Médiapiac
Hogyan tűnt el a nyomdász szakma?
A digitális technológia fejlődésével olyan munkafolyamatok költözhetnek irodánk avagy lakásunk falai közé, amelyekről anno csak álmodozni mertünk és kizárólag a gazdag vállalatok alkalmazottainak kiváltsága volt. Az első ilyen klasszikus iparág, amely áldozatául esett a személyi számítógépek térhódításának, a professzionális nyomdaipar volt.
A szövegszerkesztők, fénymásológépek és a lézernyomtatók alapvetően változtatták meg az irodák munkamódszereit és az emberek hozzáállását a nyomtatott szöveghez. A sokszorosítás – igaz, még nem profi szinten -, de elérhetővé vált, a szent nyomtatott szöveg – újság és könyv – előállítása, másolása már alapszinten is megoldhatóvá vált.
A nagy példányszámú és/vagy szép kiadványok még bonyolult és rettentő drága számítógéprendszereken (fényszedő rendszerek) készültek – avagy egyes helyeken (Blaha Lujza téri sajtópalota) még magasnyomással (ólomszedés), de a 90-es évek elejétől szépen lassan kezdett beszivárogni a mai viszonyokhoz képest még lassú, drága, de már elérhető PC-k, MAC-ek képében a jövő.
A nyomdai előkészítésre akkor kezdtek egyes szoftvercégek felfigyelni és termékeket fejleszteni. Az első úttörő a Ventura volt, amely a maga esetlenségével, folyamatos összeomlásával, de a DOS-on futó ablakos rendszerével mégis uralkodóvá vált pár évre – ráadásul kihívó nélkül. A Macintosh-ok már akkor is menők voltak, a QuarkXPress ezen a platformon jelent meg és megmutatta az utat: megbízhatósága és tudása már vetekedett a szekrény méretű, 70-es, 80-as évekből itt ragadt fényszedő rendszerekével.
Pár év múlva a Windows segítségével a PC-k is beléptek a grafikus kezelőfelület könnyed halmazába, így a növekvő keresletet meglovagolva a Quark is pc-sítve lett, aztán az Adobe is elkészítette a maga válaszát, a Pagemakert. A kör teljessé vált, a szövegtördelést nyomdai kívánalmak szerint is el lehetett már végezni a töredékárú személyi számítógépeken, iszonyat drága speciális rendszerek helyett – s ezért ez utóbbiak szépen ki is haltak. Béke poraikra!
Aztán a grafika és fotók előkészítése következett – itt lép be a képbe a világ egyik legnagyobb szoftveres sikertörténete, amelynek nevéhez nem kötődik semmiféle negatív érzés (ellentétben a Windows-éval) -, a Photoshop. 1991-ben még senki sem gondolta, hogy pár évvel később egyeduralma megkérdőjelezhetetlen lesz a képmanipuláló programok terén: mára megkerülhetetlen és kötelező minden DTP-snek ismernie. Ugyanez vonatkozik az Illustratorra is, amely a logórajzolásban, a vonalas ábrák készítésében nyújt nagy segítséget.
Sok évtizedes eredményes múltra visszatekintő elit nyomdaipari iskolák lassan elhaltak, mert a nagy cégek is rájöttek, hogy felesleges erőltetniük a drága (avagy ósdi) technikákat, amikor töredékáron is beszerezhető rendszerekkel is ugyanazt a minőséget tudják elérni. A kilencvenes évek közepére egyértelművé vált, hogy a szerkesztőségek, a kis grafikai stúdiók is áttérnek a személyi számítógépek használatára, ami még inkább motiválta a nyomdákat – a kompatibilitás miatt -, a hasonló rendszerek alkalmazására.
S ha már mindenkinek volt otthon gépe, ha már mindenki meg tudta szerezni a programokat, ha már felvételkor kizárólag a szoftverismeret és a gyakorlat számított, akkor ki töltött volna el éveket iskolapadban, hiszen pár hónap alatt begyakorolhatta a fogásokat, amelyekkel máris érvényesülhetett a felvételi tesztmunkákon!
Ezért halt el szép csendben a nyomdászképzés. Pedig kár érte! Mert ebben a szakmában nem csak a szoftverek ismerete fontos, hanem a járulékos tudás is: grafikai és tipográfia szabályok, szakmai ismeretek, a nyomtatás kémiája-fizikája, kötészeti ismeretek, munkaszervezési ismeretek, stb. Ha lenne még nyomdászképzés, talán nem születnének mindenféle torz, utcaképet rontó plakátok, táblák, kiadványok és nem lennének az egész folyamat komplex átlátása nélkül előkészített, majd rosszul leadott anyagok.
Manapság boldog-boldogtalan operátor lehet – más néven nyomdász, nyomdai előkészítő -, ahonnan már csak egy lépés – illetve pár ízléstelen kiadvány elkészítése -, hogy ő már rögtön grafikusnak hívja/hívhassa magát. Nincs szakmai szervezet, nincs képzés, nincs bizonyítvány, ami alapján egy munkaadó, egy megrendelő el tudná dönteni, hogy vajon jó kezekbe adja-e projektjét, kizárólag saját értékítéletében és az illető referenciában bízhat. A megszűnt iskolákat, a speciális minőségi képzést pedig nem pótolják a tanfolyamok, a felügyelt szakmai gyakorlatot az otthoni “játék”. Sajnos a megrendelők sem fordítanak elvárásaik közt elég figyelmet a tapasztalatra és igényességre, sok esetben kizárólag a pénz számít.
Tehát egy évtized alatt így tűnt el szép csendben egy szakma a maga képzésével együtt: így lett a nyomdászból DTP-s.
Csik Gábor stúdióvezető
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás