Művház
Hét ország írói a tizedik Margó Irodalmi Fesztiválon
Könyvbemutató esteket szerveznek többek között az orosz Jurij Poljakovnak, a Nemzetközi Man Booker-díj ötös listáján szerepelt dán Dorthe Norsnak, az izraeli Zeruja Salevnek és a cseh Jaroslav Rudišnak is.
Október 19-22. között lesz az őszi Margó, amely a KKM-Balassi Intézet Publishing Hungary programjának támogatásával a külföldi szerzőkre is fókuszál: fellép például péntek este a dán Dorthe Nors, akinek Tükör, index, kuplung című regénye a Nemzetközi Man Booker-díj idei rövid, ötös listáján is szerepelt. Az Economist szerint Nors könyve pazar feltárása a szorongásnak, egyszerre vicces és bátor, míg a Times szerint a főhős minden ízében modern: középkorú, szingli, próbálja magasabb fokozatba kapcsolni az életét, de semmiben sem hasonlít Bridget Jonesra. Sőt, egy angol újságíró a dán Woody Allennek nevezte.
Zeruja Salev egy izraeli kibbucban született és 2004-ben, Jeruzsálemben egy öngyilkos merényletben súlyosan megsérült, de négy hónap után felépült. A Libri Kiadónál jelent meg Szerelmes élet című regénye, ami Ámosz Oz szerint hipnotikus ritmusú regény, az utóbbi évek legerőteljesebbike, amelyért Salev három éve megkapta az egyik legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Femina-díjat.
Vasárnap 18 órakor a cseh Jaroslav Rudis lép a színpadra, aki volt már tanár, DJ, punkzenekar menedzsere, szállodai portás, újságíró, 2006 óta pedig író, és a Kafka Band frontembere. Első regénye, a hét nyelvre lefordított Berlin alatt az ég (2002) tette ismertté, több díjat nyert vele, színházi és rádiós feldolgozása is ismert. Alois Nebel című képregény-trilógiájából pedig rotoszkóp technikával készült animációs film, amely öt éve Európai Filmdíjat nyert az animációs film kategóriában. Nemzeti sugárút – Magányos bunyósok klubja című legfrissebb regényében a bunyós Vandam a várossal, a közelmúlttal és a család démonaival vívott örök párbajáról mesél, és büszke rá, hogy az 1989. novemberi tüntetésen a Národní třídán ő ütött először, kirobbantva ezzel a forradalmat. A valós események által inspirált kötet durva, egyszersmind melankolikus történet a prágai panelvalóságról, amelyben az emberek és a házak dacolnak a természettel és az elkerülhetetlen véggel.
A finn Rosa Liksom is eljön a tizedik Margóra: Szaniszló Judit beszélget a Finlandia-díjas írónővel vasárnap 3-kor. A 6-os számú fülke és új, Ideglenes című regényei mellett filmeket is készít, valamint fest, kerámiázik és képregényeket rajzol. Élete ennél is kalandosabb: Lappföldön, Finnországban született, egy kis, a meän nyelvet használó faluban. Fiatalabb éveit illegális épületfoglalóként töltötte foglalt házakban és kommunákban szerte Európában. Antropológiát és társadalomtudományt hallgatott Helsinki, Koppenhága és Moszkva egyetemein. Első három könyve írásakor egy pékségben, illetve bolti kisegítőként dolgozott Koppenhága kultikus városrészében, Christianiában, 1987 óta Helsinkiben él. Új könyve a finn társadalom görbe tükre: az ellenállhatatlan, kegyetlen humorral előadott tömör élettörténetecskék rendkívül színes szereplőgárdát vonultatnak fel: az egyedülálló, sokgyermekes házisárkánytól és egészséges önkritikával rendelkező élveteg asszonyságtól az alkoholmámorban coming-outoló lelkipásztorig, lelkiismeret-furdalásos orvvadászig, a harmadik világból nőt vásárló vénlegényig.
Pajtim Statovci huszonnégy évesen írta első könyvét, amivel rögtön elnyerte a rangos Helsingin Sanomat irodalmi díját a legjobb első regény kategóriában. Azóta tizenkét nyelvre fordították le Macskám, Jugoszlávia című kötetét. A New York Times szerint az író nem tesz úgy, mintha olyan utazást kínálna, amit minden olvasó értékel majd, de ez a varázslat része, és ez számít igazán: könyve csodálatos és jelentős teljesítmény, és egy világ választja el bármitől, amit nagy eséllyel olvasunk még idén. Statovci nappali és éjszakai rémálmokban bővelkedő regénye szívszorítóan pontos és ítéletmentes képet nyújt arról, hogyan sodródnak a hazájukat elhagyók két ország között, hontalanul, és hogyan adaptálódnak a különböző nemzedékek új otthonukhoz. A huszonhét éves szerzővel és Dragomán Györggyel Gerevich András beszélget vasárnap 4-kor a Margón.
Csütörtök este fél 7-től az Aegon-díjas Péterfy Gergely beszélget az orosz Jurij Poljakovval, aki az az egyik legnagyobb orosz irodalmi hetilap, a Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztője, író, forgatókönyvíró és nem mellesleg miniszterelnöki tanácsadó. Új könyve témája Demagrád, a világtól elzárt, szigorúan őrzött település, ahova az országot zűrzavarba és szegénységbe taszító demagrácia bukása és a Haza Megmentője hatalomra jutása után kitelepítik az előző rendszer politikai elitjét. Mulatságos disztópia és politikai szatíra korunk Oroszországáról.
Hogyan lehet két kultúrában élni, két nyelvben, kétfajta érzékenységgel? Miként viselhető el, hogy az ország, ahol látszólag élünk, olyan törvény megalkotására készül, amely megtiltja a kettős állampolgárságot? A Budapesten élő Nina Yargekov szociológus az írás mellett fordít és tolmácsol is, Franciaországban három regénye jelent meg, a legutolsó, Kettős állampolgárság című 2016-ban elnyerte a neves Prix de Flore irodalmi díjat. A szerzővel pénteken 5 órától Szederkényi Olga beszélget.
Vasárnap 5-től Sopsits Árpád kérdezi Lengyelország egyik legfontosabb horrorszerzőjét, Lukasz Orbitowskit, aki Egy másik lélek című könyvében egy valódi bűntényt dolgozott fel: lepusztult, omladozó, mocskos lakóházak között fáradt emberek utaznak a sárfoltos, mindig pontatlan, zsúfolt buszokon. Egyikük fejében váratlanul motoszkálni kezd egy különös gondolat, egy legyőzhetetlen vágy. Nincs indítéka, nincs oka, olyan, mint az éhség. Mintha egy másik lélek költözött volna a testébe, és parancsot adna a gyilkos tettre.
Szombaton 16 órától Európa női szemmel címmel lesz beszélgetés: Dora Csehova Csehországból, Hatice Meryem Törökországból, Rosa Liksom Finnországból és Hidas Judit Artner Sisso moderálásában járják körül a női tapasztalatokat a folyamatosan változó Európában.
A Margó Irodalmi Fesztivált hetedik éve rendezik meg nyáron, harmadik alkalommal ősszel is, október 19-22. között a Teslában, idén is a CAFe Budapest keretében, ingyenesen. Az októberi Margó a Bookline és a Főváros támogatásának is köszönhetően így már a tizedik lesz, amelyen hetven új címet ismerhetünk meg: Parti Nagy Lajos, Grecsó Krisztián, Szécsi Noémi, Gerlóczy Márton, illetve Al Ghaoui Hesna, Karafiáth Orsolya és Szentesi Éva is új könyvvel jelentkezik, de fellép a Margón az idei Aegon-díjas Krasznahorkai László, és irodalmi stílusparódia-kötetével Bödőcs Tibor is. Az őszi Margó Fesztiválon idén is lesz a legnagyobb kiadókat felvonultató könyvvásár: a karácsonyi tumultust elkerülendő, a legújabb kötetek is jelentős, 20-50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók meg huszonhat kiadó standján. Sőt, az összes bemutatott új kötetet, a Margó Facebook oldalán induló játékban, meg is lehet nyerni.
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.