életébe

Vezető technológiai vállalatként a Vodafone erős, a fiatalok által is elismert munkáltatói márkával rendelkezik. Mind a 26 országban, ahol a Vodafone jelen van, kiválóan működő gyakornoki és friss diplomás programokkal rendelkezik, valamint számtalan szakmai programot szervez, köztük például kódolói tanfolyamot középiskolás lányoknak. Az elkövetkezendő öt év során a Vodafone világszerte megduplázza, összességében százezerre emeli azon lehetőségek számát, amelyek keretében a 25 év alatti fiatalok kipróbálhatják a munka világát. A Vodafone 33 évvel ezelőtti megalapítása óta ez a kezdeményezés számít a legjelentősebb elköteleződésnek a fiatalok oktatása és fejlesztése iránt.

Támogatás nélkül, bizonytalanságban: a fiatalok és a digitális gazdaság

A Vodafone megbízására a YouGov közvélemény-kutató cég 15 országban kérdezett meg hatezer 18 és 24 év közötti fiatalt jövőbeli karriercéljaikról és aggodalmaikról. A magyar fiatalokat is bevonó Vodafone-YouGov ’Az iGeneráció helyzete’ című felmérés megállapításai az alábbiakat tartalmazzák:

• A megkérdezett fiatalok több mint kétharmada (67%) úgy nyilatkozott, hogy alig vagy egyáltalán nem részesült karrier tanácsadásban a tanulmányai alatt vagy azok befejezése óta. Magyar viszonylatban ez a megkérdezettek kétharmadára igaz.

• Azok közül, akik részesültek karrier tanácsadásban, csupán 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy a kapott tanács kiterjedt az inkább a jövőorientált, digitális munkakörökre is; 38 százalék úgy érezte, hogy az általa kapott tanács csakis a hagyományos, nem digitális szerepekre korlátozódott, 22 százalékának pedig az volt a véleménye, hogy ’elavult’ karriertanácsot kapott.

• A megkérdezettek több mint fele (56 százaléka, a magyar fiataloknak pedig 60 százaléka) úgy gondolja, hogy a generációja előtt álló legnagyobb kihívás az, hogy bármilyen jól fizető, állandó munkát találjon, és ez az arány a fiatal nők körében eléri a 64 százalékot.

• A megkérdezett fiatalok több mint egyötöde (23%) láthatólag teljesen elveszítette az önbizalmát: aggódnak, hogy még a legalapvetőbb munkakörök betöltéséhez sem rendelkeznek megfelelő készségekkel. A kutatás értelmében a magyarok fiatalok egyharmada ezzel szemben azt gondolja, hogy nem rendelkezik megfelelő készségekkel ahhoz, hogy élvezhető munkát találjon.

• A válaszokból ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyar fiatalok optimisták a jövővel kapcsolatban: többségük úgy gondolja, hogy az életszínvonal javulni fog a következő 20 évben, illetve mindössze 15 százalékuk gondolja, hogy nem fog tudni magának saját otthont vásárolni.

Guy Ryder, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) főigazgatója a következőképpen fogalmazott a Vodafone kezdeményezésével kapcsolatban: „Üdvözöljük a Vodafone nagyon időszerű kezdeményezését. A digitális gazdaság hatalmas lehetőségeket rejteget a fiataloknak szóló minőségi munkalehetőségek megteremtésében, és abban, hogy a fenntartható működés és fejlődés katalizátorává váljon. Ezt a potenciált azonban csak akkor lehet kiaknázni, ha a fiatalok rendelkeznek a gyorsan változó gazdaság által megkövetelt készségekkel. Az olyan eszközök, mint a ’Future Jobs Finder’ a megfelelő irányba tudják terelni őket.”

Vittorio Colao, a Vodafone Csoport vezérigazgatója így nyilatkozott: „Egyetlen társadalom sem képes jól teljesíteni, ha fiataljainak jelentős része nem talál munkát. A történelem során az új technológiák számtalan iparágban mindig kiszorították a jól bevált szerepköröket, ezzel leszűkítve a munkalehetőségeket. Ahogy azonban a régi munkakörök megszűnnek, újak lépnek a helyükbe. Idővel minden munkahely digitalizálódik, ami egyre nagyobb keresletet teremt a technológiai készségek fokozatosan bővülő körére. Mi szeretnénk az új generációt összekötni a munka új világával.”

A ’What will you be?’ programról Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese elmondta: „A Vodafone-nál küldetésünknek tekintjük, hogy támogassuk a fiatalokat karrierjük elindításában és ezzel összhangban segítsük őket digitális készségeik fejlesztésében. A Magyarországon végzett YouGov kutatás rávilágított, hogy a megkérdezett fiatalok több mint kétharmada nem részesült megfelelő karrier tanácsadásban, egyharmaduk pedig úgy érzi, nem megfelelőek a készségei ahhoz, hogy élvezhető munkát találjon. A fiatalok ugyanakkor optimisták a jövővel kapcsolatban; ezt az optimizmust szeretnénk erősíteni, és segítséget nyújtani a pályaválasztásban, ezt a célt szolgálja a most elindított program.”

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom