Médiapiac
Elamerikanizálódik az internetes nyelvezet
Miért találjuk egyszerűbbnek az online vagy a tárgyakkal történő kommunikációt?
Nem csak a Z és Y generáció egyik fő jellemzője, hogy egy-egy beszélgetést személyes interakció nélkül oldanak meg, hanem ez egyre gyakrabban megfigyelhető az idősebb korosztálynál is. Vajon mennyiben változott meg az életünk a modernizációnak, a közösségi média elterjedésének köszönhetően? Hogyan redukálódott az élő nyelv az online kommunikáció hatására? Miért van az, hogy egy-egy tárggyal könnyebben fejezzük ki magunkat? Miért láthatjuk ezt a nagy márkák kommunikációjában is?
Pintér Dániel Gergő, PR-stratéga és márkakommunikációs szakértő úgy véli, hogy a kommunikációtechnológia fejlődésének egyaránt van optimista és pesszimista olvasata. Az optimista olvasat szerint az online felületeknek köszönhetően demokratizálódik a társadalom: kitágul a világ, szinte mindenki számára könnyebben és ingyenesen válnak elérhetővé a jóléthez, a felelős fogyasztói vagy politikai döntéshez szükséges információk. A pesszimista olvasat szerint a felhasználók médiatudatossága csak fáziskéséssel kullog az őrült tempóban modernizálódó világ után, amely számos információbiztonsági, szociálpszichológiai, gazdasági és személyiségjogi kérdést vet fel.
Rövidülnek a kérdések
Ma az internetes nyelvezetnek köszönhetően nem csak a kifejezések, de a kérdések is lerövidülnek, ráadásul egyre több olyan szót, illetve rövidítést használunk, amelyeket külföldről veszünk át. Pintér is úgy látja, hogy itthon is egyre inkább érezhető az amerikanizálódás hatása az internetes nyelvezetben. Nő az olyan, angol nyelvű kifejezések száma is, amelyeknek nincs magyar megfelelője. Kérdések tekintetében elsősorban a szabályos mondatok szabálytalanra rövidülését tapasztalhatjuk: a „Hol vagy?” helyett például csak a „Hol?”, a „Merre?” vagy az „Itt” szavakat tesszük fel gyakran. Sok magyar kifejezést ún. „virtuális hieroglifává” alakítunk, ilyen például a „vagyok”-ot rövidítő „vok”; az „egy pillanat”-ot rövidítő „pill”, vagy a jó éjszakát kívánó frázist rövidítő „jó8”. A digitális bennszülöttek anyanyelvének számos nemzetközi eredetű betűszó is szerves része, mint például a IDC (I don’t care, „nem érdekel”); esetleg OMG (Oh My God, „Ó, Istenem!”); valamint gyakran használják az „offolom” szót is.
Tárgyakkal egyszerűbb?
Nem csak írásban válik egyszerűbbé a kommunikáció, gyakran a tárgyak is segítségünkre lehetnek. Egy tárgy gyakran szimbolikus jelentőséggel bír, aminek a dekódolása közös kódnyelvet feltételez az interakcióban résztvevő felek között. Ez a közös platform pedig akár a szavaknál is hatékonyabb, hiszen szabadabb, játékosabb kommunikációt tesz lehetővé. „Ilyen például az ajándékozás, amivel a felek a szeretteikhez fűződő viszonyuk intimitását, fontosságát vagy akár megerősítését akarják hangsúlyozni. A tárgyak nemcsak nyomatékot adnak annak, amit üzenni szeretnénk, de az interakció izgalmi fokát is növelik. Komoly jelentőségük lehet például a hétköznapi konfliktusok feloldásában, mert a tárgyakkal történő kommunikáció jóval nagyobb átgondoltságot feltételez, mintha az ember indulatos szóváltásba vagy esetlen bocsánatkérésbe bonyolódna. Az írott kommunikáció nem csak magasabb minőségi szintre emelheti az adott kapcsolatot, de akár vissza is terelheti azt a megszokott, normális mederbe.” – tájékoztat a szakértő.
Ezt megfigyelhetjük a nagy márkák fogyasztóikkal folytatott kommunikációjában is. Ugyanis gyakran kerülnek fel termékeikre szavak, kifejezések vagy kérdések, amelyekkel lehetőséget teremtenek arra, hogy az emberek között valódi párbeszéd alakulhasson ki. Most például egyik kedvenc márkánk, a Pöttyös Túró Rudi segít abban, hogy olyan kérdéseket is feltegyünk egymásnak, amelyeket egyébként nem biztos, hogy meg mernénk kérdezni.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás