Marketing
Adatvezérelt kampány közönségmérési adatokkal felturbózva
A közönségmérési adatok szerepe egyre inkább háttérbe szorul az adatvezérelt technológiák térhódításával párhuzamosan. A márkák ma már inkább nem felületeket, hanem userek-et vásárolnak. Vajon így feleslegessé vált az oldalak mérése és a közönségmérési adatok is elvesztették a potenciájukat, vagy van még helyük ebben az ökoszisztémában is?
Esettanulmányt tett közzé a Dot Creative, mely a közönségmérési adatok programmatic stratégiába való integrációját feszegeti. A Szerencsejáték Zrt. Tippmix Pro „Nagyobb Odds-ok a pályán” kampányba való bekapcsolásuk keretében vetették össze az egyes célzási stratégiákat.
A kampány célja a TippmixPro online fogadási portálon regisztrációra és fogadásra bírni a látványsportok és sportfogadások kedvelőit. A Szerencsejáték Zrt. médiaügynöksége, a New Land Media célkitűzése az volt, hogy a lehető legtöbbet kihozzák egy konverzió fókuszú kampányüzenetből, ehhez pedig a Dot Creative eszközét vették igénybe.
„A Szerencsejáték Zrt.-nél mindig keressük az előremutató digitális megoldásokat, hiszen kiemelt fontosságú, hogy lépést tudjunk tartani elsősorban fiatalabb játékosaink folyamatosan változó médiafogyasztási és vásárlási szokásaival is. Az pedig, hogy ezzel rávilágíthatunk hazai fejlesztésekre, még inkább az értékeinkhez közel hozza a projektet” – jegyezte meg Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója.
„A Szerencsejáték Zrt. kommunikációja alapvetően branding fókuszú, viszont a TippmixPro esetén kiváló lehetőséget láttunk a klasszikus display felületek mellett az újabb performance alapú megoldások bevonására. A Dot Programmatic megoldásaival már korábbi együttműködéseink során is nagyon jó tapasztalataink voltak, s tudtuk, hogy számíthatunk rá, hogy a kampány célokra reflektáló javaslatot hoznak” – nyilatkozta Pokol Dorothea, a New Land Média csapatvezetője.
 |
A tapasztalatok alapján korántsem egyértelmű, hogy a külföldi szolgáltatók által értékesített szocio-demográfiai, kontextuális és viselkedés alapú adatok minden alkalommal hatékonyabb eredményeket biztosítanak, mint a ’klasszikus’ display vásárlási megfontolások.
„Az adatvezérelt vásárlás az elmúlt években teljesen átalakította a piacot. A globális márkák olyan külföldi szereplőket hoztak a piacra, amelyek nagyon kecsegtető technológiát, de annál kevesebb piac specifikus hátteret tudnak felmutatni. A hype és a globális trendek mégis ebbe az irányba terelik a költéseket, miközben a piacon korábban általánosan elfogadott és bevett adatforrások háttérbe szorultak, pedig nem kevésbé relevánsak ma sem” – nyilatkozta Papp Zoltán a cég digitális vezetője.
A közzétett eredmények szerint a kampány során a közönségmérési adatokra alapozott stratégiával mind átkattintási és konverziós arányban, mind pedig a konverziók árában jobban teljesített, mint a nemzetközi DSP-kben elérhető demográfiai, kontextuális és érdeklődési stratégiák.
„A Dot Creative számára 2020 a kollaboráció és technológiai nóvumok éve. Performance média szolgáltatási megoldások esetén több hazai partnerrel dolgozunk együtt olyan, jelenleg külföldi szereplők által dominált területen, mint az adatelemzés, online user szegmentálás, és a brand safety. Célunk, hogy a hazai igényeknek megfelelő, transzparens és hatékony megoldásokat hozzunk el, ezzel lehetőséget adva a piaci szereplőknek, hogy kézzel fogható eredményeket érhessenek el a számukra releváns területeken. Ügynökségünk és személyes ambícióimból fakadóan tervünk, hogy feszegessük azokat a szakmai határokat amelyek jobb szolgáltatásokat biztosítanak a megrendelők számára az integrált digitális területen” – folytatta Kassitzky Attila a cég ügyvezető igazgatója.
A kampányt a Dot saját AdForm alapú programmatic megoldásával, a Singularity-vel szolgálta ki. A közönségmérési adatok elemzéséhez a Dot a piacra tavaly érkezett Doomino Digital elemzőszoftverét a Site Spinner-t hívta segítségül, mely AI támogatott algoritmusokkal teszi egyszerűvé a DKT-Gemius nyújtotta közönségmérési adatok elemzését.
Az esettanulmány elérhető az alábbi linken.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.