Médiapiac
Már minden harmadik netezőnek van okostelefonja
Fél év alatt 7 százalékponttal – 31 százalékról 38 százalékra – emelkedett a kütyütulajdonosok aránya a hazai internetezők táborán belül. A növekedés elsősorban az okostelefonok térhódításának köszönhető: összességében 34 százalék használ már ilyen, internetezésre is alkalmas mobilkészüléket. A kicsi, modern, high-tech eszközök forradalma tehát tovább folytatódik, erre utal az is, hogy a Hungarian Gadget Index (HGI) elérte a 14 pontot.
A kütyük átveszik a hatalmat – leáldozóban a hagyományos eszközök
Összességében a hazai internetezők 38%-a tartozik a kütyütulajdonosok körébe, azaz ennyien rendelkeznek okostelefon, táblagép, netbook és e-könyvolvasó legalább egyikével. Fél évvel ezelőtt ez az arány még 31% volt. Okostelefonja jelenleg az internetezők 34%-ának van (32%-nak saját, további 2 százaléknak pedig céges).
Az elmúlt 6 hónapban tapasztalható 8 százalékpontos okostelefon-penetráció növekedés egy része a karácsonyi időszakkal magyarázható; a másik, még inkább meghatározó tényező pedig a kínálati oldalon keresendő: a különböző mobilszolgáltatók ajánlataik döntő többségében már “csak” ilyen készülékeket kínálnak. Így napjainkban egy mobiltelefon-készülékcsere szinte már automatikusan okostelefon-vásárlást jelent.
Az egyéb vizsgált kütyük közül a leginkább elterjedt a netbook: 7% rendelkezik ilyen eszközzel; tabletje és e-könyvolvasója pedig 2-2%-nak van. Nem meglepő módon a férfiak, a fiatalok (18‒29 évesek), a felsőfokú végzettségűek és a fővárosban élők körében a legmagasabb azok aránya, akik rendelkeznek ezen eszközök valamelyikével.
De milyen hatással van ezeknek a kicsi, high-tech eszközöknek a térhódítása az olyan hagyományos eszközökre, mint pl. a “nemokos” telefon, a PC vagy a laptop? A mért adatok alátámasztják azt a tendenciát, miszerint a laptopok egyre inkább átveszik az asztali számítógépek szerepét az otthoni internetezés tekintetében, a kütyük pedig a mobilitást igénylő élethelyzetekben győzedelmeskednek a laptopok felett.
Hagyományos mobiltelefont már csak a netezők 80%-a birtokol, és a penetráció csökkenésére lehet számítani a tapasztalati, illetve a mért keresleti adatok alapján is. Asztali számítógépe az internetezők 74%-ának van, de ötből már csak négyen használják azt internetezés céljából. A laptopok esetén pedig a mobilitást igénylő élethelyzetekben figyelhetünk meg térvesztést: a kütyütulajdonosok jellemzően már inkább a kisebb helyen tárolható, könnyebben szállítható eszközeiket használják pl. közlekedési eszközökön, nyaraláskor vagy étteremben, kávézóban a laptopok helyett.
(Az infografika alább elérhető nagy méretben kapcsolt dokumentumként.)
HGI (Hungarian Gadget Index) avagy Kütyüindex: 14,2
Annak érdekében, hogy negyedévente követni lehessen a kütyühelyzet változását a magyar internetezők körében, az NRC létrehozott egy olyan aggregált mutatószámot, az ún. Hungarian Gadget Indexet, amely egy számba sűrítve mutatja be a hazai internetes társadalom kütyükhöz fűződő viszonyát. Az index magába foglalja az okostelefonok, illetve egyéb kütyük penetrációját, valamint a kütyükön használt funkciók számát és a funkciók használatának gyakoriságát is.
A Hungarian Gadget Index az egyéni szinten elért gadget-score-ok átlaga, amely 0‒100-ig vehet fel értékeket. (Példaként: 0-s gadget-score-t kap az, aki a négy vizsgált kütyü közül egyikkel sem rendelkezik. 100-as, azaz maximális gadget-score-t pedig az kaphat, aki 2 vagy több kütyüvel rendelkezik, és az eszközök által elérhető funkciók döntő többségét napi szinten használja.)
A hazai internetezők körében a HGI 2011 negyedik negyedévében 14,2 ponton áll, amely a fél évvel ezelőtti értékhez képest egy közel 4 pontos növekedést jelent. Az index emelkedésének hátterében nagyobb részt a kütyüpenetráció 7 százalékpontos növekedése áll, kisebb részt pedig a kütyük különböző funkciói intenzívebb használatának tudható be. A különböző vizsgált internetes tevékenységek közül a letöltést, az online zenehallgatást, videónézést és a közösségi oldalak bejegyzéseinek olvasását például 10%-kal több kütyütulajdonos végzi a kütyüjén legalább havi gyakorisággal, mint fél évvel korábban.
A jövőbeli tervek alapján a különböző kütyük közül az okostelefonnál várható a legnagyobb penetrációemelkedés, az NRC becslése szerint 2012 második negyedévének végére további 4 százalékponttal emelkedik majd az okostelefonnal rendelkezők aránya. Ez azonban közel sem azt jelenti, hogy “csupán” ennyien fognak okostelefont vásárolni az elkövetkező időszakban: a netezők 2 százalékánál ugyanis már a meglévő okostelefon cseréje prognosztizálható.
De vajon hogy alakul ténylegesen a kütyütulajdonosok aránya az idei év második negyedévében? Növekszik-e, és ha igen, milyen mértékben a Hungarian Gadget Index? Megtudhatjuk az NRC Gadget-kutatásának következő hullámából…
A negyedévente megismétlésre kerülő kutatássorozat 2011 harmadik negyedévében indult el. A jelenlegi hullám adatfelvétele 2012 februárjában zajlott, 1000 fős mintán, a 18‒69 éves internetezők körében.
Molnár Judit – marketingkutató, tanácsadó (NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.)
judit[pont]molnar[kukac]nrc[pont]hu
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás