Marketing
Nálunk a legalacsonyabb a fogyasztói bizalmi index
Magyarországon 32 pont a fogyasztói bizalmi index. Ez a világon a legalacsonyabb mutató a közvetlenül előttünk helyet foglaló Görögország, Portugália, Horvátország, Olaszország, Dél-Korea és Franciaország mögött. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat 2012 februári felmérése.
A magyar mutató most 2 ponttal magasabb, mint a tavalyi negyedik negyedévben mért 30-as index. Előtte a harmadik negyedévi felmérés eredménye 37 pont.
Európában az idei első negyedév fogyasztói bizalmi indexének átlaga 72 pont, a vizsgált huszonhét ország mutatói alapján.
Az indexet a fogyasztók személyes pénzügyi helyzetére, illetve országukban a munkahelyi kilátásokra vonatkozó véleménye, valamint a jelen időszak vásárlás szempontjából való megítélése alapján számítják. Matematikailag 0-200 pont közé eshet az index. Ahol 100 pont fölé kerül, ott optimista a fogyasztói közhangulat, míg 100 alatt inkább pesszimista.
Magyarországon az index három összetevője közül viszonylag legkedvezőbb a helyzet az anyagiaknál: Legutóbb a megkérdezett magyarok 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy személyes pénzügyi helyzete a következő tizenkét hónap során, ha nem is kiváló, de jó lesz. „Nem olyan jó”, vélekedett 39, illetve „rossz”, mondta 47 százalék. További 3 százalék nem tudta eldönteni.
Hazánkban a munkahelyi kilátásokat, szintén az előttünk álló tizenkét hónapban a válaszadók közül senki sem tartja kitűnőnek, és csak 3 százalék jónak. Nem olyan jó 20, míg rossz 76 százalék szerint. „Nem tudom” – mondta 1 százalék.
„Tekintettel az árakra és az ön személyes pénzügyi helyzetére, a mostani időszak megfelel arra, hogy megvásárolja, amit szeretne és amire szüksége van?” A kérdésre a magyar megkérdezettek közül szintén senki sem válaszolta, hogy kitűnően alkalmas a jelenlegi időszak, 10 százalék szerint pedig jó. Viszont 36 százalék úgy látja, hogy nem olyan jó, 53 szerint pedig rossz. További 1 százalék nem tudta eldönteni.
“A világgazdaság állapota stabilabb, mint a tavalyi, európai adósságválság mélypontján. Ám a gazdasági feltételek a világ sok részén még mindig törékenyek és változékonyak, amelyek befolyásolják a fogyasztók bizalmát és költési hajlandóságát a következő negyedévben” – állapítja meg a felmérés eredményeivel kapcsolatban Dr. Venkatesh Bala, a Nielsen holdinghoz tartozó The Cambridge Csoport vezető gazdasági szakértője.
Hozzáteszi, hogy általában a háztartások világszerte személyes helyzetük javulását tapasztalják a munkahelyekkel és saját pénzügyi kilátásaikkal kapcsolatban. Ezt különösen az USA-ban és Ázsiában tükrözi a növekvő fogyasztói bizalom, valamint a tetszés szerinti költésre való hajlandóság.
A szakértő állítását igazolja, hogy amíg az európai országok átlagos fogyasztói bizalmi indexe 72 az első negyedévben, addig ötvenhat ország globális átlaga 94. Ilyen magas, 94 pontos globális átlagot ezt megelőzően, utoljára 2007. harmadik negyedévben mértek.
A földrészek közül Ázsia-Óceániában 103 pont, Észak-Amerikában pedig 92 pont az átlagos fogyasztói bizalmi index idén, az első negyedév során.
Európában a legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet a következő országokban mérte a Nielsen: Norvégia 99, Dánia 95, Németország 90, Svájc és Törökország 87-87, Ausztria és Hollandia 86-86 pont.
Világszerte legmagasabb a fogyasztói bizalmi index Indiában (123 pont), Szaúd-Arábiában (119) és Indonéziában (118). A nagy fejlődő országok közül Kína és Brazília mutatója egyaránt 110, Oroszországé pedig 84 pont.
| Felmérés ideje | Globális átlag | Magyarország |
| 2005-Q3 | 98 | 90 |
| 2006-Q1 | 96 | 83 |
| 2006-Q3 | 99 | 74 |
| 2007-Q1 | 97 | 66 |
| 2007-Q3 | 94 | 69 |
| 2008-Q1 | 88 | 67 |
| 2008-Q3 | 84 | 71 |
| 2009-Q1 | 77 | 52 |
| 2009-Q3 | 86 | 58 |
| 2010-Q1 | 92 | 61 |
| 2010-Q2 | 93 | 65 |
| 2010-Q3 | 90 | 54 |
| 2010-Q4 | 90 | 59 |
| 2011-Q1 | 92 | 41 |
| 2011-Q2 | 89 | 43 |
| 2011-Q3 | 88 | 37 |
| 2011-Q4 | 89 | 30 |
| 2012-Q1 | 94 | 32 |
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.