Médiapiac
Áldás vagy átok? – AI-trendek a 2020-as évek médiavilágában
A mesterséges intelligencia ellentmondásos téma. Érzelmekkel fűtött viták folynak arról, hogy vajon milyen irányba érdemes továbbfejleszteni úgy, hogy az emberiségnek haszna származzon belőle a veszélyek minimalizálásával. A Médiapiac 2020-as első számában megjelent cikkünkben a következő évtizedet meghatározó trendeket vettük számba.
Hiába nehéz megfogni a mesterséges intelligencia fogalmát, manapság mindenki kénytelen foglalkozni vele, hiszen lassan-lassan áthatja hétköznapi világunkat, és a privát élettől kezdve az egészségügyön át a médiával kapcsolatos munkakörökig mindent áthat.
A mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik lényeges célja világszerte az, hogy piacképes szolgáltatásokat hozzanak létre belőle, azaz hogy olyan platformokba csomagolják a gépi tanulás funkcióit, melyeket bárki képes kezelni. Ez jelenthet például egy táblázatot, melybe adatokat betáplálva a bonyolult algoritmusok kiadják a helyes következtetéseket, vagy akár egy olyan videószerkesztőt, melybe csak az egyedi tartalmat, a szöveget és egy arcképet kell betölteni, és ebből képes (a háttéradatbázisban megtalálható számos mintázat alapján) létrehozni egy, az élő bemondóra jellemző arcmozdulatokat szimuláló virtuális karaktert. Mindez már ma is valóság.
1. Álhírek készítése és az ellenük való védekezés
A mesterséges intelligencia kétségkívül óriási hatással volt az üzleti életre és a társadalom egészére. Nem kell túl sok időt befektetni az interneten való keresgélésbe ahhoz, hogy tudjuk, az AI használatával kapcsolatban nemcsak az átlag fogyasztók, de számos szakértő (köztük Elon Musk) is aggodalmát fejezi ki. A média vonatkozásában a legtöbben az eredeti személyekhez megtévesztésig hasonló avatárokkal „játszadozó” felhasználóktól félnek.
Az ijedtség nem alaptalan, hiszen a fake news napjainkban is megkeseríti számos ember életét, arról nem is beszélve, hogy a hamis tartalmak gyakran káros fájlokkal, zsarolóvírusokkal karöltve lépnek elő az internet dzsungeléből. A mesterséges intelligencia azonban nem csupán a megtévesztő videók és hírek generálására használható, de ezek felkutatására is. A legtöbb kutató, aki az emberi arcmozgás, hangok és nyelvi mintázatok feltérképezésén dolgozik, éppen ezt a célt igyekszik elérni: olyan algoritmust létrehozni, amely képes elkülöníteni a programozott mintázatokat a természetesektől.
 |
2. Szöveges tartalom konvertálása videóformátummá
Mi lenne, ha egy minőségi, szöveges tartalmat vizuális formában közreadó videó elkészítése nemhogy nem kerülne semmibe, de még túlzottan sok időt sem venne igénybe?
Számos kutatás bizonyítja, hogy a fogyasztók fogékonyabbak a videókban kommunikált üzenetekre, mint a szöveges hírekre. Ez még akkor is igaz, ha nem száraz, hosszadalmas magyarázatokról van szó, hanem egyszerű, izgalmasan tálalt hírekről.
A 2010-es években még szenzációként számoltak be a nemzetközi médiumok arról, hogy Kínában már mesterséges hírolvasók mondják fel a híreket a közönségnek, vagy éppen arról, hogy az Egyesült Királyságban néhány cég olyan ügyfélszolgálatos „kollégát” alkalmaz, akinek válaszai a megtévesztésig hasonlítanak egy minőségi, de mesterségesen generált kliens válaszaihoz. Jelen évtizedünkben ezek a jelenségek várhatóan egyre elfogadottabbakká és természetesebbekké válnak majd, maguk mögött hagyva az elborzasztó és sokszor vonzó sci-fi hátteret.
Már jelenleg is létezik az a technológia, ami egy arcról készült fotó alapján képes a szöveges formátumban betáplált adatsort értelmezni és vizuális ingerekké alakítani, aminek végeredményeként egy valósághű, az igazihoz szinte megszólalásig hasonlító beszélő arcot kapunk. Bár jelenleg a technológia még tökéletlen, és leginkább csak a top-IT-egyetemeken végzett kísérletek dokumentációiban találkozhatunk vele, vélhetően nem kell sokat várni, amíg a megoldás kereskedelmi forgalomba kerül. Ha így történik, az alapjaiban változtatja meg a televíziós bemondók, műsorvezetők, az online influencerek és az ügyfélszolgálatosok munkáját számos más munkakör mellett.
3. Az AI elfogadottságának növekedése
Látható, hogy minél kifinomultabban működik a mesterséges intelligencia, annál elfogadottabbá válik a felhasználók körében. Ez részben annak is köszönhető, hogy amint megtapasztaljuk a technológia előnyeit, és megértjük a működését, pozitívabbnak is tűnik fel a szemünkben. Kis túlzással ugyanez a folyamat zajlott le a mozgókép és az internet megjelenése kapcsán is. Többen a világ összeomlásának jeleként azonosították ezeket a vívmányokat, de ma már hétköznapi és elfogadott dolognak minősülnek.
A számos különböző forrásból származó adatok integrálása, az összetett üzleti és logikai kihívások megoldásának lehetősége, valamint a nyers adatok hasznosabbá tételét célzó versenyösztönzők együttesen növelik az AI és az automatizálási technológiák elfogadottságát.
Az AI-folyamatok egyedi képességekkel bírnak, amelyek egyre változatosabb automatizálási feladatok kezelésére szolgálnak. Ezek meghatározzák, hogy a hagyományos eljárási logika és programozás hogyan képes kezelni például a képfelismerést, az összegzést, a címkézést, a komplex megfigyelést.
Az O’Reilly Media mesterséges intelligenciával foglalkozó 2019-es felmérésében a válaszadók több mint fele azt állította, hogy az AI (különösképpen a mélytanulás) része lesz jövőbeli projektjeiknek és termékeiknek, és a vállalatok többsége elkezdi hasznosítani annak vívmányait.
4. Az új fejlesztések új alkalmazási területeket hoznak létre
A gépi látás és beszéd/hang („szem és fül”) technológiájának fejlődése elősegíti új termékek és szolgáltatások létrehozását, például személyre szabott, egyedi méretű ruházatot készíthetnek, önálló betakarítórobotokat vezethetnek, vagy éppen a chatprogramok logikáját biztosítják e technológiák. A robotika területén („karok és lábak”) és az önjáró járműveken végzett fejlesztések többsége értelemszerűen közelebb áll a piachoz, mint a matematikai műveletek kidolgozása, ezért a média szemszögéből is érdemes inkább ezek tanulmányozásába fektetni az energiát.
A mesterséges intelligencia üzleti célú fejlesztéseinek egy új, nemrég elindult hulláma „hagyományos adatokat” használ fel, és a már meglévő információk támogatásával céloz meg új AI-vonatkozású felhasználási területeket. Ez magában foglalja a szöveget (például fordítóprogramok, chatbotok), idősorokat és időbeli adatokat, tranzakciós adatokat és naplókat.
Mind a hagyományos vállalati szoftvergyártók, mind az induló vállalkozások olyan iparági alkalmazások megalkotására készülnek, amelyek meghatározott iparágakat vagy tartományokat vesznek célba. Ez összhangban áll egy nemrégiben elvégzett McKinsey-felmérés megállapításaival: a vállalkozások az AI-t olyan területeken használják, ahol már befektettek az alapvető elemzésekbe, azaz rendelkeznek a technológia kiaknázásához szükséges alapanyaggal.
 |
5. Elmosódó határ az AI és az adatgyűjtés között
A mesterséges intelligenciát a gépi tanulás élteti. A gépi tanuláshoz pedig adatok kellenek. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb az igény az olyan szakemberekre, akik mindkettőhöz értenek.
Aki adatokkal foglalkozik – legyen szó elemzésekről, adatvizualizációról vagy statisztikáról –, az kénytelen mesterséges intelligenciával is foglalkozni, ha a jelenkor kihívásainak meg akar felelni. Az AI programozásához ma még elengedhetetlen a Python programozási nyelv ismerete, de ez a tendencia egyre inkább megváltozik, ahogyan a szolgáltatók mind szélesebb körben kezdik el alkalmazni a mesterséges intelligencia által biztosított lehetőségeket.
Aki mesterséges intelligencia programozásával foglalkozik, nem engedheti meg magának ugyanakkor, hogy ne legyen képes elkülöníteni a magas szintű minőségi adatokat a felesleges vagy hasznavehetetlen, rossz minőségű adatoktól. Ez az összefonódás azzal jár, hogy az AI és az adat közötti határ elmosódik, és aki az egyikkel akar foglalkozni, annak értenie kell a másikhoz is, azaz lassan mindkét terület egy egységes rendszerré integrálódik. Ez a megközelítés életfogytig tartó tanulást és az általánosnál fejlettebb csapatmunkát igényel.
6. Közösségi média
A közösségi média a mindennapi életünk részét képezi, ezért nem csoda, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt algoritmusok teljesen átszövik. A Facebookot, a Twittert, a Snapchatet vagy akár az Instagramot közelebbről vizsgálva azt látjuk, hogy az AI mindben jelentős szerepet játszik. Mivel ezeket az alkalmazásokat mindenki használja, nehéz elfogadni, hogy a velük kapcsolatos döntéseket a mesterséges intelligencia mennyire jelentős mértékben befolyásolja.
Az ütemtervtől a kapott értesítésekig az AI minden üzleti szempontból fontos döntés mögött jelen van. A mesterséges intelligencia alkalmazása a közösségi médiában elősegíti a spam tartalom kiszűrését, ügyelve arra, hogy a felhasználók csak pontos információkat kapjanak. Ezenkívül figyelembe veszi a korábbi internetes kereséseket, a felhasználó viselkedését és minden olyan elemet, amelyre rákattintott, vagy amit lájkolt, s ez alapján hoz létre egy végső, perszonalizált, konkrét felhasználói élményt.
Összefoglalva elmondható, mielőtt a mesterséges intelligenciában magát az ördögöt látnánk, érdemes átgondolni, mennyire befolyásolnak minket egy új technológiai korszak határán az előítéletek. Rossz kezekben a mesterséges intelligencia kétségkívül igen kártékony lehet, ahogyan az atomenergia vagy akár a média nyújtotta lehetőségek is. Ha azonban idejében tájékozódunk, és megpróbáljuk a legtöbbet kihozni a változásokból, akkor a tudás birtokában nemcsak innovatív vállalatok létrehozásában segíthet ez a különleges technológiai vívmány, hanem abban is, hogy jobban megértsük a technológiai tendenciák társadalomra gyakorolt hatását.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás