Médiapiac
Nem akar újabb Index lenni a Hír24
Október 11-én startol a megújult Hír24, mellyel a Sanoma hírpiaci pozícióját szeretné jelentősen erősíteni. Nagy Gergely lapigazgatóval beszélgettünk, akitől azt is megkérdeztük, mi lesz az új struktúrában az FN.hu szerepe. Azt is megnézhettük, hogy fog kinézni a hamarosan startoló új portál, ami viszonylag könnyed hangvétellel és saját sztorikkal szállna versenybe.
 |
| Nagy Gergely |
Jelentek meg a Hír24 és az FN.hu jövőbeni összevonásáról különféle hírek. E forgatókönyv szerint a Hír24 válna a vezető márkává, az FN.hu pedig rovattá “süllyedne”. Mennyiben fedi ez a valóságot?
Szeretném azzal kezdeni, hogy nem szeretnénk márkáinkat összevonni. Az FN márka több mint tíz éve a mienk, egyike volt azon termékeknek, amelyeket nem akviráltunk, hanem a Sanoma sajátjaként indult el. Ezt követően próbáltuk a maximumot kihozni belőle, de ennek megvannak a témából adódóan a korlátai. Például olyasmit el sem lehetett volna képzelni, hogy az FN.hu-n celeb tematika jelenjen meg.
A Hír24 egészen más eset, elindítása kísérlet volt a Sanoma Media Budapest számára, hogy mire képes a hírpiacon. Ez egy általános hírtematikájú márka, amely bebizonyította, hogy általa jóval nagyobb szeletet tudunk kihasítani a hírpiacból, mint egy tisztán üzleti-gazdasági tematikájú portállal.
Ez nem jelenti azt, hogy az egyik márka kizárja a másikat. Az FN-re és annak egyedi tartalmaira, interjúira, elemzéseire a Sanomának szüksége van a megfelelő hírpiaci jelenléthez. Ennek a márkának sem vész tehát el a jelentősége, csak az eddigi elaprózott hírpiaci jelenlétünket fókuszáljuk a fogyasztók és a hirdetők felé.
De ha mondjuk október 11-én, mikor az új Hír24 elindul, begépelem, hogy FN.hu, akkor önálló oldalra jutok?
Igen, ezért sem jó az a megfogalmazás, hogy összevonjuk a márkáinkat. Egyszerűen annyit jelentenek a változások, hogy lesz átvezetés a tematikus tartalmainkra a Hír24-en: lesz FN24, TV24, Mozi24 és Sport24. Ezek mindegyikének megmarad az önálló nyitóoldala, tematikája és hangvétele. A Hír24 márka kerül viszont a kirakatba, mert ez alkalmas a szélesebb közönség elérésére.
Mire aspiráltok az új Hír24 csoporttal? Reálisan lehet az [origo] és az Index a versenytárs?
Azt látjuk, hogy a piacon mutatkozik rés, főleg a mostani átalakulások nyomán. A hírpiac mozgásait kb. két éve folyamatosan tanulmányozzuk, és azt vettük észre, hogy – főleg a gazdasági válság miatt – intenzíven megindult a híroldalak látogatottsága, elsősorban a könnyedebb tálalás irányába mozdulóké. Az Indexnél, [origo]-nál zajló változások mind kitapinthatóak voltak már korábban is.
A Sanoma szintén jóideje ott van a hírpiacon, és két választása volt. Ebből az egyik elméleti: kivonulás a piacról. A másik pedig az, hogy megerősíti jelenlétét.
Vagy mondjuk megvesz valakit.
Nem biztos, hogy megtérülne egy ilyen bevásárlás, így ez nem lenne egyértelműen logikus lépés részünkről. A Hír24 rövid idő alatt a harmadik legerősebb szereplővé tudott válni, és ha ennek még nagyobb lendületet adunk, akkor szerintünk további fejlődésre lehet tér.
A Hír24 eredeti pozícionálása szerint pörgős, nagymértékben máshonnan átvett anyagokkal, hírelsőségre törekvő portál volt. Miként pozícionálja a márka most magát?
A Hír24 eredeti üzenete valóban a hírelsőség volt, viszont lassanként azt vettük észre, hogy kellenek az egyedi tartalmak a látogatói lojalitás felépítéséhez. Az egyesült hírszerkesztőség létrejötte nyomán az FN nagyon sokat tud ebben segíteni, az ott dolgozó szerkesztők és az általuk generált tartalmak révén is.
Egyébként a Hír24-en is voltak egyedi, inkább blog jellegű, rövid tartalmak már a kezdetektől: ilyen a Napi cuki vagy a képregények, filmkritikák, amelyek lojális közönséget tudtak építeni. A váltás nyomán az ilyen tartalmak egyfelől jobban a középpontba kerülnek, másfelől a Hír24-nek több saját értesülése lesz mint eddig, főképp azokon a területeken, amelyekből szerintünk hiány van a magyar piacon.
Úgy tűnhet, hogy az [origo] vagy a HVG Online egyaránt az Index “megmondó” pozíciójára kezdtek hajtani. A Hír24 is ugyanerre hajt?
Attól, hogy valaki “megmondó” vagy véleményt mer vállalni, nem kell Indexnek lennie. Az inkább a piaci szereplők gyengeségét mutatja, hogy mindenki Index akar lenni, és ez a látványban is megjelenik. Többek között ezért is gyökeresen más a Hír24 dizájnja.
 |
| Az új FN.hu nyitóoldal |
Nézzük meg közelebbről az egyedi tartalmakat. Mennyiben támaszkodik a Hír24 a Sanoma portfolió más elemeire, s mennyiben a felhasználók generálta a tartalmakra?
Hiszünk abban, hogy felhasználói tartalmakra szükség van. Ez azonban nem pusztán technikai eszköz, hanem a tartalomban is egy jó szempont, ha az olvasó is részese lehet az előállítási folyamatnak. A Hír24-nél ezek eddig valóban nem kerültek előtérbe, de az FN.hu-n működik a Tudósító rovat, ahová az olvasók küldhetnek be fotókat, videókat, szöveges tartalmakat.
De ezek a felhasználói tartalmak, ha jól érzékelem, messze másodlagosak a professzionális tartalom mögött.
Hogy elsődleges vagy másodlagos, nem lehet így kategorizálni. Ha úgy tekintjük, hogy klasszikus hírszerkesztőséget építünk 40 munkatárssal, akkor valóban másodlagos terület lenne, de mi tudatosan fókuszálunk rá.
Akkor nézzük a professzionális tartalmakat: mennyire lesznek erőteljesek az eddig a Hír24-en kevéssé jellemző unikális írások?
Az biztos, hogy lesznek olyan újságírók, akiknek kifejezetten az lesz a feladata, hogy saját sztorikat kutassanak fel. Eddig ilyen emberek a Hír24-en belül nem nagyon voltak.
A frissen indult magyar MSN portál részben saját, részben a Ringier portfolióból átvett tartalmakra épít. A Hír24-nél hogyan néz majd ki ez a történet?
Nem fogjuk a tartalmainkat duplikálni a többi site-unkról. Egy olyan portál jön létre, amelynek a Hír24 a központi gyűjtőoldala, de ha valakit speciális sport tartalom érdekel, akkor átmehet a Sport24-re, ahogy eddig is böngészhette annak tartalmait, s ugyanez áll az FN24-re is.
Meg lehet ezzel verni az Indexet vagy az [origo]-t középtávon?
Az üzleti tervünkben nem szerepel, hogy hányadik szereplőnek kell lennünk. Az viszont biztos, hogy egy erős pozíció eléréséhez látványos látogatottságot kell felmutatnunk.
Csak vannak valamiféle számszerű elképzelések a fejedben, hogy mit kellene tudnia az új Hír24-nek.
Jelenleg a Hír24 egy átlagos hétköznapon 250-260 ezer látogatót tud, az FN.hu meg 170 ezret. A keresztlátogatottság kiszűrése után jelentős növekedésre számítunk, ezen növekedés támogatására jelennek meg az új tartalmak.
Említetted, hogy kifejezetten nem “indexesedni” akartok. Volt-e nemzetközi inspiráció, ha már magyar nem volt? A Sanoma azért elég jó know how-t ad leánycégeinek.
Tény, hogy a Hír24 esetében megnéztük hogyan működik a holland piacvezető Sanoma-hírportál, amely tíz éve van jelen a piacon. Megvizsgáltuk ott miként vannak egymáshoz képest pozícionálva a tartalmak, de nem egy az egyben másoltuk le a példát. Körbe kellett járnunk, hogy a magyar hírpiac hogy néz ki, és milyen tartalmakra van igény. Ahogy az is a magyar igényekre van szabva, hogy hogyan tálaljuk a portált, hogyan szólítjuk meg az embereket. A hollandoktól első körben inkább technikát vettünk igénybe: így sokkal gyorsabban tudtuk a Hír24-et elindítani, mintha magunk fejlesztjük, illetve az első évben Hollandiából üzemeltettük a szolgáltatást, ami problémamentes és kényelmes volt számunkra.
 |
| Az új Hír24 nyitóoldala |
Tiszta sor, hogy a Hír24-gyel mi a cél, az azonban továbbra is kérdés, mi biztosítja, hogy az FN márka ne sorvadjon el szépen lassan, még ha az önálló nyitóoldal meg is marad. Hat például utóbbi pozicionálására a Hír24 primátusa?
Az FN24 számára azért lesz hasznos a Hír24-gyel közös szereplés, mert így méginkább megerősíti a piacon a szerepét, helyét. Az FN-nek szüksége van erre a váltásra. Amíg félig hírportálnak, félig gazdasági-üzleti site-nak tartottuk, olyan erőforrásokat is kellett mozgósítania, ami nem volt indokolt. Például elő kellett állítania egy napi hírfolyamot, hogy nála nagyobb szereplőkkel versenyezzen.
Ha jól értem, ez nem volt gazdaságos, nem finanszírozta ki magát.
Valóban van ebben gazdaságossági kérdés is, de én inkább erőforrás fókuszálást látok a lépés mögött. Az FN arra fókuszálhat végre, amiben a legerősebb. Így állhat össze egy olyan csoport, amivel sokkal intenzívebben részt vehetünk a hírpiacon.
Az előbb az erőforrásokat emlegetted, óhatatlanul felmerül manapság médiacégeknél, hogy az átcsoportosítások nem járnak-e leépítésekkel. Mennyien dolgoznak a Hír24 csoport szerkesztőségében?
Jelenleg kb. 40 fő ül a szerkesztőségi szobában, ők állítják elő csoportszinten a tartalmakat október 11-től. A Hír24-be bekerülő tartalmaknak eddig is megvolt a szerkesztőségük, a legtöbben az FN márkán dolgoztak.
És mindenkire szükség lesz, akire eddig, vagy lesz, akinek mennie kell?
Nem cél, hogy embereket küldjünk el. Inkább a szerkesztőségi létszám bővítése a tervünk.
Sokan már azután megkérdezték, hogy mi lesz az FN.hu-val, hogy eladták mellőle a Figyelőt és a Top200-at. Miért tartotta magánál a Sanoma a portált, ha a márka többi elemét elengedte? Nem csonka az, ami megmaradt?
A megfontolás az volt, hogy bizonyos szektorokban nagyobb fantáziát látunk az internetes termékekben.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás